173282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére
3 173282 4 sokkal valószínűbb a meghibásodása, mint a szárazföldön vagy a talajfelszín alatt történő vezetékfektetések esetében. Az ismert nehézségek miatt ezért az átvezetendő ún. haszonvezetéken kívül egy további tartalékvezetéket is el szoktak helyezni. Kivételes esetben ez a tartalékvezeték az előbbitől eltérő nyomvonalon, attól kisebb vagy nagyobb távolságra helyezkedik el. Ily módon voltaképpen szinte 100%-os fölösleges biztonsággal készültek az ilyen típusú mederkeresztezések. Az eddig ismert mederbe fektetéseknél az átvezetendő csöveket a mederbe becsúsztatták, majd lesüllyesztették, illetve kivételesen a mederfenéken mozgatták. Gondot okozott minden esetben a súlyarányok helyes megválasztása, a mozgatás megvalósítása, továbbá az, hogy az előkészítő munkák során elkövetett hibák — pl. geometriai pontatlanságok — nem egyszer beláthatatlan következményekkel jártak, sőt a csőnek a mederbe való befektetését meghiúsították. Kedvezőtlenek voltak az e módszerrel szerzett tapasztalatok állóvizek medreibe történő csőbefektetéseknél is. Nehézséget okozott pl. hogy állóvízben a kotort künetek visszatöltődése igen hosszú időt vesz igénybe, és ezért nem egyszer a meggyorsítás érdekében jelentős mennyiségű búvármunkát kell elvégezni. A módszer mindenképpen költségesnek és lassúnak bizonyult. Közmű alagutakat és szállító alagutakat csak különleges esetekben készítettek eddig vízfolyások vagy állóvizek medrei alatt. Ez az építésmód különösen akkor okoz kivitelezési nehézségeket, ha az altalaj nem vízzáró és nem eléggé állékony. Ilyen esetekben légnyomásos vagy fagyasztásos építési eljáráshoz kell folyamodni, amelyek mindegyike bonyolult és költséges. Több egyéb mellett ennek az is az oka, hogy építéstechnológiai okok miatt az alagutakat általában mélyebben kell vezetni, mint amilyen mélységet a mederalakulat megkíván. A találmány célja olyan szerkezet kifejlesztése, amelynek segítségével nagyátmérőjű, tehát általában 800 mm vagy annál nagyobb névleges átmérőjű csővezetékeket, közműalagutakat, szállítóalagutakat stb. lehet állóvizek vagy vízfolyások medreibe biztonságosan, egyszerűen és az eddigieknél gyorsabban és olcsóbban beépíteni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a mederbe beépítendő vezetékeket a parton, mégpedig az átvezetés nyomvonalában előre össze lehet szerelni, és a nyomvonal irányában kifejtett vonóerővel tervszerinti helyzetébe lehet hozni. Mindez oly módon valósítható meg célszerűen, hogy az átvezetendő vezetéket, valamint annak alátámasztó szerkezetét egyetlen korlátozott, de mindenképpen meghatározott haj- Iékonyságú köteggé egyesítjük. Az alátámasztó szerkezetet ezért oly módon alakítjuk ki, hogy biztosítsa azokat a súlyarányokat, amelyek a vezetéknek a mederben való mozgatása, a terv szerinti helyre való eljuttatása és terv szerinti alakjának felvételéhez szükségesek. A felismeréshez tartozik, hogy az átvezetendő vezeték szekrényszerű kialakítása esetén annak belsejében levegő lehet, és így a mederben mozgatandó köteg számára elegendő felhajtóerőt biztosíthat ahhoz, hogy • a mozgatás minimális vonóerővel történhessék. Ugyanakkor a súlyarányok mindenkori megválaszthatósága érdekében gondoskodhatunk arról, hogy az alátámasztó szerkezet vízzel való föltöltés útján vagy járulékos súlyok ráhelyezésével leterhelhető és ezáltal a mederfenékre ráültethető legyen. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás vezetékek medren történő átvezetésére, pl. nagyátmérőjű csövek, közműhálózati, távközlési, anyag- vagy energiaszállító vezetékek, illetve a vezetékeket befogadó közműalagutak természetes vagy mesterséges állóvizekkel és vízfolyásokkal való mederkeresztezéseinek kialakítására — amelynél a vezetéknek a mederbeli tervezett nyomvonala mentén a mederfeneket a vezeték fogadására előkészítjük, és az átvezetendő vezetéket az előkészített helyre juttatjuk —, azon alapul, hogy a medret közrefogó két part közül az egyiken, az ún. indító oldalon a mederfenékre juttatandó vezetéket hosszabb szakaszon, előnyösen teljes hosszúságában előre összeszereljük, melynek során a vezeték mederbeli nyomvonalának meghosszabbításában az összeszerelés végrehajtására is alkalmas gördítő pályát építünk, a vezetéket a mederben való elhelyezés után is vele véglegesen összetartozó alátámasztó szerkezettel korlátozott hajlékonyságú szerelvénnyé egyesítjük, a vezetéket és az alátámasztó szerkezetet tartalmazó szerelvényt pedig a másik part, az ún. fogadó oldal felől szállító egységek, pl. kocsik, görgők stb. segítségével a gördítőpályáról a mederfenék előkészített részén, pl. künetben a medren átvontatjuk. Az eljárás további ismérve lehet, hogy a vontatás során legalább addig, amíg a vontatott szerelvénynek a fogadói oldal felé néző elülső vége a meder keresztszelvényének mélypontjáig elérkezik, a szerelvényt az indító oldalon kifejtett ellentartó erők segítségével visszatartjuk, és ezáltal a vontatott szerelvény lengéseit csillapítjuk. A vontatás során a vontatott szerelvényt egy vagy több ponton megfogva egy vagy több úszótagra pl. úszódarura fölfüggesztjük, ezeket a vontatás irányában és ütemében mozgatjuk, és így az egy vagy több úszótaggal, pl. üszódaruval a szerelvényt részben lebegő helyzetben tartva az előkészített mederrész, pl. künet és a szerelvény között föllépő súrlódó erőt lecsökkentjük, ily módon a szerelvényt az egy vagy több úszótaggal, pl. úszódaruval az indító oldal felől a fogadó oldal felé átkísérjük. Természetes vagy mesterséges vízfolyások medrének keresztezése esetén a vontatott szerelvényt részben lebegő helyzetben tartó úszótagokat, pl. úszódarukat a húzási nyomvonal megtarthatósága érdekében a vízfolyás irányával ellentett értelemben kikötjük. A vontatandó szerelvényre a vontatás során a víztükör fölé kinyúló és célszerűen beosztással ellátott jelzőidomokat erősítünk, és ezeket a vontatás közben megfigyelés alatt tartva a szerelvénynek a víztükörhöz és ezáltal a mederfenékhez viszonyított helyzetét folyamatosan ellenőrizzük. A vontatás során a víz fölhajtó erejének kiegyenlítése és/vagy a szerelvény kívánt lebegő helyzetének biztosítása érdekében a vezetéket alátámasztó szerkezetet járulékos súlyokkal leterheljük. A vezetéket és/ vagy az alátámasztó szerkezetet részben vagy egészben vízzel töltjük föl, és/va^y szilárd súlyokkal plbetonelemekkel terheljük le. ' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
