173454. lajstromszámú szabadalom • Letapogató berendezés transzverzális tomográfiai felvételekhez
5 173454 6 második lánckerék további lánccal mindkét első lánckerékhez csatlakoztatva van. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábrán egy sugárforrásból és egy érzékelőből álló együttes és a letapogatás vázlatos képe látható, melynek segítségével a találmány szerinti axiális transzverzális tomográfiái felvétel készíthető, a 2. ábrán a találmány szerinti berendezésben az egyenes vonalú letapogató mozgást létrehozó szerkezet vázlatos képe látható, a 3. ábrán az egyenes vonalú letapogató mozgást biztosító szerkezet részletesebb rajzát szemlélteti, a 4. ábra a sugárforrás és az érzékelő helyzetének megfelelő vezérlő jeleket előállító szerkezet képe, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy kivitelének egyszerűsített elölnézeti képe, végül a 6. ábra egy önmagában ismert elfordítószerkezet vázlatos képe, amely a találmány szerinti berendezésben a motor tengelyének folytonos forgómozgását az egyenes vonalú letapogatással szinkronizált szakaszos forgómozgássá alakítja át. Az 1. ábrán az M paciens fekszik a hordozó T asztalon. Ez az T asztal hosszanti tengelye irányában mozgatható és áthalad egy nem ábrázolt szerkezetben készített központi 0 nyíláson. Ez a szerkezet tartalmaz egy a rajzon vonalkázással jelölt párhuzamosított röntgen F sugárnyalábot kibocsájtó S sugárforrást, tartalmazza továbbá ennek a sugárnyalábnak a D érzékelőjét. Utóbbi elhelyezése olyan, hogy a sugárnyaláb akkor jut a D érzékelőbe, miután áthaladt az érzékelő és a sugárforrás közötti téren, amelyben az M paciens van elhelyezve. Az S sugárfonás és D érzékelő egyidejű mozgása, ahogy azt korábban már ismertettük, összetevődik az F sugárnyalábra merőleges irányú egyenes vonalú Bj, B2, B3 és B4 nyilakkal jelölt mozgásból, valamint mindegyik egyenes vonalú letapogatás, mint pl. a Bi nyíllal jelölt mozgás végén, egy az F sugárnyalábra merőleges forgási tengely körül <t> szögű Pj forgómozgásból. Az említett forgási tengely jelen esetben egybeesik a kerek 0 nyílás tengelyével. A Pi forgómozgás után egy egyenes vonalú mozgás következik a B2 nyíllal jelölt irányban és így tovább. Az egyenes vonalú mozgásokat az 0 nyílást tartalmazó szerkezet mozgó tartóelemén elhelyezett, nem ábrázolt letapogató tartóelem segítségével hozzuk létre. Ez a mozgó tartóelem egy álló alátámasztásra van szerelve oly módon, hogy a forgási tengely körül szakaszos forgómozgást végezhessen egy elfordítószerkezet segítségével. A szakaszos elfordulás az egyenes vonalú letapogatással szinkronban történik. A D érzékelő által kiadott jelek amplitúdója a vizsgálandó testen különböző helyzetben és szögben áthaladó sugárnyaláb elnyelődésének függvénye. Ezeket a jeleket memóriában tároljuk és a letapogatási eljárás végén kiértékeljük, elkészítve az F sugárnyaláb síkjában élhelyezkedő test különböző irányokban vett elnyelési képét. Az elnyelési képek síkja a szakaszos forgás tengelyére merőleges metsző vagy tomográfiái sík. A 2. ábra az egyenes vonalú alternáló mozgást lehetővé tévő letapogató mozgatószerkezet elvét szemlélteti. Ez a mozgatószerkezet tartalmaz két párhuzamos 1 és 2 tengelyt, egy-egy R hosszúságú 3 ill. 4 karral ellátva. Ez a két kar 7 csatlórúddal van összekötve oly módon, hogy a csatló rúd csuklósán kapcsolódik a 3 és 4 kar 5 és 6 szabad végéhez. A 7 csatlórúd hossza egyenlő az 1 és 2 tengelyek közötti távolsággal, melynek nagyobbnak kell lenni 2R-nél. A 7 csatlórúdra egy egyenes 8 rúd van a 9 hüvely segítségével szerelve, mely 9 hüvely a 7 csatlórúd mentén csúszhat. A 7 csatlórúdra merőlegesen, az L kettős nyíl irányában, a 8 rudat egy 10 hüvely vezeti. Amikor az 1 és 2 tengelyek cc-szögsebességgel forognak, az 5 és 6 szabad végek R sugarú kört írnak le, és a 10 hüvely által vezetett 8 rúd egyenes vonalú alternáló mozgást végez. A 8 rúd bármely pontjának mozgása azonos az 5’ pont mozgásával. Ez az 5’ pont az 5 szabad vég vetülete a 8 rúddal párhuzamos GH átmérőre, ugyanez mondható el a 6’ pontra, mely a 6 szabad vég vetülete a 8 rúddal párhuzamos JK átmérőre. Ha kiindulásul azt a pillanatot választjuk, amikor az 5 szabad vég a G pontban, a 6 szabad vég pedig a J pontban van (a 9 hüvely pedig a 9’ pontban), akkor a t időhöz tartozó pillanatban a G5’ vagy a J6’ elmozdulás nagysága R-Rcosa = R(1 -cosa). Ha 9 hüvely vagy a 8 rúd által befutott E(t) utat akarjuk leírni t idő függvényében, akkor a következő összefüggést kapjuk: E(t) = R(l-cosa), vagy ha a tengelyek cu szögsebességgel szinkron forognak, akkor a = cut. Tehát a 8 rúd által megtett út egyenlete az idő függvényében E(t) = R(l-coscut). Ez a 8 rúd egyenes vonalú mozgásának egyenlete az 1 és 2 tengelyek egy teljes körülfordulási T = periódusideje alatt, és a co megtett út csúsztól-csúszig mért maximális értéke Emax = 2R, ahol 0>E>2R. A 8 rúd tehát 2R amplitúdójú egyenes vonalú alternáló mozgást végez. Az egyik -J- = — félperiódus alatt a 8 rúd az 2 eu egyik irányba mozgó 2R hosszúságú úton, majd a másik^j-félperiódus alatt a másik irányba halad 2R hosszúságú úton. Az egyenes vonalú mozgás E(t) = R(l-ooscot) egyenlete a mozgás amplitúdója arányos R-vel, a 3 és 4 karok R hosszával. Az egyenes vonalú mozgás amplitúdójának változtatásához elegendő tehát a 3 és 4 karok R hosszának változtatása, így csak a mozgás amplitúdója fog változni, periódusa pedig változatlan marad, ha az co szögsebesség változatlan (T = —). R-t változtatva mindig állandó periódusú, to * szinuszos, egyenes vonalú alternáló mozgást kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
