173334. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monolitikus, főként alagutzsaluzatos technológiával készülő betonépítmények alapozása és felmenő szerkezete közötti kapcsolat kialakítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173334 Ä Bejelentés napja: 1977. IV. 18. (HE-732) Nemzetközi osztályozás : E 04 C 3/02 E 04 G 17/16 Közzététel napja: 1978. X. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. ^ a i L ’ : ‘ 5 $ Feltalálók: Szabadalmas: Kovács Gábor oki. építőmérnök, Heves-megyei Tanácsi Építőipari Lukács László oki. építőmérnök, okL bányamérnök, Vállalat, Eger Eger Eljárás monolitikus, főként alagútzsaluzatos technológiával készülő betonépítmények alapozása és felmenő szerkezete közötti kapcsolat kialakítására 1 A találmány monolitikus, főként alagútzsaluzatos technológiával készülő betonépítmények alapozása és felmenő szerkezete közötti kapcsolat kialakítására szolgáló eljárásra vonatkozik-Az alagútzsaluzatos technológiát többek között a rövid szerkezetépítési idő miatt egyre elterjedtebben alkalmazzák. A korszerű alapozási eljárások — résfalas, résfüggélyes alapozás, mélyített síkalapozás - térhódításával pedig a teljes építmény kivitelezési ideje jelentősen lerövidíthető. Az alagútzsalus épületek szintmagasságát meghatározza a zsaluszerkezet kötött magassági mérete, ami a fogadószinttől eltekintve nem okoz problémát. A fogadószint belmagasságának azonban különféle funkconális követelmények kielégítése érdekében meg kell haladnia a normál szintmagasságot. A fogadószinten ugyanis többnyire szolgáltató helyiségeket (üzlethelyiségeket, éttermeket stb.), valamint közösségi helyiségeket (tornatermet, társalgót, klubszobát stb.) alakítanak ki, emellett az épülethez tartozó installációs fővezetékeket is a fogadószint mennyezete alatt a legcélszerűbb elhelyezni. Az alapozás és felmenő falak közötti kapcsolat kialakítása még akkor is problematikus, ha nincs igény a fogadószintnek a többitől eltérő magasságúra történő kialakítására, ez utóbbi esetben azonban az egész építmény szerkezetépítési munkái közül a legnehézkesebb, relatíve leginkább idő- és élőmunkaigényes munkafázist jelenti. Jelenleg ugyanis a kapcsolatot az alaptest és a 173334 2 felmenő fal között oly módon hozzák létre, hogy a monolit alaptestre az alaptestnél keskenyebb ugyancsak monolit talpgerendát építenek, azon pedig a felmenő fal vastagságával azonos vastagságú monolit 5 vasbeton csonkfalat készítenek. A talpgerendát és csonkfalat egymással és az alapozással vasszerelés köti össze. Az alaptest és talpgerenda ugyanis általában földben készült szerkezetek, ezért olyan pontossággal, ami a térzsaluhoz csatlakoztatáshoz szükséges, nem 10 építhetők meg; ténylegesen pl. egy résfüggély vagy résalap mérettűrése 5—20 cm, a talpgerendáé pedig 5—10 cm. Ezért van szükség a terepszint felett az 1 cm mérettűrésű monolit csonkfal megépítésére. E kapcsolatkialakítási módszer hátrányai a követ- 15 kezők: a munka gépesítettségi foka igen alacsony, ebből következően élőmunkaigénye, valamint az építési idő meglehetősen hosszú. A talpgerendát egyedi fazsalu- 2o zattal kell bezsaluzni. A csonkfalat többnyire acélsablon segítségével betonozzák, ez viszont azt jelenti, hogy a fogadószint belmagasságának variálására nincs lehetőség. Az építési időt növelő tényező a monolit vasbeton szerkezetek kötésideje is, úgyhogy a fogadó- 25 szint kivitelezésének időtartama mintegy tízszerese valamely normál szint kivitelezési idejének, a kapcsolat építése átlagosan mintegy egy hónapot vesz igénybe. Ez természetesen az építési költségeket is jelentősen megnöveli. 30 Miután a csonkfal elkészült, állványt kell építeni a
