173440. lajstromszámú szabadalom • Eljárás erdő telepítésére és/vagy felújítására
3 173440 4 mintegy 65 millió tonna talaj és vele mintegy 1,5 millió tonna humusz esik az erózió áldozatává. A találmány feladata, hogy erdő telepítésére és/vagy erdő felújítására, áttelepítésre olyan eljárást szolgáltasson, amely az e feladat megoldására jelenleg ismert módszerek fentiekben részletezett hátrányait kiküszöböli, és a korszerű biológiai, fizikai, műszaki (technológiai) és gazdaságossági követelményeket leg messzebb menően kielégíti. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a talajelőkészítés során a jelenleg szokásos talajforgatás (mélyszántás) helyett lazításos mélyművelést alkalmazunk, minden vonatkozásban ki tudjuk elégíteni a korszerű talajerőgazdálkodás követelményeit és megfelelő bázist tudunk teremteni gyakorlatilag valamennyi további telepítési és/vagy felújítási részművelet - ültetés, vetés, ápolás stb. - maximális fokú gépesítéséhez. Lazításos mélyművelésen olyan talajművelési módot értünk, amelynek során akár 1,0 m-ig terjedő mélységben úgy lazítjuk fel az altalajt, hogy a talajfelszínt a lehető legkisebb mértékben nyitjuk meg, a földet nem fordítjuk ki. Mélyművelés helyett a talaj felszínén csak néhány cm szélességű feltört csík jelenik meg. Ilyen művelésre alkalmas szerkezetet például a 165 188 számú magyar szabadalmi leírás ismertet. A kitűzött feladatot a felismerés alapján olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a talajelőkészítés során lazításos mélyművelést végzünk, és az ültetési anyagokat- magokat, dugványokat, csemetéket, sarjakat és hasonlókat - az ily módon előkészített talajba juttatjuk. Ez az eljárás egyaránt alkalmas erdő, szőlő vagy gyümölcsös telepítésére, valamint erdő felújítására és/vagy áttelepítésére. Erdőfelújításon azt a műveletet értjük, amelynek során a letermelt faállomány területén természetes vagy mesterséges úton felújított fiatalosból idős faállományt hozunk létre, áttelepítésen pedig azt, amikor idősebb állományú erdőben az idősebb fák alatt hozunk létre új telepítést. A felújítás természetes vagy mesterséges úton történhet. Az előbbi esetben a fiatal faállomány magról (főként tölgyesek esetében) vagy sarjról (pl. akác, fűz esetében) a természetes biológiai ciklus során jön létre, a mesterséges felújításkor viszont a faállomány magvetésből, ültetett csemetéből vagy dugványból fejlődik ki. Zárványterületek esetében- amikor adott erdősítési területen meglevő erdők foltokban találhatók - a mesterséges és/vagy természetes felújítási módszert a telepítéssel kombináltan alkalmazhatjuk, sőt, az erdővel nem borított területrészeken gyümölcsöst vagy szőlőt is létrehozhatunk. Valamennyi felsorolt esetben a fent definiált találmány szerinti eljárás alkalmazható, amelynek egy előnyös foganatosítási módja értelmében a telepítendő és/vagy felújítandó területen egymástól távközzel, egymással lényegében párhuzamosan húzódó, előnyösen 0,25—ljOOm mélységű és 0,50-2,00 m szélességű lazításos mélyműveléssel készült pásztákat hozunk létre. E pasztákban azután akár a természetes, akár a mesterséges felújítást, vagy az új telepítést végrehajthatjuk. Kialakíthatunk egymásra keresztirányú pásztákból álló hálózatot is. Az érintett területet természetesen teljes egészében, összefüggően is lazításos mélyművelésnek vethetjük alá, a pásztás művelésnek azonban nagy előnye, hogy a pászták közötti sávok kemények, az erózióval szemben ellenállóak maradnak. Ezeknek a sávoknak a talajművelését azután egy további találmányi ismérvnek megfelelően a pászták műveléséhez képest időközben eltoltan végezzük, előnyösen ez esetben is lazításos mélyművelést alkalmazva. A találmány szerinti eljárás egy további foganatosítási módjának megfelelően az erdőfelújítást oly módon hajtjuk végre, hogy a felújítandó területen a tüskök legalább egy részét, előnyösen túlnyomó részét a talajban hagyjuk, mimellett a terepszint fölé mintegy 10 cm-nél előnyösen mintegy 5 cm-nél magasabbra nyúló tuskórészeket levágjuk. Célszerű, ha a lazításos mélyművelési munka végrehajtását megelőzően, főként gallyak és hasonlók eltávolítására, területtakarítást - erdőfelújítás esetében vágástakarítást — végzünk. Egy további találmányi ismérv szerint mesterséges úton végzett telepítés és/vagy erdőfelújítás esetén a magok, csemeték, dugványok vagy hasonlók elültetésével lényegében egyidejűleg talajfertőtlenítést és/vagy műtrágyázást hajtunk végre. E találmány szerinti lazításos mélyművelési eljárás kitűnő hatékonysággal alkalmazható természetes felújítások esetén, ugyanis a mélyműveléses talajlazítási művelet eredményeként gyökerek elvágásával a lazított talajtartományban maradó sarjakat hozunk létre. Az eljárás egy további foganatosítási módjának megfelelően, a lazításos mélyművelési, illetve ültetési műveletet követően, talajfelszín-elmunkálást hajtunk végre. A mélyműveléses talajlazítással megmunkált és/vagy megmunkálandó területre előnyösen szórással szemcsés anyagú műtrágyát és/vagy növényvédőszert és/vagy hasonlót juttathatunk. Végül az eljárás egy további foganatosítási módja értelmében a kikelt növényekkel borított telepítési és/vagy erdőfelújítási területre védelmi és/vagy ápolási és/vagy ültetési fázisban permetezéssel folyékony halmazállapotú anyagot, főként gomba-, rovar- és gyomirtó szereket, lombtalanító szereket, folyékony műtrágyát és hasonló anyagot juttatunk. A találmány azáltal, hogy kiküszöböli a szántás szükségességét, a talajerózió egyik legveszélyesebb előidéző okát szünteti meg. A lazításos mélyműveléssel feltörjük az eketalpat, és a talajt a mindenkori igényektől függően, mintegy 25-100 cm mélységben fellazítjuk, ezzel a levegő és víz számára hozzáférhetővé tesszük. így a növény kultúrák a levegő- és vízellátás szempontjából lényegesen kedvezőbb körülmények közé kerülnek, könnyebben tűrik az aszályos időszakokat is, mivel a módosítással mintegy természetes, felszín alatti víztárolót hozunk létre. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2