173282. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173282 Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: 1975. XII. 23. (SchE-551) Módosítás elsőbbsége: 1976. VII. 16. E 02 D 27/52 Közzététel napja: 1978. IX. 28. • f , ' - *-r -ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1980. VI. 30. Feltalálók: Szabadalmas: Scheuring Gábor oki. mérnök, 20%, Bó'de Sándor technikus, 21%, Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat Márk Imre technikus 21%, Galántay György oki. mérnök, 21%, Budapest Issekutz György oki. mérnök, 17%, Budapest Eljárás és szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére 1 A találmány eljárás és szerkezet vezetékek medren történő átvezetésére, pl. nagyátmérőjű csövek, közműhálózati, távközlési, anyag- vagy energiaszállító vezetékek, illetve a vezetékeket befogadó közműalagutak természetes vagy mesterséges állóvizekkel és vízfolyásokkal való mederkeresztezéseinek kialakítására. Gyakran előforduló műszáki feladat az, hogy különböző közműhálózati, távközlési, anyag- vagy energiaszállító vezetékeket, illetve közműalagutakat kell folyók, tavak, csatornák stb. medrén átvezetni. A mederkeresztezés végrehajtására ismeretes módszer a vezetékeknek egyéb célú keresztezési műtárgyra, pl. hídszerkezetre való rátelepítése, a vezetéknek külön — egyéb célt nem szolgáló — híddal való átvezetése, csőalagútba való elhelyezése, végül pedig a vezetéknek a mederbe való fektetése! A fölsorolt módszerek a topográfiai és vízjárási adottságokhoz igazodóan és az átvezetendő cső jellegének, anyagának és méreteinek figyelembevételével alkalmazhatók. Meg kell azonban jegyezni, hogy a 800 mm-t meghaladó, ún. nagyátmérőjű csövek átvezetésére nézve nincsenek sem bevált módszerek, sem elegendő tapasztalat. Az ilyen nagyátmérőjű vezetékek esetében a geometriai méretek és a nagy önsúly miatt általában nincs lehetőség a más célra épült meglevő műtárgyak felhasználhatóságára. Legtöbb esetben a megfelelő kialakítású és teherbírású műtárgy nem is áll rendelkezésre annak a nyomvonalnak a közelébén, ahol a csővezetékkel a medret keresztezni kellene. 173282 2 A csővezeték számára külön készített átvezető szerkezet az ún. csőhíd építése sok esetben azért nem jön szóba, mert megvalósítása költséges, építési ideje hosszú, és az általában szükséges nagy nyílások esetén 5 megvalósítása különleges szakmai felkészültséget kíván. Emellett lakott helyen esztétikai, illetve városképi szempontból a csőhidak létesítését hatóságilag nem szokták megengedni. A vezetéknek csőalagútban való elhelyezése rendkí- 10 vül költséges. A megépítés kényes és az építési idő hosszadalmas. A legtöbb esetben a mélyépítési munkákon kívül általában bányászati jellegű tevékenységeket is kíván. Emellett a puszta alkalmazhatóság is sokszor kérdéses a meder talajviszonyai miatt. Ezért 15 ezt a módszert általában elkerülik. A fölsorolt mederátvezetési lehetőségek között a vezetéknek a mederbe való fektetése elvileg a legkedvezőbb, és ennek megépítése végezhető el a legrövidebb idő alatt. Ennek ellenére mind a mai napig nem 20 került sor a módszer széleskörű alkalmazására, és főleg nagyszélességű tavak és vízfolyások medreinek keresztezéséhez nem sikerült kifejleszteni statikailag és építéstechnológiailag egyaránt megbízható szerkezetet és eljárást. 25 A módszer alkalmazásával szembeni fenntartások általában azon alapulnak, hogy valamely vezetéknek vízfelszín alá való beépítése esetén sok bizonytalansággal és váratlan adottsággal kell számolni, másrészt a 30 vezetéknek és a hozzá tartozó segédszerkezeteknek
