173212. lajstromszámú szabadalom • Távvezérlő rendszer jármű-hajtóművekhez
11 173212 12 Kettős forgatásos hajtás A hajtómű most eió van készítve a hajtáshoz való kapcsoláshoz és ez most azáltal hajtjuk végre, hogy a távvezérlő szelepet előre helyzetbe mozgatjuk el, minek eredményeként a 106 szelep orsója lefelé mozdul el, úgyhogy túlnyomású közeg áramlik a 108 csővezetékbe és az FN/RN vezérlő szelepet balra nyomja- Ez a túlnyomású közeget tartalmazó 42 csővezetéket az FN/RN vezérlő szelepen keresztül összeköti a 85 csővezetékkel, a túlnyomású közeg a 81a dugattyú jobb oldalára áramlik és a dugattyút bal oldali irányban nyomja, minek eredményeként a közeg a 80 vezérlő szelepen keresztül a 82 csővezetékbe áramlik és a nyomatékátalakító hidraulikus hajtásra kapcsol. Abban az időben, amikor a jármű megáll, a távvezérlő szelep F előre helyzetből FN előre semleges helyzetbe mozdul el. Látható, hogy ekkor a 11 szivattyú egység szétkapcsolódik a 10 forgóháztól, a 18 fék azonban bekapcsolt állapotban marad. Ez lehetséges, mivel a 10 forgóház és 11 szivattyúegység kapcsolása nagyon rövid idő alatt, például 0,1 másodperc alatt végbemegy és ez a kapcsolás indítja meg a közegnek nyomatékátalakítón belüli körben áramlását, minek eredményeként kezdetben a nyomaték a turbinalapátokon nagyon kicsi. Ha a jármű vezetője siet és a fojtószelepet a távvezérlő szelep mozgatásával egyidejűleg nyomja le, megfelelően lágy kapcsolódás jön létre, ha azonban a 90 fékvezérlő szelepet DR irányban az üresjárati sebességnél nagyobb sebességnél kapcsolja, illetve nyomja be, egy nagyon kemény lökés jön létre. Ezért ha a járművet meg akarjuk állítani, a jármű vezetőjének a távvezérlő szelepet vissza kell állítani az FN előre semleges helyzetbe, minek eredményeként a motor a lehető leggyorsabban visszavált, illetve visszatér üresjárási sebességre és a lehető legkevesebb üzemanyagot fogyasztja. Amikor a jármű vezetője a hajtást be akarja kapcsolni, a távvezérlő szelepet kézzel az F előre helyzetre állítja és ezzel egyidejűleg lenyomja a fojtószelepet. Az előre és hátra menet közötti átváltással, a jármű nem forgó motor esetén való vontatásával és szabadonfutó állapotban való futtatással a következőkben még részletesebben foglalkozunk. Ami a járműnek álló motorral való vontatását illeti, ez a távvezérlő szelepnek FN előre semleges helyzetben való állásánál végezhető. Ebben a helyzetben a turbinalapátok gyűrűje, a 14 termelő lapátkoszorú és a 19 bolygókerék forog és forog a 11 szivattyúegység is, ugyanekkor a 10 forgóhaz áll. Mivel a 10 forgóház áll, a betáplált közeg áramlik körben és ezért a túlságosan nagy sebességgel való vontatás nem ajánlatos. A vontatást folyamatosan lehet végezni a maximális sebesség 50%-ának megfelelő vagy ez alatti sebességgel, rövid ideig és kis távolságokra azonban a maximális sebesség 80%-áig terjedő sebességgel is vonatathatunk. (Ha maximális sebességgel és nagy távolságra kell vontatni, a hajtóművet ki kell egészíteni egy olyan szerkezetrésszel, amely az előre-hátra váltó fogaskerékcsoportot egy semleges helyzetben tartja. E semleges helyzetben tartás például egy különleges csavarral érhető el.) Egyszerű forgatásos hajtás Ha a jármű elér egy előre meghatározott sebességet, úgyhogy az n2/nl sebességarány, azaz a hajtómű kimeneti oldali sebességének a hajtómű bemeneti oldali sebességéhez való aránya eléri a kívánt értéket, a hajtómű kettős forgatásról önműködően egyszerű forgatásra kapcsol át, azaz a 18 fék önműködően kikapcsolódik és a 17 fék bekapcsol. Amikor létrejön a kritikus sebességarány, a hajtómű kimeneti tengelye révén hajtott 53 szivattyú eléri ugyanazt a teljesítményt, mint a bemenő tengely révén hajtott 46 tápszivattyú. Ekkor az 55 szervoszelepet lenyomva tartó nyomás megszűnik és a szervoszelepet rugója visszatéríti eredeti fölső helyzetébe, amely nyitja a 67 csővezetéket. Megjegyezzük, hogy a kimenő tengely sebességének növekedésekor csökken a 47 csővezetékben uralkodó nyomás, azonban a beállítás olyan, hogy az 52 szervószelep nem emelkedik fölfelé addig, amíg nagyobb a sebesség, mint a közvetlen hajtásról egyszerű hajtásra való átváltáshoz tartozó, említett kritikus sebességarány. így ebben az időben a 67 csővezeték az 55 szervoszelepen keresztül nyúlik. A 66 csővezetékbe az 55 szervoszelepből 66a csővezetéken keresztül túlnyomású közeg áramlik, amely túlnyomású közeg a 42 csővezetékből jut az 55 szervoszelepbe. Ez a 66 csővezetékben levő túlnyomású közeg most a PN vezérlő szelepen keresztül a 96 csővezetékbe áramlik és a 91 orsót olyan irányba nyomja, hogy összeköttetés jöjjön létre a 93 csővezeték és az egyszerű forgatáshoz tartozó 94 csővezeték között. Az egyszerű forgatásos hajtás és a kettős forgatásos hajtás között ajánlatos bizonyos időkésleltetést vagy hiszterézist alkalmazni. Ezt a hányadost szabályozó 52 és 55 szervoszelepekhez tartozó megfelelő kialakítással érjük el úgy, hogy ezeken a szervoszelepeken keresztül szivárgást engedünk meg. A szivárgást engedő csatorna abban az időben zárt, amikor a bemenő tengely szivattyúteljesítménye ismét elég nagy értéket ér el ahhoz, hogy kiegyenlítse a nyomás csökkenését és növekedését. Ez azt jelenti, hogy a váltási pontok között bizonyos sebességarány-különbség van. Annak érdekében, hogy a hányadost, illetve arányt szabályozó szervoszelepek kevésbé függjenek a volumetrikus hatásfoktól, a bemenő oldali 40 szivattyú az alap közeghálózatból van táplálva, minek eredményeként a bemenő oldali 45 és 46 tápszivattyúkon keresztül! szivárgást részben kiegyenlíti a kimenő oldali 50 és 53 szivattyúkon keresztüli szivárgás. Az ellenállás és terhelés közötti változó viszony következtében az egy szerű forgatás és kettős forgatás között fölfelé ás lefelé módosulások lehetnek. Direkt, illetve közvetlen hajtás Még nagyobb n2/nl sebességaránynál a 80 vezérlő szelep olyan irányban mozul el, hogy all szivattyú egységet hidraulikus hajtásról dierkt, illetve közvetít hajtásra állítja. Ez az elmozdítás a 45 tápszivattyú és 50 szivattyúi 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
