173309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére
7 173309 8 honosított nagy sorozatokkal dolgozó vakgyártást jelent, amelyben a koordináció ipari szinten juttatható érvényre. A kormány ugyanis a gyártóberendezéseket központilag állíthatja elő és oszthatja szét, és az egyes mikro-építőipari egységek valójában a szerkezeti rendszer elemi részeit állítják elő az ismétlés és precizitás szokatlanul magas fokán. A mikro-építőipar a fejlődő országokban társadalmi, gazdasági és technológiai szempontból egyaránt rendkívül előnyös. Társadalmi szempontból azért, mert kevés számú mérnököt és technikust igényel, lehetőséget teremt a szakképzetlen munkaerő alkalmazására. Gazdasági szempontból azért, mert lehetővé teszi tőke-intenzív és munkaerő-intenzív technológiák kombinálását, ami a fejlődő országokban közismerten létfontosságú, mert egysége nem nagyüzem, hanem valamilyen elemi gyár, amelyek áttelepíthetősége nagyfokú hatékonyságot teremt a regionális tervezésben; továbbá mert már az elemi gyárban is meg lehet teremteni a változásra való tervezést; és végül, mert az elemi gyárak szétszórt telepítésével is kormányzati szinten koordinált ipari hálózatot lehet teremteni. Technológiai szempontból azért van nagy jelentősége a mikro-építőiparnak a fejlődő országokban, mert lehetővé teszi a zökkenőmentes áttérést a hagyományos módszerekkel a mechanizációra; a vakgyártás révén lehetővé teszi a változásra való tervezést; és végül, mert a technológiai fejlesztést sohasem az ipar egészére, hanem annak elemeire irányítja, és ezáltal a műszaki fejlesztést hatékonyabbá teszi. A találmány szerinti nyílt szerkezeti rendszereken alapuló építőipar tehát a termelőeszközök előállításában a tőkeintenzív, a tömeges lakásépítésben pedig a munkaerő-intenzív technológiákat alkalmazza, és ezzel a hagyományos építésről a mechanizáció felé való fejlődés egy sajátos útját teremti meg a fejlődő országokban. Végül megemlítjük, hogy a porózus, kapilláris elemek abszorbciójának hatására az ilyen elemek közé öntött beton a vibro-vákuumozott beton tulajdonságait veszi fel, tehát kiváló minősége vibrálás és vákuumozás nélkül is biztosit va van. Mivel a felületelemek bennmaradó zsaluzatként funkcionálnak, elmaradnak a zsaluzatok és a hagyományos értelemben vett állványok. Csak egészen könnyű, áthelyezhető állványokra — segédszerkezetekre — van szükség, amelyek funkciója mindenekelőtt az elemek helyének egyértelmű kijelölése, pontos helyzetben való megtartása és rögzítése a beton beöntésének idejére. Az állvány együtt halad felfelé a felületelemek soraival. Mivel a beöntött beton hidrosztatikus nyomásával nem kell számolni, járulékos tartó- vagy merevítőszerkezetre sincs szükség, így - egyéb előnyök mellett - a faanyag-megtakarítás is igen számottevő. A gyártóberendezések vonatkozásában szakítottunk a zárt vasbeton-rendszerekben meghonosodott karosszéria-elvűséggel, és a gyártóberendezés előállításában az alkatrész-elvet, a felépítésében pedig máglya-elvet valósítottunk meg. A találmány szerinti berendezések kizárólag tömegesen előállítható, lineáris alkatrészekből vannak felépítve, amelyek szétbontva szállíthatók és bárhol különösebb szakértelem nélkül összeállíthatók. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek egyrészt az eljárást szemléltetik, másrészt a felületelemgyártó berendezések néhány előnyös kiviteli példáját vázlatosan mutatják. A rajzokon az la. ábra a lineáris (moduláris) koordináció öt főalkotórészeit szemlélteti; az lb. ábra a geometriai (szubmoduláris) koordináció öt fő—alkotórészét mutatja; az le. ábra a lineáris és geometriai hálók szuperpozícióját szemlélteti; a 2a. és 2b. ábra egy, a találmány szerinti eljárással készült szövetvázas épület egy részét metszetben, illetve felülnézetben szemlélteti; 3 3a— 3e. ábrák az elemek hálón belül maradásának elvét szemléltetik; a 4a. és 4b. ábra oldalnézetben, illetve felülnézetben szemlélteti a fesztáv-érzéketlenségét; az 5. ábra részben nézetben, részben metszetben a magasság-érzéketlenséget illusztrálja; a 6. ábra a találmány szerinti eljárással készült nyűt szerkezetek építészeti és városépítészeti variabilitását illusztrálja; a 7. ábra egy dermesztett héj-szerkezet egy részletét perspektivikusan mutatja; a 8. ábra egy dermesztett szövet-szerkezet egy részletét ugyancsak perspektivikusan szemlélteti; a 9a. ábra egy belső formázás útján előállított fal-felületelemek gyártására szolgáló berendezést felülnézetben mutat; a 9b. ábra a 9a. ábrán bejelölt A—A metszet; a 9c. ábra a 9a. ábrán bejelölt B-B metszet; a 9d. ábra a 9a—9c. ábrák szerinti berendezéssel gyártott felületelem távlati képe; a 10a. ábra egy belső formázás útján előállított födém-felületelemek gyártására szolgáló berendezést felülnézetben mutat; a 10b. ábra a 10a. ábrán bejelölt C—C metszet; a 10c. ábra a 10a. ábrán bejelölt D—D metszet; a lOd. ábra a 10a—10c. ábrák szerinti berendezéssel gyártott felületelem egy részének perspektivikus nézete; alla, ábra a 1 Od. ábra szerinti födém-felületelemeket födém-mezőelemekké összeállítható és -betonozó berendezés felülnézete; a 1 lb. ábra a 1 la. ábrán bejelölt E—E metszet; alle, ábra alla, ábrán bejelölt F—F metszet; a 12a. és 12b. ábra nézetben, illetve metszetben mutat egy fésű-kialakítási lehetőséget; a 13a. és 13b. ábra ugyancsak nézetben, illetve metszetben egy másik fésű-változatot szemléltet; a 14a. és 14b. ábra nézetben és metszetben egy födémmező-összeállító berendezés oldallemezeinek egy lehetséges kiviteli változatát szemlélteti; a 15a. és 15b. ábra oldal- és elölnézetben mutatja a felületelemek tárolásának egy célszerű megoldási lehetőségét; a 16a. és 16b. ábra a födém-mezőelemek tárolásának egy előnyös megoldási lehetőségét oldal-, illfelülnézetben szemlélteti; a 17a. és 17b. ábra nézetben, illetve függőleges metszetben mutat egy tartógerenda előállításához alkalmazott segédtartót; a 18a-18d. ábrák egy tartógerenda vasszerelését és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
