173342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-halogenmetil-1,4-benzodiazepin előállítására
5 173342 6 nil)-1 H-2,3-dihidro-l ,4-benzodiazepin-hidrokloridot kapunk. Kitermelés 50,2%. Olvadáspont: 220—222 °C. IR-spektrum (KBr-ben): 2200-3000 cm-1 + C=N 1621 cm-1 UV-spektrum (alkalikus CH3 OH-ban): Xmax = 236 *max = 269 W Xmax = 366 mu r A 2 221 558 számú NSZK-beli nyilvánossagrahozatali irat szerint e vegyidet egy másik módosulata 161-165 °C-on olvad. Hasonló módon állítunk elő N1-(2’-klórbenzoil)-N2 -metil-N2-(4’-klórfenil)-2-hidroxi-l ,3-diaminopropánból, amelynek az olvadáspontja 113—115 °C, foszforpentabromiddal 1,2-diklórmetánban, valamint alumíniumbromiddal nitrobenzolban 7-klór-l-metil-2- -br ó mmetil-5-(2’-klórfenil)-l H-2,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-hidrokloridot. Op. 186-188 °C. Hasonló módon állítunk elő Ni-(2’-trifluormetilbenzoil)-N2 -metil-N2-(4’-klórfend)-2-hidroxi-I,3- -diaminopropánból, amelynek az olvadáspontja 107—109 °C, foszforpentakloriddal 1,2-diklóretánban, valamint alumíniumkloriddal nitrobenzolban 7-klór-1 -metil-2-klórmetil-5-(2’-trifluormetdfenil)-l H-2,3-dihidro-l ,4-benzodiazepint olajos bázisként. IR-spektrum (olaj): C=N 1640 cm—1. Hasonló módon állítunk elő Ni-(2’-klórbenzoil)-N2 -metil-N2 -(4’-fluorfenil)-2-hidroxi-l ,3-diaminopropánból, amelynek az olvadáspontja 92-94 °C, foszforpentakloriddal 1,2-diklóretánban, valamint alumíniümkloríddal nitrobenzolban 7-fluor-l-metil-2-klór-metil-5-(2’- klórfenil)-lH-2,3-dihidro-l ,4-benzodiazepin-hidrokloridot. Op. 180-184 °C. 2. példa 20 g N! -(2’-klórbenzoil)-N2 -metil-N2 -(4’-klórfenil)-2-hidroxi-l,3-diaminopropánt jéggel való hűtés közben szobahőmérsékleten feloldunk 100 ml foszforoxikloridban és ezt követően az oldatot 5,5 óra hosszat 70 °C-on melegítjük. Ezután a foszforoxikloridot vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 100 ml kloroformban oldjuk és az oldatot 100 g jég és 100 ml víz elegy ével alaposan átkeverjük. A kloroformos oldatot elkülönítjük, vízzel kétszer mossuk és ezt követően (10%-os) híg nátriumhidroxid-oldattal körülbelül 30 percig keverjük- A kloroformos fázist elkülönítjük, vízzel semlegesre mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után a maradékot 150 ml toluolból átkristályosítjuk. By módon 17 g N!-(2’-klórbenzoil)-N2 -metil-N2 -(4’-klórfenil)-2-klór-1,3-diaminopropánt kapunk. Op. 137-139 °C. Kitermelés 81%. 11 g ily módon előállított vegyületet 50 ml 1,2-diklóretánban oldunk és az oldatot 3,5 g foszforpentakloriddal együtt 3 óra hosszat visszafolyatás közben melegítjük. Ezután az oldószert és a képződött foszforoxildoridot vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 50 ml nitrobenzolban oldjuk és az oldatot 8,3 g alumíniumkloriddal 4 óra hosszat együtt melegítjük 70 °C-on. A feldolgozás az 1. példában leírt módon történik. Az éter/nitrobenzol-fázisból 5,5 g kiindulási anyagot lehet visszanyerni. Reakciótermékként 4,0 g 7-klór-1 -metil-2-klórmetil-5-(2’-klórfenil)-lH-2,3-dihidro-1,4-benzidiazepin-hidrokloridot kapunk. Op. 178-180 °C. Kitermelés 62,8% az átalakított termékre számítva. IR-spektrum (KBr-ben): ^N-2128-3125 cm+ C=N 1642 cnr J UV-spektrum (alkalikus CH3 OH-ban): ^■raax - 233 nüí *max= 270 mM ^■max - 355 nyi Hasonló módon állítunk elő N^benzoil-N^metil-(4’-klórfenil)-2-klór-l ,3-diaminopropánból, amelynek az olvadáspontja 87—90 °C [Előállítás: Ni-benzoil-N2-metil-N2-(4 ’-klórfenil)-2-hidroxi-l ,3-diaminopropánból, amely 136—137°C-on olvad, foszforoxildoriddal 70 °C-on], foszforpentakloriddal 1,2-diklóretánban, valamint alumíniumkloriddal nitrobenzolban 7-klór- l-metil-2-klórmetil-5-fenil-lH-2,3-dihidro-l ,4- -benzodiazepin-hidrokloridot. A termék 1 mól izopropanollal kikristályosodik. Op. 110-112 °C. Hasonló módon állítunk elő N1-(2’-fluorbenzoil)-N 2 -etil-N2-(4’-klórfenil)-2-klórfenil-2-klór-l ,3-diaminopropánt [olajos termék, amelyet N, -(2’-fluorbenzoil)-N 2 -etil-N2-(4’-klórfenil)-2-hidroxi-l ,3-diaminopropánból, amely 88—92 °C-on olvad, kapunk foszforoxikloriddal 70 °C-on], foszforpentakloriddal 1,2- -diklóretánban, valamint alumíniumkloriddal nitrobenzolban 7-klór-l -etil-2-klórmetil-5-(2’-fluorfenil)-lH-2,3-dihidro-l,4-benzodiazepint olajos bázisként. IR-spektrum (olajként): C=N 1640 cm-1. Hasonló módon állítunk elő Nj -(2’-fluorbenzoil)-N2 -metil-N2 -fenil-2-klór-1,3-diaminopropánból [olajos termék, amelyet Ni-(2’-fluorbenzoil)-N2-metil-N2 -fenil-2-hidroxi-l ,3-diaminopropánból, amely 89—91 °C-on olvad, kapunk foszforoxikloriddal 70 °C-on], foszforpentakloriddal 1,2-diklóretánban, valamint alumíniumkloriddal nitrobenzolban l-metil-2- -klórmetil-5-( 2 ’- fluorfenil)-1 H-2,3-dihidro-1,4-benzodiazepint olajos bázisként. IR-spektrum (olaj): C=N 1640 cm—1 3. példa 6,8 g N] -benzoil-N2 -metil-N2 -(4’-klórfenil)-2-klór-1,3-diaminopropánt, amely 87-90 °C-on olvad [előállítás: N, -benzoU-N2 -metil-N2 -(4Tdórfenil)-2-hidroxi-1,3-diaminopropánból foszforoxikloriddal 70 °C-on] 35 ml 1,2-diklóretánban oldunk és az oldatot 4,3 g foszforpentakloriddal 2 óra hosszat együtt melegítünk visszafolyatás közben. Ezután az oldószert és a képződött foszforoxikloridot vákuumban ledesztilláljuk. A maradékot 35 ml nitrobenzolban oldjuk és az oldatot 4,8 ml ón(IV)-kloriddal 4 óra hosszat együtt melegítjük 70 °C-on. A reakcióoldatot lehűlés után 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
