173440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdő telepítésére és/vagy felújítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY 173440 Nemzetközi osztályozás: w Bejelentés napja: 1974. IV. 03. (DA-312) Közzététel napja: 1975. X. 28. A 01 G 23/00 ORSZÁGOS Megjelent: 1979. VIII. 31. 4** , , -"'"V í • n * -TALÁLMÁNYI HIVATAL \ <3^ Feltaláló: Tulajdonos: dr. Danszky István, a mezőgazdasági (erdészeti) tudományok kandidátusi, Erdészeti Tudományos Intézet Budapest Budapest Eljárás erdő telepítésére és/vagy felújítására 1 A találmány erdő telepítésére és/vagy erdő felújítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Mind erdőtelepítési, mind erdőfelújítási munkáknál alapvető követelmény a megfelelő minőségű talajelőkészítés végrehajtása, amelynek többek 5 között ki kellene elégítenie a talajerőgazdálkodás által támasztott követelményeket is. E követelmények közül a leglényegesebbek a talaj biológiailag aktív felső rétegének a megóvása, a talaj porozitásúnak növelése, valamint a talaj víztároló- 10 és vízvisszatartó képességének a foltozása. Ez utóbbinak, különösen csapadékszegény területeken nagy a jelentősége, mert ilyen helyeken az erdőgazdálkodás, illetve gyümölcs- és szőlőtermesztés legdöntőbb tényezője a víz. 15 A talajelőkészítés során jelenleg általánosan alkalmazott mélyszántás (talajforgatás) ezeket a követelményeket nem képes megfelelően kielégíteni, az éghajlati- és talajadottságoknak csak 20 részben -felel meg. Talajaink általában talajhibásak. Szerkezetükben leromlottak. A humuszgazdálkodás általában hanyatló tendenciát mutat, a humusztartalom állandóan csökken, pedig a talajerőgazdálkodás alapja a humusszal való ésszerű gazdái- 25 kodás. Talajaink vízbefogadó- és vízvisszatartó képessége sem megfelelő, pedig a gazdasági növények vízellátása gyakorlatilag nem az esetleges aszály időtartamától, hanem a termőréteg mélységétől 30 2 függ. A jó szerkezetű talajok 10 cm-ként kb. 20 mm csapadékot képesek megkötni és a növény számára hasznosítható formában tárolni, ugyanakkor a mérések azt mutatják, hogy például a magyarországi talajok általában az évi, mintegy 600 mm csapadékból csak mintegy 100-200 mm-t képesek felvenni, a többi lefolyik, mert a talajok betegek, hibásak. A talajok pusztulása a technika fejlődésével meggyorsult. A nagyobb munkatermelékenység érdekében alkalmazott nehéz gépek a talajt fokozottan tömörítik, ami a vízháztartási viszonyokat meghatározó talajszerkezetet veszélyezteti. A talajok tömődötté válnak, kialakul az ún. eketalp, ami a talaj alsóbb rétegeit a levegőtől és nedvességtől gyakorlatilag elzárja, így ezek az alsóbb rétegek kihasználatlanok maradnak, a növények számára nem hozzáférhetők. A kötött vagy hideg talajoknál ugyanezek a tényezők a levegő- és hőgazdálkodást gátolják. Talajbiológiai szempontból a szántás szükséges rossznak tekinthető, mert durva beavatkozást jelent a talaj életébe. A szántás nem veszi kellőképpen tekintetbe a mineralizációs folyamatot és ezzel együtt a magasabbrendü növények táplálkozását elősegítő talajlakó mikro- és makró-szervezetek életfeltételeit. Mindezeken túlmenően - főként lejtős területen - a szántás fokozza az egyébként is ijesztő mértékű eróziót. Évente csak Magyarországon
