173473. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magassági koordináták meghatározására sztereo-képpárokon
3 173473 4 Korszerű sztereó-kiértékelő berendezésekkel, a kiértékelés közben, tetszés szerinti pontok térbeli helyzete számszerűen is regisztrálható. A sztereo - •fotogrammetriai munka során, térhatásban szemlélik a mérendő objektumot. Szemlélés közben egy minden irányban mozgatható mérőjelet vezetnek a térmodell felszínén, arra törekedve, hogy az a felhasználás szempontjából fontosnak minősíthető fényképi részletekben áthaladjon, és közben a rajzoló berendezés segítségével, vonalas rajzban rögzítik a mérőjel mozgásának vetületét. A domborzat-kiértékelésnél a mérőjelet egy-egy ismert magassági szinten rögzítik és két irányú mozgatással a térmodell felszínén végigvezetve készítik el az egyes szintvonalak rajzát. A sztereo-fotogrammetriai végtermék azokat a pontokat és vonalakat tartalmazza, amelyeket a kiértékelést végző személy az előzetes megbeszélés alapján, vagy egy általánosan érvényes utasítás szerint fontosnak minősített a további felhasználásához. A jellemző pontok és vonalak között a fényképi információ helyett, üres területek vannak. A további felhasználásnál helyszíni minősítést és műszeres kiegészítő, illetve eílenőrző méréseket hajtanak végre a térkép készítési munkáknál. Más célokra történő sztereo-kiértékelésnél is a leírtak szerint történik a további felhasználás, azzal a különbséggel, hogy a helyszíni minősítést és ellenőrző mérést nem a terep felszínén, hanem a bemérendő objektumon kell elvégezni. Van olyan sztereo-fotogrammetria megoldás is, amikor a kiértékelést egyszerű sztereoszkóppal, sztereo-képpárokon hajtja végre a felhasználó személy. Az eljárás előnye, hogy a felhasználáshoz, a teljes fényképi információ térhatásban szemlélhető és az alapsíkban elhelyezett jelzőpontok segítségével tetszés szerinti pont, egyenként, magasságilag bemérhető. Ez a munka hosszadalmas, a meghatározott magassági koordináták értéke bonyolult korrekciók alkalmazása esetén is csak közelítő, szabatosnak nem tekinthető. Alkalmazása bizonyos célokra mégis megfelelő. Sok esetben a szabatos kiértékeléshez, mint kiegészítést használják, vagy kis részletek változásainak mérésére alkalmazzák. A mérés alapelve az, hogy az alapsíkban levő jelzőpontok távolságából a prallaxis alapján meghatározható bármelyik pontnak a magassági koordinátája, az ismert bm p =-----------h—m képlet alapján. A képletben p a parallaxis, b a felvételi centrumok egymástól való távolsága: a bázis, h a felvételi centrumok távolsága az alapsíktól és m a vizsgált pont magassági koordinátája az alapsíktól értelmezve. A képlet „normál helyzetű” sztereo-képpátokra vonatkozik, amely azt jelenti, hogy a felvételek optikai tengelyei egymással párhuzamosak, az alapsíkra merőlegesek és attól egyforma távolságban vannak. Ha ez az alaphelyzet a felvételkor nem biztosítható, például légifényképezésnél, akkor különböző korrekciókat hajtanak végre. Egyre inkább elterjed a fotogrammetriában az orto-fototérképek készítése. Ez az eljárás egy síkés egy sztereo fotogrammetriai műszer egyesítésével jött létre. Lényege az, hogy a sztereo-képpárokat sávonként értékelik ki, és a mérőjelet a térmodell felszínén egymással párhuzamos soronként vezetik végig. Az egyes sorokon történő végigvezetéskor a fénykép tartalmát egy résen keresztül folyamatosan exponálják. Az így elkülönített fényképi részleteket egy új egységes méretarányban fotográfia ilag rögzítik. A kapott térképet orto-fototérképnek nevezik. Az eljárás hibája az adott esetben a sorok között fellépő képkettőződés, illetve képkimaradás. Az ismert eljárások alkalmazásához rendkívül drága műszerek és berendezések szükségesek. Az előállító számára azonban rendszerint így is gazdaságosak, mert segítségükkel sok terepmunkát lehet elkerülni. A felhasználónak viszont gyakran lenne szüksége olyan végtermékre, amely a teljes fényképi információt térhatásában is tartalmazza, és amelyről adott esetben a szükséges pontok magassági koordinátái is lemérhetők. A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott sztereo■grammetriai kiértékelés során általában több olyan fényképi információ is kimarad a végtermékből, amely a felhasználás szempontjából tulajdonképpen fontos lenne. A sztereo-képpárok kiértékelése az iparban vagy a gyógyászatban sztereo-mikrométerekkel, vagy ezek továbbfejlesztett változataival történik. A sztereo mikrométerek lényegében mechanikusan, mikrométer segítségével mérik a vizsgált képpárok összetartozó pontjainak távolságát. Alkalmaznak ma már olyan berendezéseket is, amelyekben nem mechanikus mérőjelekkel, hanem optikai mérőjelek segítségével határozzák meg egy-egy pont mélységi koordinátáit. Ezekkel a műszereldcel azonban egyszerre mindig csupán egy pont vizsgálható, illetve mérhető, és nagymennyiségű koordináta megállapítása fáradságos és hosszadalmas munkát igényel. A jelen találmánnyal olyan eljárás és berendezés kialakítása a célunk magassági koordinátáknak sztereo-képpárokon történő meghatározására, amelylyel egyszerűen és gyorsan, egyidejűleg akár több pont magassági értékei is meghatározhatók, költséges berendezés nélkül. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy az adott esetben szükséges optikai transzformáció elvégzése után a sztereoképpárra mérősíkot képező vonalrendszert, és a mérősík által előállított alapszintek magasságban megjelenő ellenőrző jeleket, valamint az alapszintek közötti osztást tartalmazó mérőskálát helyezünk, majd a mérősík és a képpár egymáshoz képest történő elmozdításával a mérősík térben megjelenő képét a mérendő pont vagy pontok magasságába visszük, és a magassági értékeket az ellenőrző jelek és a mérőskála segítségével oly módon olvassuk le, hogy a mérőskálának a mérendő pont képét térben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
