173212. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlő rendszer jármű-hajtóművekhez
13 173212 14 valamint a 47 csővezeték révén történik, amely a hányadost, illetve arányt szabályozó 52 szervoszeleppel van összeköttetésben. Az elmozdítás munkájában részt vesz a centrifugális szabályozóként kialakított 60 vezérlőszelep is, amelyhez 61 fordulatszám-szabályozó súlyok is tartoznak. Amikor az 50 szivattyú teljesítménye elég naggyá válik, a 47 csővezetékben uralkodó nyomás csökken és ezáltal csökken az 52 szervoszelep végén levő nyomás is, a szervoszelep fölfelé emelkedik. Ez a 42 csővezetékből az 52 szervószelepen keresztül túlnyomású közeget juttat a 65 csővezetékbe, amely a 60 vezérlő szelephez csatlakozik. Ebben az időben a kimenő tengely gyorsan forog, ezért a 61 fordulatszám-szabályozó súlyok külső helyzetükben vannak, minek eredményeként a 65 csővezeték összeköttetésben áll a 69 csővezetékkel, amely — az ebben az időben jobb oldali helyzetében levő — KD vezérlőszelepen keresztül túlnyomású folyadékot bocsát a 70 csővezetékbe. Ebben az időben az FN/RN vezérlőszelep bal oldalra van nyomva, a 70 csővezeték összeköttetésben áll a 84 csővezetékkel, amely a 81a dugattyú bal oldalához csatlakozik, ezért a 81 orsó jobb oldali irányban mozdul el és a túlnyomású közeget a 83 csővezetékbe bocsátja annak érdekében, hogy a nyomatékátalakító az ismertetett módon direkt, illetve közvetlen hajtásra kapcsolt állapotba kerüljön. A 4. és 5. ábrákon látható diagramokon olyan mezők láthatók, amelyekben bizonyos körülmények között direkt, illetve közvetlen hajtást lehet használni. A c” és d” mezőben mindig lehet direkt hajtást használni. Az a’j mezőben direkt hajtás csak akkor használható, ha a fojtószelep üresjárati helyzetben van, ami csak meglehetősen bonyolult esetben állhat elő. Nagyon alacsony sebességekig való direkt hajtás alkalmazásának két oka lehet. Az egyik ok, hogy dombtetőn való nagy sebességű áthaladásnál a direkt hajtás kikapcsolása kényelmetlen érzést okoz. A másik ok, hogy a direkt hajtás kikapcsolása után hidraulikus fékezésnél egy az előbbinél is kényelmetlenebb érzés jön létre. Hajtásnál és a jármű bizonyos utazó sebessége fölötti sebességnél egyedül csak direkt hajtást lehet használni. Hajtás közben az oldási pont és a meghatározott kapcsolási pont közötti mezőben egy olyan mezőrész van, ahol hidraulikus hajtást lehet használni akkor, ha maximális húzó erőt kívánunk elérni, és direkt hajtást lehet használni akkor, ha a húzó, illetve vonóerő a direkt hajtásban létrejövő nagyságban is elegendő. Az önműködő szerkezet olyan, hogy ebben a mezőben direkt hajtás állítható be a fojtószelep rövid ideig tartó oldása révén, vagy a direkt hajtás kikapcsolható és hidraulikus hajtásra váltható át a fojtószelep legmélyebb helyzetébe való nyomása révén. Hidraulikus hajtásban a direkt hajtás beállítása vagy a hidraulikus hajtásra való visszatérés csupán egy bizonyos sebességarány, illetve sebességviszony fölött lehetséges. Az átváltáshoz alkalmazott szerkezetrészben 61 fordulatszámszabályozó súlyokkal dolgozó vezérlő szelep van. Amikor a 61 fordulatszámszabályozó súlyok forgását a semleges helyzetben levő 75 fojtószeleppel felgyorsítjuk, a fordulatszámszabályozó súlyokat két rugó nyomja. Ha a fojtószelepet lenyomjuk, akkor a fojtószelep 78 csővezetéken keresztül túlnyomású levegőt szállít, amely a 63 dugattyút megemeli és a rugók egyikét is összenyomja. Ennek eredményeként a fordulatszámszabályozó súlyokhoz két első váltási pont és két második váltási pont tartozik. Ez azt jelenti, hogy a fojtószelep alkalmazása nélkül a második váltási pontnál jön létre a váltás egy alacsony sebességnél. A 4. és 5. ábrákon látható váltási pontok a következők: 1. Váltási pontok sebességcsökkentéshez (16 km/h sebességnek megfelelően függőleges vonal). Oldott fojtószelep. Ezeket a váltási pontokat a direkt hajtás kikapcsolására használjuk, ha megállás céljából lassítunk vagy hidraulikus fék révén lassítunk. 2. Sebességcsökkentő váltási pont (26 km/h sebességnek megfelelően függőleges vonal). E váltási pontot akkor használjuk, amikor direkt hajtással hajtunk és a sebesség csökken. Direkt hajtás eléréséhez a következő két feltétel kielégítése szükséges: a) A fordulatszámszabályozó súlyok első váltási pontja működésen kívül van. b) A hányadost, illetve aránytszabályozószervoszelep át van váltva, y vonal. Mind a fordulatszámszabályozó súlyokkal dolgozó szabályozó szelepnek, mind a hányadost, illetve arányt szabályozó 52 szervoszelepnek egy hiszterézise van. Ha lefelé váltásról van szó, a legalsó pontot vesszük figyelembe, ha fölfelé váltásról, akkor a legmagasabb pontot. Ha a fordulatszámszabályozó súlyokkal ellátott, centrifugális 60 vezérlő szelep és a hányadost, illetve arányt szabályozó 52 szervoszelep működésen kívüli állapotban van, akkor a direkt hajtás határozott. Ha a centrifugális 60 vezérlőszelep második váltási pontja működő és csak az első nem működő, a fojtószelep pedálját lehet úgy beállítani, hogy tetszés szerint hidraulikus hajtást vagy direkt hajtást választunk. Ezzel kapcsolatban sok befolyásoló tényezővel kell számolni. Üzemanyag-megtakarítás érdekében tanácsos korábban váltani. Ezért a direkt hajtásra ajánlatos azonnal átváltani akkor, amikor úgy érezzük, hogy mindkét hajtásnál ugyanazt a vonóerőt kapjuk. Ideáüs, ha a direkt hajtás kapcsolásának alsó határát a fojtószelep nyílásához lehet viszonyítani, követve a motor megengedett terhelhetőségi diagramját. A 2. ábrán látható 75 fojtószelep befolyásolja a centrifugális 60 vezérlő szelepet. Vázlatosan az is látható, hogy a centrifugális szabályozó szelep szabályozási pontjait hogyan kapjuk. Kis és nagy súlyok vannak alkalmazva, amelyek közül a nagy súlyok a centrifugális 60 szabályozó szelepet csak egy első távolságban tudják elmozgatni és a kis súlyok a vezérlő szelepet egy további távolságban mozgatják el. Látható a rugóterhelések két szintre való elrendezése is. A hányadost, illetve arányt szabályozó szervoszelep kapcsolatba hozható az 50 szivattyú teljesítőképességével, amely a 4. és 5. ábrákon látható y vonalnál egyforma. A 90 fékvezérlő szelepnek egy csatornája van, amely zár, mihelyt a fékvezérlő szelep mozogni kezd, és a véghelyzetek között a gyors mozgás megy végbe. A rendszernek egy visszacsapó szelepe van olyan esetre, amelynél a kimenő oldali szivattyú teljesítmény nagyobb a bemenő oldali szivattyú teljesítménynél. A bemenő oldali szivattyú külön teljesítőképessége a szelepen keresztül alsó helyzetében oldódik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6S 7
