173402. lajstromszámú szabadalom • Egymás mellé helyezett pneumatikus elemekből felépített, logikai funkciókat végrehajtó rendszer
5 173402 6 csolva, s a vázlatosan rajzolt 118 csatorna olyanközös légvezetéket jelöl, amelyben a logikai funkciók végrehajtására szolgáló bemenetekre jutó, nyomás alatti levegő áramlik. Ilyen típusú szerelés esetén a logikai funkciók kimeneteit a modul-elemekből felépített lánc felső határolófelületén levő 119, 120, 121 csőcsonkok képezik. A 2. ábrán egy, az előbbihez hasonló rendszerre vonatkozó kiviteli példát látunk. E példának megfelelően a részletesebben ábrázolt pneumatika egységeit nagy betűkkel jelöltük meg, vagyis az A, B, C, D, E pneumatikus egységek logikai modul-elemek kimeneteivel vannak összekötve. A rendszer bal szélén látható logikai modul-elemen van a nyomás alatti levegő bemenő csatornanyílása, amely lehet akár egy folyamatos működtetésű F elosztó, de lehet valamilyen szakaszos működtetésű G elosztó is, melyeken keresztül a nyomás valamennyi logikai modul-elem bemenő csatorna-nyílásához eljut. Mind a logikai modul-elemek, mind a velük összeépített kiválasztó elemek elvi elrendezése különböző lehet. E különböző kiviteli példákat a 3., 4., 5., 6. és 7. ábrákon mutatjuk be. Jóllehet ezek az ábrák vázlatosak, a gyakorlati megvalósításról azonban később számot adunk és megjegyezzük, hogy a modul-elemek minden esetben közvetlenül egymás mellé vannak helyezve. A kiválasztó elemek — betöltött szerepüknél fogva a logikai modul-elemek között vannak elhelyezve, mégpedig úgy, hogy azok a logikai modul-elemekből alkotott sor méretét semmilyen irányban nem befolyásolják. A 3. ábrán látható, hogy a modul-elem bal oldali 20 határolófelületén két, bemeneti 22, 24 csatornanyílás van, míg a 26 homlokoldali felületen, és a hátoldali 27 határolófelületen egy-egy 28, 29 csatorna-nyílás van kiképezve. Ezek közül az egyik a logikai bemenetet jelölő csatorna-nyílással, a másik pedig a kimenetet jelölő csatorna-nyílással van összekötve. Az 1 modul-elem logikai részét jelölő 2 első tartomány nincs vonalkázva, itt látható vázlatosan jelölve a modul-elem funkciójára utaló kialakítás módja, míg a vonalkázott rész (ahol nincs funkcionális jelölés) azt a 3 második tartományt jelöli, ahová a 32 kiválasztóelem kerül. Ezen a tartományon van kiképezve a 23 és 25 csatorna-nyílás, melyek egyrészt a kimeneti 29 csatorna-nyílással, illetve a bemeneti 22, 24 csatorna-nyílással állnak összeköttetésben. A 32 kiválasztó elemet a két lehetséges a és b pozícióban ábrázoltuk. A kiválasztóelem ábrázolt két lehetséges pozíciójából eredő funkciójára szolgál a 33 csatorna, amely a szomszédos 1’ modul-elem 24 csatorna-nyílása és a 25 csatorna-nyílás között, vagy a 23 csatorna-nyílás és a 22’ csatorna-nyílás között létesít összeköttetést. Világosan látható, hogy a kiválasztó elem egyszerű megfordítása révén két logikai modul-elem között két különböző kapcsolat hozható létre, miáltal a 30 logikai operátort vagy kaszkád-szerűen vagy párhuzamosan kapcsolhatjuk. A 4. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően az előző példában említett és ábrázok 22 és 24 csatorna-nyílások helyett az 1 modul-elemen egyetlen 40 csatorna-nyílás van kialakítva. A 38 kiválasztó elemben egy 33 csatorna van, amely viszont úgy helyezkedik el a kiválasztó elemen belül, hogy az első 1 modul-elemen levő 23 ill. 25 csatorna-nyílások és a szomszédos 1’ modul-elemen levő 40’ csatorna-nyílás között teremti meg az összeköttetést. Az 5. ábra szerinti kiviteli példának megfelelően azt láthatjuk, hogy a 4. ábrán már bemutatott logikai modul-elem hogyan csatlakozik egy 38 kiválasztó-elem segítségével a szomszédos modul-elemhez. A kiválasztó elemben két 33 és 33’ csatorna van kiképezve. Az összekapcsolás módjának kiválasztását a kiválasztó elem helyének változtatásával valósítjuk meg. A kiválasztó elemet — méreteinek korlátozottsága következtében — nem lehet teljesen megfordítani a helyváltoztatáshoz, s ezért ezt a mozgást esetleg csúsztatás útján hajtjuk végre. Egészen különleges kiviteli példákat látunk a 6. és 7. ábrán, melyek olyan esetre vonatkoznak, melyben a logikai modul-elem nem egy darabból áll, hanem két, egymáshoz illesztett darabból vannak összeállítva. A logikai modul-elemeknek ilyen kiviteli példa szerinti megoldását arra az esetre alkalmazzuk, amikor a nyomás alatt áramló közeg csatornaágának kilépő és beömlő csatorna-nyílását egyetlen speciális tartományban kívánjuk kialakítani, még — a karbantartást is figyelembe véve — a logikai funkciók ellátásához egy külön, eltávolítható járulékos elemet alkalmazunk. A 6. és 7. ábrán bemutatott, a találmány szerinti megoldásnak megfelelő elvi elrendezésű logikai modul-elemekben az áramló közeg útját az a és b pozícióknak megfelelő változó áramlási utakkal ábrázoltuk. A modul-elem 7 alsó részén van két 122, 124 csatorna-nyílás kiképezve. Ezek a modul-elem bal oldali határolófelületén vannak, míg a jobb oldali határolófelületen a 123, 125 csatornanyílások találhatók. Ezeknek a csatorna-nyílásoknak a szerepe ugyanaz, mint a 3. ábra kapcsán ismertetett modul-elemen látható 22, 23, 24, 25 csatorna-nyílásoké, azzal a megszorítással, hogy a működtetéshez szükséges áramlást biztosító operatív csatornanyílás kiválasztása nem két modul-elem között, hanem az adott modul-elem e célra szolgáló belső tartományában jön létre. A 7. ábrán a vonálkázott 3 második tartomány választja el a logikai modul-elem 7 alsó részét annak 8 felső részétől. Ez utóbbiban van a 30 logikai operátor. A középső részbe kerül a 33 és 33’ csatornákkal kialakított 32 kiválasztó elem, melynek két, ellenkező irányú 10, 10’ nyúlványa van, melyek végén az 5 ill. 6 jelölések vannak kialakítva. Ezek a felső határolófelülettel egy szintben vannak. A 6. és 7. ábrán látható a és b pozíciók úgy jönnek létre, hogy a modul-elemet a 200 ponton keresztülmenő képzetes tengely körül elforgatjuk, miközben a 11 középső rész — ahol a kiválasztó elem van — az alsó részben kialakított 15, 16, 17, 18 csatornák illetve a felső rész 15’, 16’, 17’, 18’, csatornái között létesít összeköttetést. A fentiekben vázolt elvi kiviteli példák szerinti szerkezet gyakorlati kialakítását az alábbiakban részletesen is ismertetjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
