173402. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellé helyezett pneumatikus elemekből felépített, logikai funkciókat végrehajtó rendszer
3 173402 4 Végül az így kialakított rendszernek mindegyik szükséges és lehetséges funkciót betöltő módon kell kialakítva lennie, tehát bizonyos elemeket a kezelőnek sokszor kell igénybevennie, - esetleg azonos időben —, jóllehet az elemek száma ezt nem mindig teszi lehetővé. Megjegyezzük még, hogy a fentiekben felsorolt hátrányok miatt a működtető közeg be- és kilépőnyílását a modul■elem azonos felületén kell kiképezni, jóllehet a négy rendelkezésre álló felületből csak három aknázható ki ilyen célra. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezés kialakításával ezeket a hátrányokat kívánjuk kiküszöbölni, tehát olyan modul-elemeket és kiválasztó elemeket szerkesztettünk, amelyek összeállítás után, az ismert berendezéshez viszonyítva, csökkentett méretűek, szerkezetük egyszerű, egyszerű a funkciók létrehozását kiválasztó elem, és működés közben nem áll fenn a helytelen irányú vezérlés veszélye. További célunk az volt, hogy olyan kiválasztó- és modul-elemeket konstruáljunk, amelyek egymáshoz kapcsolásával különösen olyan logikai funkciókat végrehajtó szerkezetet állítsunk elő, amelyek gépi rnegmunkálóberendezésekhez kiválóan alkalmasak, ahol a műveleti sorrend döntő fontosságú. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő berendezéssel azt a célt is igyekeztünk elérni, hogy olyan kiválasztó elemet konstruáljunk, amely két, szomszédos logikai modul-elemhez oly módon csatlakozik, hogy a különálló logikai modul-elemek közül csak az egyikben van a pneumatikus jelek továbbítására alkalmas csatornarendszer kiképezve, és ugyanezen logikai modul-elemen keresztül történik a működtető közeg betáplálása, míg a másik logikai modul-elem az elemi logikai operációk végrehajtására szolgál. A találmány szerinti ezeket az előnyöket az alábbi műszaki intézkedések kombinálásával értük el: a) A logikai modul-elemeket egymás mellé úgy helyeztük el, hogy azok oldallapjukkal érintkeznek. b) Minden egyes logikai modul-elem homlokoldali felületét legalább két részre osztottuk fel oly módon, hogy az első felület-tartományon van a funkcióra utaló jelzés, míg a másik felülettartomány - mely a szomszédos modul-elemhez van közel - arra szolgál, hogy a kiválasztó elemet ebben a tartományban csatlakoztassuk. c) A kiválasztó elemet egy darabból állítottuk elő és úgy rendeztük el a logikai modul-elemen, illetve részben a logikai modul-elemben, hogy alkalmas legyen két pozíció elfoglalására: mindkét pozícióban a rajta levő jelölés azonos a szomszédos logikai modul-elemeken látható és a logikai elemek funkciójára utaló jelöléssel. d) A kiválasztó elemben olyan állandó csatornák vannak kimunkálva, amelyek funkcionális bekapcsolása csak a pozíciót kiválasztó elem állásától függ. További, a találmányra jellemző sajátosságok az alábbi leírásból és a leíráshoz mellékelt rajzokból részletesen is megismerhetők. A rajzokon az 1. ábra a pneumatikus vezérlőberendezés logikai kapcsolatát vázlatosan szemlélteti, a 2- ábrán a pneumatikus vezérlőhöz rendelt, azzal összekapcsolt analóg rendszer látható. A 3-5. ábrák a logikai modul-elemek elvi kialakítását és a kiválasztó elemek kialakítását mutatják. A 6-7. ábrák olyan modul-elemek elvi kialakítását mutatják, melyben egy eltávolítható, járulékos operatív elem van beszerelve. A 8—13. ábrák olyan kiviteli példákon mutatják be a logikai modul-elemeket, amelyek a 3—5. ábrákon látható elvi elrendezésnek megfelelően vannak felépítve. A 14—16. ábrákon a 6-7. ábrák szerinti elvnek megfelelően felépített modul-elemek kiviteli példáit szemléltetik. Végül a 17—18. ábrák olyan kiviteli példákon mutatják be a logikai modul-elemeket, amelyek az operatív elemekkel felszerelve kapcsolhatók össze. Az alábbiakban részletesen tárgyalandó logikai modul-elemek, valamint a funkciót kiválasztó elemek azt a célt szolgálják, hogy összekapcsolásuk révén olyan logikai láncot lehessen létrehozni, amelyet automatikus szabályozó- ill. vezérlőberendezésekben bárhol lehet alkalmazni, anélkül, hogy egyéb szabályozókörök beépítését ezzel megakadályoznánk. A logikai szabályozókörök ill. vezérlőrendszerek között két olyan szabályozókor van, amelyekkel gyakran találkozunk és amelyeket az 1. ábrán ábrázoltunk. A modulelemekből felépített láncban, balról a 101 első modul-elem a szabályozókor kezdő eleme, amelyhez a kaszkád-szerűen kapcsolt két további logikai 102, 103 modul-elem csatlakozik oly módon, amint a rajzon vázlatosan ábrázoltuk. Ennek megfelelően a 102 modul-elem kimenete a 103 modulelem egyik bemenetére csatlakozik. A 104, illetve 105 logikai bemenetek arra szolgálnak, hogy a 106 ill. 107 csőcsonkokon belépő nyomás alatti levegő útján előállított működtető jeleket fogadják. Valamennyi, így például a 102, 103 stb. modul-elem hátulsó határolófelületén van egy kimenő csatornanyílás, amelyhez a logikai funkciót végrehajtó közeg csatornanyílása csatlakozik, ha azonban a logikai modul-elemek kaszkádrendszerben vannak összeszerelve, akkor ezeket a kivezető csatornanyílásokat a 108 ill. 109 záródugók zárják el. Az ábrán jól látható, hogy a 102 és 103 modul-elemek kimenetének kapcsolatát jelző vonalak a modul-elemek 110, ill. Ill tartományában vannak megrajzolva, melyekben a funkciók kiválasztására szolgáló elemek vannak elrendezve. A kiválasztó elemek helyzete határozza meg, hogy egy adott logikai modul-elem hogyan kapcsolódik a következő modul-elemhez. Ha mármost a 112, 113, 114 modul-elemeket közelebbről vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az egymáshoz csatlakozó 115, 116, 117 kiválasztó-elemeken egymástól eltérő vezérlési módra vonatkozó szimbólumok vannak és hogy a 112, 113, 114 modul-elemek nem kaszkádrendszerben vannak szerelve, hanem úgy, hogy a logikai funkciókra vonatkozó bemenetek párhuzamosan vannak kap5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
