173282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére

3 173282 4 sokkal valószínűbb a meghibásodása, mint a szárazföl­dön vagy a talajfelszín alatt történő vezetékfektetések esetében. Az ismert nehézségek miatt ezért az átvezetendő ún. haszonvezetéken kívül egy további tartalékvezeté­ket is el szoktak helyezni. Kivételes esetben ez a tartalékvezeték az előbbitől eltérő nyomvonalon, at­tól kisebb vagy nagyobb távolságra helyezkedik el. Ily módon voltaképpen szinte 100%-os fölösleges bizton­sággal készültek az ilyen típusú mederkeresztezések. Az eddig ismert mederbe fektetéseknél az átveze­tendő csöveket a mederbe becsúsztatták, majd le­süllyesztették, illetve kivételesen a mederfenéken mozgatták. Gondot okozott minden esetben a súly­arányok helyes megválasztása, a mozgatás megvalósí­tása, továbbá az, hogy az előkészítő munkák során elkövetett hibák — pl. geometriai pontatlanságok — nem egyszer beláthatatlan következményekkel jártak, sőt a csőnek a mederbe való befektetését meghiúsítot­ták. Kedvezőtlenek voltak az e módszerrel szerzett ta­pasztalatok állóvizek medreibe történő csőbefekteté­seknél is. Nehézséget okozott pl. hogy állóvízben a kotort künetek visszatöltődése igen hosszú időt vesz igénybe, és ezért nem egyszer a meggyorsítás érdeké­ben jelentős mennyiségű búvármunkát kell elvégezni. A módszer mindenképpen költségesnek és lassúnak bizonyult. Közmű alagutakat és szállító alagutakat csak külön­leges esetekben készítettek eddig vízfolyások vagy állóvizek medrei alatt. Ez az építésmód különösen akkor okoz kivitelezési nehézségeket, ha az altalaj nem vízzáró és nem eléggé állékony. Ilyen esetekben légnyomásos vagy fagyasztásos építési eljáráshoz kell folyamodni, amelyek mindegyike bonyolult és költsé­ges. Több egyéb mellett ennek az is az oka, hogy építéstechnológiai okok miatt az alagutakat általában mélyebben kell vezetni, mint amilyen mélységet a mederalakulat megkíván. A találmány célja olyan szerkezet kifejlesztése, amelynek segítségével nagyátmérőjű, tehát általában 800 mm vagy annál nagyobb névleges átmérőjű csőve­zetékeket, közműalagutakat, szállítóalagutakat stb. le­het állóvizek vagy vízfolyások medreibe biztonságo­san, egyszerűen és az eddigieknél gyorsabban és ol­csóbban beépíteni. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a mederbe beépítendő vezetékeket a parton, mégpedig az átvezetés nyomvonalában előre össze lehet szerelni, és a nyomvonal irányában kifejtett vonóerővel terv­szerinti helyzetébe lehet hozni. Mindez oly módon valósítható meg célszerűen, hogy az átvezetendő veze­téket, valamint annak alátámasztó szerkezetét egyet­len korlátozott, de mindenképpen meghatározott haj- Iékonyságú köteggé egyesítjük. Az alátámasztó szer­kezetet ezért oly módon alakítjuk ki, hogy biztosítsa azokat a súlyarányokat, amelyek a vezetéknek a me­derben való mozgatása, a terv szerinti helyre való eljuttatása és terv szerinti alakjának felvételéhez szük­ségesek. A felismeréshez tartozik, hogy az átvezetendő veze­ték szekrényszerű kialakítása esetén annak belsejében levegő lehet, és így a mederben mozgatandó köteg számára elegendő felhajtóerőt biztosíthat ahhoz, hogy • a mozgatás minimális vonóerővel történhessék. Ugyanakkor a súlyarányok mindenkori megválaszt­­hatósága érdekében gondoskodhatunk arról, hogy az alátámasztó szerkezet vízzel való föltöltés útján vagy járulékos súlyok ráhelyezésével leterhelhető és ezáltal a mederfenékre ráültethető legyen. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti eljárás vezetékek medren történő átvezetésére, pl. nagyátmérőjű csövek, közműhálózati, távközlési, anyag- vagy energiaszállító vezetékek, illetve a vezeté­keket befogadó közműalagutak természetes vagy mes­terséges állóvizekkel és vízfolyásokkal való mederke­resztezéseinek kialakítására — amelynél a vezetéknek a mederbeli tervezett nyomvonala mentén a mederfe­neket a vezeték fogadására előkészítjük, és az átveze­tendő vezetéket az előkészített helyre juttatjuk —, azon alapul, hogy a medret közrefogó két part közül az egyiken, az ún. indító oldalon a mederfenékre juttatandó vezetéket hosszabb szakaszon, előnyösen teljes hosszúságában előre összeszereljük, melynek so­rán a vezeték mederbeli nyomvonalának meghosszab­bításában az összeszerelés végrehajtására is alkalmas gördítő pályát építünk, a vezetéket a mederben való elhelyezés után is vele véglegesen összetartozó alátá­masztó szerkezettel korlátozott hajlékonyságú szerel­vénnyé egyesítjük, a vezetéket és az alátámasztó szer­kezetet tartalmazó szerelvényt pedig a másik part, az ún. fogadó oldal felől szállító egységek, pl. kocsik, görgők stb. segítségével a gördítőpályáról a mederfe­nék előkészített részén, pl. künetben a medren átvon­tatjuk. Az eljárás további ismérve lehet, hogy a vontatás során legalább addig, amíg a vontatott szerelvénynek a fogadói oldal felé néző elülső vége a meder kereszt­­szelvényének mélypontjáig elérkezik, a szerelvényt az indító oldalon kifejtett ellentartó erők segítségével visszatartjuk, és ezáltal a vontatott szerelvény lengése­it csillapítjuk. A vontatás során a vontatott szerelvényt egy vagy több ponton megfogva egy vagy több úszótagra pl. úszódarura fölfüggesztjük, ezeket a vontatás irányá­ban és ütemében mozgatjuk, és így az egy vagy több úszótaggal, pl. üszódaruval a szerelvényt részben lebe­gő helyzetben tartva az előkészített mederrész, pl. künet és a szerelvény között föllépő súrlódó erőt lecsökkentjük, ily módon a szerelvényt az egy vagy több úszótaggal, pl. úszódaruval az indító oldal felől a fogadó oldal felé átkísérjük. Természetes vagy mesterséges vízfolyások medré­nek keresztezése esetén a vontatott szerelvényt rész­ben lebegő helyzetben tartó úszótagokat, pl. úszóda­rukat a húzási nyomvonal megtarthatósága érdekében a vízfolyás irányával ellentett értelemben kikötjük. A vontatandó szerelvényre a vontatás során a víztü­kör fölé kinyúló és célszerűen beosztással ellátott jelzőidomokat erősítünk, és ezeket a vontatás közben megfigyelés alatt tartva a szerelvénynek a víztükörhöz és ezáltal a mederfenékhez viszonyított helyzetét fo­lyamatosan ellenőrizzük. A vontatás során a víz fölhajtó erejének kiegyenlíté­se és/vagy a szerelvény kívánt lebegő helyzetének biz­tosítása érdekében a vezetéket alátámasztó szerkeze­tet járulékos súlyokkal leterheljük. A vezetéket és/ vagy az alátámasztó szerkezetet részben vagy egész­ben vízzel töltjük föl, és/va^y szilárd súlyokkal pl­­betonelemekkel terheljük le. ' 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom