173332. lajstromszámú szabadalom • Jármű terhelését érzékelő szerkezet

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173332 JŰÉL. Nemzetközi osztályozás: Bejelentés napja: 1976. VII. 13. (GI-246) B 60 T 8/18 Elsőbbsége: Nagy-Britannia: 1975. VII. 14. (29468/75) ORSZÁGOS Közzététel napja: 1978. X. 28. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Sawyer Patrick Frank tervezőmérnök, Child Robin Edward tervezőmérnök, Birmingham, Nagy-Britannia Szabadalmas: Girling Limited, Tyseley, Birmingham, Nagy-Britannia Jármű terhelést érzékelő szerkezet 1 Jelen találmány jármű fékrendszerhez való jármű­­terhelést érzékelő szerkezetre vonatkozik, amely fék­rendszerben a fékező erő a jármű terhelése szerint változik. Az ilyen fékrendszerekben rendszerint a hátsó kerékfék és a folyadéknyomás forrása közötti fékező­vonalba, egy a fékerőt szabályozó szelep van beépítve, mely általában nyomáscsökkentő, vagy nyomáshatá­roló szelepként van kialakítva. A „csonkított” terhe­lési érték, amelynél a szelpek elzárják a nyomófo­lyadékáramot a hátsó kerékfék felé, vagy csökkentik a nyomást az első kerékfékeknél föllépő nyomáshoz képest, gyakran függ a jármű terhelésétől. A hátsó kerékfék kisebb nyomása ellenállást hoz létre a hátsó kerékfék zárásában, emely a kerékabroncs és az út közötti tapadóerő csökkenését okozza, amikor a jármű a gyors fékezés következtében vagy bizonyos terhelési viszonyok között előre bukik. A jármű terhelése érzékelhető egy olyan relatív elmozdulás meghatározásával is, amely a jármű rugó­zott és rugózatlan része között, pl. a kocsiszekrény és a hátsó tengely között keletkezik. Az ismert terhelés-érzékelő szerkezetekben egy szabályozórugó van, amelynek erőhatása meghatároz­za a szelep „csonkított” értékét, ami a tengely „minimális terhelési” helyzetéhez tartozik. A minimá­lis helyzet fölötti tengely-lehajlások adódnak tovább a szelep felé és a beépített áttétel helyzeten túli megkívánt hányada adódjék tovább a szelep felé, és 173332 2 változtassa a „csonkított” értéket a jármű-felfüggesz­tés lehajlásától függően. A támrugó, amely a jármű felfüggesztésére szolgál, és a szabályozórugó egymással párhuzamosan szerel- 5 hető, ahol a támrugó közvetlenül a tengelyt és a járműszekrény egyik részét köti össze, és ahol a szabályozó-rugó a tengelyhez és az áttételt biztosító közvetítő szerelvény útján a jármű-szekrény másik részéhez kapcsolódik. Más változatban a támrugó és a 10 szabályozó-rugó egymással sorba is köthető a tengely és a járműszekrény között, és mindkét rugó az áttételt adó szerelvényt terheli. A soros elrendezésnek előnye, hogy a tengely terhelése közvetlenül mérhető és a rugó-beállítással kapcsolatos minden szerelés és 15 jelenség kiküszöbölődik. Egy ismert, előbbiek szerinti vasúti járműveknél alkalmazott soros elrendezésű szerelvényben az átté­telt olyan emelőkar képezi, amely a jármű-szekrény­hez csuklósán rögzítve van és a két vége között egy 20 helyen a tengelyhez csatlakozó támrugó teljes terhelé­sét viseli. Az emelőkart szabályozó rugó hozza kap­csolatba a szabályozószelep egy szelepelemével, amely a támrugóval ellentétes irányban működik. A jármű terhelésének változásakor a támrugó terhelésében 25 változás áll be, amely a szelepelemre ható erőt módosítja és így a szelep „csonkított” értékét is változtatja. E rendszernek az a hátránya, hogy az emelőkamak olyan erőteljes kialakításúnak kell len­nie, hogy elbírja a támrugó teljes terhelését. 30 Egy másik ismert, villamos járműveknél alkalma­

Next

/
Oldalképek
Tartalom