173463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-metil-2-(feniloximetil)-5-nitro-imidazol és ilyen hatóanyagot tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
7 173463 8 3. példa b) eljárásváltozat 3.1. l-metil-2-(4-metiltiofenil-oximetil)-5--nitro-imidazol 5,8 g .(0,02 mól) l-metil-(4-tiocianátofenil-oximetil)-5-nitro-imidazolt nitrogénatmoszférában keverés közben kisebb adagokban 26,5 ml koncentrált kénsav és 5,0 g (0,04 mól) dimetilszulfát keverékébe beadagolunk, majd a reakcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Az oldatot ezután 30 percig 60 C*-on melegítjük, majd lehűtjük és jeges vízre öntjük. A kivált csapadékot leszívatjuk és vízzel mossuk. Bisz4,4’-(1 -metil-5-nitro-imidazolil-2-metoxi)-difenil-diszulfid (olvadáspontja 160 C°) mellett oszlopkromatográfiás úton végzett tisztítás után szilikagélen az l-metil-2- -(4-metiltiofenil-oximetil)-5-nitro-imidazolt kapjuk, amelynek olvadáspontja 116 C°. Előállítási példák arra az esetre, ha az I általános képletben X szubsztituens a) benzolszulfoniloxi-, b) toluolszulfoniloxi-, vagy c) nitrobenzoiloxi-csoportot jelent. l-metil-2-(4-metiltio-fenoximetil)-5-nitro-imidazol a) 29,7 g (0,1 mól) 1-metil-2-benzolszulfonifoximetil-5-nitro-imidazolt és 14,0 g (0,1 mól) 4-metilmerkaptofenolt 150 ml acetonban oldunk és hozzáadunk 14,0g (0,1 mól) káliumkarbonátot. Ha a gyengén exoterm reakció alábbhagy, még 1 órán át 60 C°-on keverjük. Lehűlés után az oldatot a felesleges kalciumkarbonátról és a kiváló benzolszulfonsav káliumsójáról leszívatjuk és bepároljuk. A maradékot metanolból átkristályosítjuk. így 23,0 g végterméket kapunk, ez az elméletileg számítottnak a 83%-a. A kiindulási anyagként alkalmazott l-metil-2- •benzolszulfonil-oximetil-5-nitroimidazolt 1 -metil-2- -hidroximetil-5-nitroimidazolból benzol-szulfonsavkloriddal állítjuk elő toluolban 0 C*-on, trietilamin jelenlétében. Olvadáspont: 242 C* (bomlás mellett). b) 1 -metil-2-benzolszulfoniloximetil-5-nitroimidazol helyett l-metil-2-(4-toluolszulfoniloximetil)-5- -nitro-imidazolt (olvadáspont 248 C°, bomlás mellett), vagy c) 1 -metil-2-(4-nitrobenzoiloximetil)-5-nitroimidazolt (olvadáspont 147 C°) alkalmazunk a fenti körülmények között. így szintén l-metil-2-(4-metilt»-fenoximetil)-5-nitroimidazol állítható elő (olvadáspont 115 C*), 87%, illetve 78%-os kitermeléssel. Előállítási példák arra az esetre, ha az I általános képletű vegyületben Y szubsztituens nátriumot vagy ammóniumot jelent. 4-metilmerkapto-fenol és kalciumkarbonát helyett a reakciót 4-metilmerkapto-fenol és nátriumkarbonát komponensekkel dimetilformamidban azonos feltételek mellett végezzük. A kitermelés: 81%. Ammóniumkarbonáttal hasonló körülmények között 32%-os kitermelés kapunk. Farmakológiai hatás A Trichomonas foetus-szal szembeni ellenállóképesség vizsgálatát saját tenyésztésű, mindkét nembeli albino-egereken (NMRI) végezzük. Az állatok súlya 10 és 12 g közötti. A vizsgálati anyagot szájon át alkalmazzuk oda benyúló szonda segítségével, vagy vizes oldatban vagy nehezen oldódó vegyületek esetében tyloz-szuszpenzióban. összesen két dózist alkalmazunk, az elsőt két órával a fertőzés előtt, a másodikat két órával a fertőzés után. Vizsgálati anyagonként és dózisonként mindenkor 4 egeret alkalmazunk. A kísérleti állatokat peritoneálisan 19 millió kórokozóval fertőzzük, a kórokozókat 0,5 ml Merck I. táptalajban alkalmazzuk. Az összehasonlítási alapként szolgáló (standard) Metronidazolt a vizsgált anyagnak megfelelően adagoljuk és alkalmazzuk (lásd a táblázatot). A fertőzés kontrollálása céljára általában 10 egeret alkalmazunk, amelyeket a fertőzés után már nem kezelünk tovább. További 5 egeret alkalmazunk 0-kontroll céljára (ezek nem kaptak kezelést és nem fertőzöttek). A fertőzés után 6 nappal minden kísérleti állatot megölünk és vizsgáljuk a peritoneális váladékot Trichomonadokra. Az előzőleg elhullott egereket ugyanennek a vizsgálatnak vetjük alá. A fertőzést követő 6. napon a kórokozóknak a peritoneális váladékban való sűrűségének megfelelően történik a vizsgált anyag értékelése. Az értékelésnél a vizsgáló berendezés által megállapított kórokozó-sűrűséget mindig a standarddal és a fertőzési kontrollal hasonlítjuk össze. A vizsgálati anyagban és a standardban megállapított kórokozó-sűrűség értékelési módja a következő: Hatástalan: A kórokozó-sűrűség a fertőzési kontrolihoz képest nem csökken jelentősen. Értékelése: 3,4. Hatásos: a) enyhe A kórokozó-sűrűség a fertőzési kontrolihoz képest bizonyos mértékben csökken. Értékelése: 2. b) nem kielégítő A kórokozó-sűrűség a fertőzési kontrolihoz képest lényegesen csökken. Értékelése: 1. c) nem mutatható ki kórokozó. Értékelése: 0. Az alábbi táblázatban a kompatibilitásokat is megadjuk. A kompatibilitáshoz tartozó értékeket Dosis tolerata maxima-nak nevezhetjük. Ez az adagolások növekvő sorából azt az adagot jelenti, amelynél az összes állat a klinikai szimptomák jelentkezése nélkül életben marad. Dózisonként 5 egeret kezelünk a hatóanyag 1%-os karboximetilcellulózzal (Tyloz) készített szuszpenziójának subcutan injektálásával, A kezelés után az állatokat 7 napon át figyeljük meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
