173366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroidok mikrobiológiai oxidálására

5 173366 6 vasmarha pataolajat és májolajat. Különösen előnyös a szalonna, halolaj és cetolaj. Gliceridek helyett gliceridtartalmú olajos magokat vagy olajos gyümölcsöket is használhatunk. Az olajos mag és olajos gyümölcs kifejezés zsírtartalmú mago­kat és gyümölcsöket foglal magába. Az olajos magok és olajos gyümölcsök közül megemlíthetjük a lenma­got, olívát, szezámot, repcemagot, gyapotmagot, szó­jababot, földimogyorót és rizst. Az olajos magokat és olajos gyümölcsöket olyan finomra őröljük, hogy az eljárásban felhasznált mikroorganizmusok jól feldol­gozhassák. A glicerideket, zsírokat, olajos magokat és olajos gyümölcsöket önmagukban vagy keverékeik alakjában alkalmazhatjuk. Ezeket a táptalajhoz olyan mennyi­ségben adjuk, hogy a táptalaj súlyára számítva a glice­­rid mennyisége 0,3—4,0, előnyösen 0,5—3,5, elsősor­ban 0,7—3,0 s% legyen. A hozzáadandó zsír mennyiségét a zsírok glicerid­­tartalma alapján határozzuk meg. Mivel a gliceridek a zsírok főtömegét alkotják, ezért a zsír súlya megköze­lítőleg azonos a glicerid súlyával. A hozzáadandó gliceridtartalmú olajos magok vagy olajos gyümölcsök mennyiségét szintén az olajos ma­gok vagy olajos gyümölcsök gliceridtartalmából szá­mítjuk ki. A következő táblázatban megadjuk néhány jellegzetes olajos gyümölcs és olajos mag gliceridtar­­talmát. Olajos mag vagy gyümölcs Gliceridtartalom, s% olíva 40—70 szójabab 15—23 gyapotmag 16-35 kukorica 4—6 szezám 35—56 repcemag 22—50 földimogyoró 29—39 orvosi székfű 35 olaj pálma 51-67 kókuszpálma 65—75 A táptalajhoz a gliceridtartalmú anyagokkal együtt növényi olajat tartalmazó liszt hozzáadása különösen kedvezően befolyásolja a DHT és ADD képződését, és jelentősen fokozza a kitermelést. A növényi olajat tartalmazó liszt meghatározásán növényi zsírok és ola­jok maradékait értjük, amelyek az olajtartalmú ma­gok vagy gyümölcsök extrakciója során keletkeznek. Ezek a lisztek az alkalmazott extrakciós eljárástól függően különböző mennyiségű proteint és zsírt tar­talmaznak. A találmány szerinti eljárásban tetszőleges mennyiségű növényi olajat tartalmazó lisztet használ­hatunk. A könnyebb hozzáférhetőség miatt célsze­rűen a kereskedelemben kapható növényi olajat tar­talmazó liszteket alkalmazunk. Például megemlíthet­jük a szójabablisztet, lenmaglisztet, repcemaglisztet, gyapotmaglisztet, szezámlis ztet, földimogyorólisztet és sáfránylisztet. A következőkben megadjuk néhány liszt gliceridtartalmát. szójababliszt. 1,2-1,8% repcemagliszt 1,2-1,8% lenmagliszt 1,2-1,8% szezámliszt 7—9 % gyapotmagliszt kevesebb, mint 2% sáfrányliszt kevesebb, mint 1%. Mivel a felsorolt lisztek gliceridtartalma a szezám­liszt kivételével igen csekély, általában a táptalaj glice­­ridtartalmának meghatározásánál elhanyagolható. A növényi olajat tartalmazó liszt hozzáadandó 5 mennyisége a hozzáadott gliceridtől (gliceridtartalmú anyagtól) függ. Általában ezek mennyisége az egyéb gliceridek mennyiségének 0,1—50-szerese, előnyösen 0,3—30-szorosa és elsősorban 0,6—20-szorosa. A táp­talajban a növényi olajat tartalmazó liszt koncentrá­ló ciója a táptalaj súlyára számítva általában 0,3—15, előnyösen 0,6-10 és elsősorban 1-8 súly%. A táptalajhoz nagyobb mennyiségű gliceridet tar­talmazó anyagok hozzáadása olyan mikroorganizmu­sok kiválasztását teszi szükségessé, amelyek ezeket a 15 glicerideket jól asszimilálják. A glicerideket csak kis mértékben asszimiláló mikroorganizmusok használa­ta esetén a mikrobiológiai oxidáció gyakorlatilag nem megy végbe. Ezért a találmány szerinti eljárásban olyan mikroorganizmusokat kell alkalmazni, amelyek 20 a szterineket és glicerideket jelentős mértékben asszi­milálják. Ezek közül a mikroorganizmusok közül pél­daképpen megemlíthetjük az Arthrobacter, Nocardia, Fusarium, Microbacterium, Mycobacterium Prota­­minobacter, Brevibacterium, Corynebacterium Bacil- 25 lus, Serratia, Azotobacter, Streptomyces, Alkaligenes és Pseudomonas nembe tartozó mikroorganizmusok. Különösen megemlíthetjük ezek közül az Arthrobac­ter simplex (IÁM 1660), Brevibacterium lipolyticum (IÁM 1398), Mycobacterium smegmatis (IFO 3083), 30 Protaminobacter alboflavus ATCC 8458), Nocardia arythropolis (ATCC 4277), Corynebacterium equi (IÁM 1038) és Mycobacterium phlei (IFO 3158) mik­roorganizmusokat. Különösen előnyös az Arthrobac­ter simplex és Brevibacterium lipolyticum. 35 Az IÁM rövidítés a tokiói egyetem alkalmazott mikrobiológiai intézetét és az IFO rövidítés az osakai fermentációs intézetet jelöli. A találmány szerinti eljárás természetesen nem kor­látozódik az említett mikroorganizmusokra. Egyéb- 40 ként két vagy több mikroorganizmus is alkalmazható. A táptalaj a gliceridtartalmú anyagokon és/vagy növényi olajat tartalmazó liszten kívül szénforrást, nitrogénforrást és szervetlen vegyületeket is tartal­maz- A szénforrások közül megemlíthetjük a szénhid- 45 rogéneket, például n-paraffínokat, a-olefineket, xilolt, alkoholokat, például metanolt, etanolt, glicerint és magasabb alkoholokat, karbonsavakat, például boros­tyánkősavat, ecetsavat és magasabb zsírsavakat és sói­kat, valamint szacharidokat, például keményítőt, mal- 50 tózt, cukrot, glukózt és ramnózt. A táptalajhoz természetes szénforrások, nitrogén­­források és egyéb tápanyagok is adhatók. Ezek közül a természetes források közül megemlíthetjük a mela­szokat, beleértve az invertált nádcukorszirupot, fmo- 55 mítóból származó melaszokat és xilózmelaszokat, cu­kornád kipréselt maradékait, kukoricacsöveket, lucer­nát, kukoricalekvárt, alkohol-desztilláció oldható ma­radékait, szójababliszt sósavas hidrolízisénél kapott aminosavelegy vizes oldatát, hallisztet, élesztőt, kor- 60 pát, húskivonatot, élesztőkivonatot, burgonyakivona­tot, malátakivonatot, glutént, peptont, glutamátokat, aszparagint, glicint, kazeint, kazein-hidrolizátumot és sovány tejet. Az alkalmazható szervetlen vegyületek közül példa- 65 képpen megemlíthetjük a nitrogénvegyületeket, ami­3

Next

/
Oldalképek
Tartalom