173484. lajstromszámú szabadalom • Vinilklorid polimer és kopolimer kompoziciók
13 173484 14 E két görbe eredményeit a következő táblázatban adjuk meg: Kompozíciók mérések 609 676 633 674 ellenállóerő mkg/ban 1,1 1,1 0,96 0,95 bomlásidő percben 23,5 23 43,5 44,5 önm elegedési idő percben 6 8 9 22,5 Az eredmények összehasonlításakor láthatjuk, hogy a legkisebb ellenállóerő és a bomlásidő hasonló értéke mellett az önmelegedési idő jóval nagyobb a 2. számú vegyülettel stabilizált gyanták esetében. C) A stabilizált anyag ragadásának vizsgálata A kísérleteket egy a statikus hőellenállás vizsgálatánál is alkalmazott hengeres keverőben végeztük. A 609 és 676 számú összetételeket használtuk ezekhez a kísérletekhez. Az összetételt bevittük a keverőbe, amelynek a hengereit 210C°-os állandó hőmérsékleten tartottuk és az anyagot váltakozva 3-3 percig kezeltük és pihentettük. A 19. perc után a 676. számú összetétel már nem ragadt, a 609. számú összetétel azonban még ragadt. A 2. számú vegyület 2-fenilindollal szembeni jobb hatása e ragadási próbák eredményei alapján is bebizonyosodott. D) A stabilizált anyag extrúziós ellenállásának vizsgálata Az extrudálást egy 45 mm átmérőjű csigával ellátott extruderben a 609. számú és a 676. számú összetételekkel végeztük. Megállapítottuk, hogy a 676. számú összetétel kiáll egy teljes extrudálást, a 609. számú összetétel ellenben nem. A 2. számú vegyületnek a 2-fenilindollal szembeni előnye az összetételek extrúziós ellenállásának összehasonlításánál is bebizonyosodott. E) A stabilizált anyag fúvási ellenállásának vizsgálata A fúvási próbát egy palack alakú öntőmintán a 633, 674, 609 és 676 számú összetételekkel végeztük. A kezelés körülményei között azt észleltük, hogy a 633 számú összetétellel készült palackok eléggé tartós sárga elszíneződést mutattak, a 674 számú összetétellel készített palackok elszíneződése sokkal kevésbé tartós volt. Ezenkívül a 676 számú összetétellel kapott palackok nagyon világosak voltak, sokkal átlátszóbbak és kevésbé sárgák, mint a 609 számú összetétellel készített palackok. F) A találmány szerinti vegyület szublimációjának vizsgálata Ismeretes, hogy a 2-fenilindol szublimáció terén nem kielégítő por alakban való kezelése, a kompozíció kialakítása és ez utóbbi extrudálása során. Ez az aránylag jelentős szublimációs hajlam elég nagymérvű elégtelenség, mivel a stabilizator veszteség nem elhanyagolható, ezenkívül szennyezi annak a környezetnek a légkörét, amelyben a vele való munkák folynak. A 3’-metoxi-4’-hidroxi-2-fenilindol (2. számú vegyület) szublimációs hajlamát összehasonlítottuk a 2-fenüindol szublimációs hajlamával. A kísérleti módszer a következő volt: A vizsgálandó termék mintáját próbacsőbe tettük és csökkentett nyomású, hőszabályozott melegítő fürdőbe merítettük. A termék szublimált frakcióját egy mozgatható hideg elválasztó falon fogtuk fel és egy meghatározott idő elteltével megmértük a rárakódott termát súlyát. Az eredményt a kapott anyag súlyszázalékában fejeztük ki a vizsgált mintánál. Az észlelt eredmények csak viszonylagos értékek és lehetővé teszik két vizsgált termék összehasonlítását ugyanolyan körülmények között. Kísérleti körülmények (tetszőlegesen választva) meleg-falhőmérséklet 120 C° hideg-falhőmérséklet 13 C° nyomás 15 torr időtartam 150 perc minta súlya 150mg Az ilyen körülmények között szublimált termékék százaléka a következő: 2-fenilindol 26,9% 3’-metoxi-4’-hidroxi-2-fenilindol 1,2% A vizsgált anyag szublimációs képességét a 2-fenilindolra vonatkoztatva úgy állapíthatjuk meg, hogy a szublimált termék mennyiségét ugyanolyan körülmények között szublimált 3-fenilindolra vonatkoztatjuk. Ez a 3’-metoxi-4’-hidroxi-2-fenilindol esetében 4,5%. Ennek a vegyületnek a fontosságát a 2-fenilindolhoz viszonyítva az bizonyítja, hogy szublimációs hajlama 20-szor kisebb, mint a 2-fenilindolé. G) Az (I) általános képletű végyületek hőellenállása A 2. számú vegyület és a 2-fenilindol hőellenállását kiegyenlítő hőelemzéssel és termogravimetriás analízissel hasonlítottuk össze. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
