173275. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ß-amiláz és Ó-1,6-glükozidáz előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 173275 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1975.1.10. (Sí—1447) Elsőbbsége: Japán: 1974.1.11. (6465/74) Közzététel napja: 1978. IX.28. Megjelent: 1979. XII.15. Nemzetközi osztályozás: C 12 D 13/10 Feltalálói k) : Takasaki Yoshiyuki, mérnök, Takahaxa Yoshimasa, mérnök, Chiba-ken, Japán Tulajdonos: Agency of Industrial Science and Technology, Tokió, Japán Eljárás (3-amiláz és a-1,6-glükozidáz előállítására 1 A találmány tárgya eljárás (3-amiláz és a—1,6-glüko­zidáz előállítására olyan mikoorganizmussal, amely egyidőben (3-amilázt és a-l,6-glükozidázt képes ter­melni. Mindezideig úgy tudtuk, hogy a (3-amiláz 5 (a-l,4-glükán-maltohidroláz) a malátában és a szója­babban fordul elő leginkább. Az enzim előállítására mindmáig általában ezeket a kiindulási anyagokat használják. Emellett ismeretes, hogy a Bacillus nembe tartozó mikoorganizmusok is képesek egy hasonló 10 enzim termelésére. így például Kneen és munkatársai 1946-ban [Archives of Biochemistry, !(}, 41 (1946)] leírták, hogy a Bacillus polymyxa /3-amilázt termel, továbbá 1948-ban Rose részletesen ismerteti ezen mikoorganizmus által termelt (3-amiláz enzimatikus 15 tulajdonságait [Archives of Biochemistry, 16, 349 (1948)]. Ezt követően Higashihara és munkatársai közük [Japan Agricultural Chemical Society, Abst­racts of Lectures at the 1971 Annual Meeting, 212. oldal; és Amylase Symposium,^, 39 (1971)], hogy a 20 Bacillus megaterium |3-amilázt termel. Kimutatják, hogy ez az enzim azonos a Bacillus polymyxa által szintetizált (3-amilázzal (Japán Agricultural Chemical Society, Abstracts of Lectures at the 1972. Annual Meeting, 86. oldal). 25 Másfelől, ami a keményítőt bontó a-l,6-glüko­­zidázt illeti, igen sok közleményben mint izoamilázt vagy pullulanázt említik. Részletesebben szólva, az izoamilázt először Maruo, Kobayashi és munkatársaik írják le [Journal of Japán Agricultural Chemical So- 10 ciety, 23, 115 és 120 (1949) élesztőkből különí-2 tették el. Ezen enzim magasabbrendű növényekben is előfordul (a növényekből nyert enzimet R-enzimnek hívják), továbbá a Pseudomonas fajú mikoorganizmu­­sokban (16788/1970 számú japán szabadalmi leírás). Mostanában közlik, hogy a Bacillus stearothermophi­­las egy olyan termofil izoamilázt termel, amelynek hő­­mérsekletoptimuma 65-67,5C° (Japán Agricultural Chemical Society, Abstracts of Lectures at the 1972 Annual Meeting, 88. oldal; 91272/1973 számú japán szabadalmi leirás). A pullulanázt Bender fedezte fel 1959-ben Aero­­bacter aerogenes-ben, mint egy olyan enzimet, amely a Pullularia pullulan nevű organizmus által termelt pullulán poliszacharidot képes hidrolizálni. Az enzim a pullulán a-1,6-glükozidos kötéseit hidroüzálja, miközben maltotrióz válik szabaddá [Biochem. Bio­­phys. Acta, _36_, 309 (1959) és 7559/1971 számú japán szabadalmi leírás]. Az enzim ugyancsak hidroü­­zája például az amilopektin és a glükogén a—1,6-glükozidos kötéseit. Ilyen típusú enzimet ter­melnek a mikroorganizmusok közül az Escherichia intermedia [Ueda és munkatársai, Applied Micro­biology, J_5, 492 (1967)] és a Streptomyces mites is [Ueda és munkatársai, J. of Fermentation Technolo­gy,49,552 (1971)] Ahogy az az előzőekből kiderül, a (3-amiláz és az a-l,6-glükozidáz egymástól független előállítása több közleményből ismeretes. Ugyanakkor nem ismeretes olyan leirás, amely szerint lehetséges a (3-amiláz és az a— 1,6-glükozidáz ugyanazon időben való előállítása a mikroorganizmusokkal. 173275

Next

/
Oldalképek
Tartalom