173366. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroidok mikrobiológiai oxidálására
5 173366 6 vasmarha pataolajat és májolajat. Különösen előnyös a szalonna, halolaj és cetolaj. Gliceridek helyett gliceridtartalmú olajos magokat vagy olajos gyümölcsöket is használhatunk. Az olajos mag és olajos gyümölcs kifejezés zsírtartalmú magokat és gyümölcsöket foglal magába. Az olajos magok és olajos gyümölcsök közül megemlíthetjük a lenmagot, olívát, szezámot, repcemagot, gyapotmagot, szójababot, földimogyorót és rizst. Az olajos magokat és olajos gyümölcsöket olyan finomra őröljük, hogy az eljárásban felhasznált mikroorganizmusok jól feldolgozhassák. A glicerideket, zsírokat, olajos magokat és olajos gyümölcsöket önmagukban vagy keverékeik alakjában alkalmazhatjuk. Ezeket a táptalajhoz olyan mennyiségben adjuk, hogy a táptalaj súlyára számítva a glicerid mennyisége 0,3—4,0, előnyösen 0,5—3,5, elsősorban 0,7—3,0 s% legyen. A hozzáadandó zsír mennyiségét a zsírok gliceridtartalma alapján határozzuk meg. Mivel a gliceridek a zsírok főtömegét alkotják, ezért a zsír súlya megközelítőleg azonos a glicerid súlyával. A hozzáadandó gliceridtartalmú olajos magok vagy olajos gyümölcsök mennyiségét szintén az olajos magok vagy olajos gyümölcsök gliceridtartalmából számítjuk ki. A következő táblázatban megadjuk néhány jellegzetes olajos gyümölcs és olajos mag gliceridtartalmát. Olajos mag vagy gyümölcs Gliceridtartalom, s% olíva 40—70 szójabab 15—23 gyapotmag 16-35 kukorica 4—6 szezám 35—56 repcemag 22—50 földimogyoró 29—39 orvosi székfű 35 olaj pálma 51-67 kókuszpálma 65—75 A táptalajhoz a gliceridtartalmú anyagokkal együtt növényi olajat tartalmazó liszt hozzáadása különösen kedvezően befolyásolja a DHT és ADD képződését, és jelentősen fokozza a kitermelést. A növényi olajat tartalmazó liszt meghatározásán növényi zsírok és olajok maradékait értjük, amelyek az olajtartalmú magok vagy gyümölcsök extrakciója során keletkeznek. Ezek a lisztek az alkalmazott extrakciós eljárástól függően különböző mennyiségű proteint és zsírt tartalmaznak. A találmány szerinti eljárásban tetszőleges mennyiségű növényi olajat tartalmazó lisztet használhatunk. A könnyebb hozzáférhetőség miatt célszerűen a kereskedelemben kapható növényi olajat tartalmazó liszteket alkalmazunk. Például megemlíthetjük a szójabablisztet, lenmaglisztet, repcemaglisztet, gyapotmaglisztet, szezámlis ztet, földimogyorólisztet és sáfránylisztet. A következőkben megadjuk néhány liszt gliceridtartalmát. szójababliszt. 1,2-1,8% repcemagliszt 1,2-1,8% lenmagliszt 1,2-1,8% szezámliszt 7—9 % gyapotmagliszt kevesebb, mint 2% sáfrányliszt kevesebb, mint 1%. Mivel a felsorolt lisztek gliceridtartalma a szezámliszt kivételével igen csekély, általában a táptalaj gliceridtartalmának meghatározásánál elhanyagolható. A növényi olajat tartalmazó liszt hozzáadandó 5 mennyisége a hozzáadott gliceridtől (gliceridtartalmú anyagtól) függ. Általában ezek mennyisége az egyéb gliceridek mennyiségének 0,1—50-szerese, előnyösen 0,3—30-szorosa és elsősorban 0,6—20-szorosa. A táptalajban a növényi olajat tartalmazó liszt koncentráló ciója a táptalaj súlyára számítva általában 0,3—15, előnyösen 0,6-10 és elsősorban 1-8 súly%. A táptalajhoz nagyobb mennyiségű gliceridet tartalmazó anyagok hozzáadása olyan mikroorganizmusok kiválasztását teszi szükségessé, amelyek ezeket a 15 glicerideket jól asszimilálják. A glicerideket csak kis mértékben asszimiláló mikroorganizmusok használata esetén a mikrobiológiai oxidáció gyakorlatilag nem megy végbe. Ezért a találmány szerinti eljárásban olyan mikroorganizmusokat kell alkalmazni, amelyek 20 a szterineket és glicerideket jelentős mértékben asszimilálják. Ezek közül a mikroorganizmusok közül példaképpen megemlíthetjük az Arthrobacter, Nocardia, Fusarium, Microbacterium, Mycobacterium Protaminobacter, Brevibacterium, Corynebacterium Bacil- 25 lus, Serratia, Azotobacter, Streptomyces, Alkaligenes és Pseudomonas nembe tartozó mikroorganizmusok. Különösen megemlíthetjük ezek közül az Arthrobacter simplex (IÁM 1660), Brevibacterium lipolyticum (IÁM 1398), Mycobacterium smegmatis (IFO 3083), 30 Protaminobacter alboflavus ATCC 8458), Nocardia arythropolis (ATCC 4277), Corynebacterium equi (IÁM 1038) és Mycobacterium phlei (IFO 3158) mikroorganizmusokat. Különösen előnyös az Arthrobacter simplex és Brevibacterium lipolyticum. 35 Az IÁM rövidítés a tokiói egyetem alkalmazott mikrobiológiai intézetét és az IFO rövidítés az osakai fermentációs intézetet jelöli. A találmány szerinti eljárás természetesen nem korlátozódik az említett mikroorganizmusokra. Egyéb- 40 ként két vagy több mikroorganizmus is alkalmazható. A táptalaj a gliceridtartalmú anyagokon és/vagy növényi olajat tartalmazó liszten kívül szénforrást, nitrogénforrást és szervetlen vegyületeket is tartalmaz- A szénforrások közül megemlíthetjük a szénhid- 45 rogéneket, például n-paraffínokat, a-olefineket, xilolt, alkoholokat, például metanolt, etanolt, glicerint és magasabb alkoholokat, karbonsavakat, például borostyánkősavat, ecetsavat és magasabb zsírsavakat és sóikat, valamint szacharidokat, például keményítőt, mal- 50 tózt, cukrot, glukózt és ramnózt. A táptalajhoz természetes szénforrások, nitrogénforrások és egyéb tápanyagok is adhatók. Ezek közül a természetes források közül megemlíthetjük a melaszokat, beleértve az invertált nádcukorszirupot, fmo- 55 mítóból származó melaszokat és xilózmelaszokat, cukornád kipréselt maradékait, kukoricacsöveket, lucernát, kukoricalekvárt, alkohol-desztilláció oldható maradékait, szójababliszt sósavas hidrolízisénél kapott aminosavelegy vizes oldatát, hallisztet, élesztőt, kor- 60 pát, húskivonatot, élesztőkivonatot, burgonyakivonatot, malátakivonatot, glutént, peptont, glutamátokat, aszparagint, glicint, kazeint, kazein-hidrolizátumot és sovány tejet. Az alkalmazható szervetlen vegyületek közül példa- 65 képpen megemlíthetjük a nitrogénvegyületeket, ami3
