173192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fenilglicin-származékok előállítására

173192 tényező, általában hűtés közben vagy szobahőmérsék­leten dolgozhatunk. Az (I) általános képletű aminosavak továbbá oly módon is előállíthatok (a változat), hogy valamely (IV) általános képletű vegyületet (ahol R, jelentése a fent megadott) valamely (III) általános képletű acile­­zőszerrel reagáltatunk, a kapott (V) általános képletű vegyületet (ahol Rj, R2, R3 és Y jelentése a fent megadott) ammónia jelenlétében hidrogénciamddal reagál tatjuk, majd a képződő (VI) általános képletű vegyületet (mely képletben R!, R2, R3 és Y jelentése a fent megadott) hidrolizáljuk. A reakció első lépésében egy (IV) általános képletű vegyületet iners oldószerben (pl. víz, dioxán, tetrahid­­rofurán, éter) szükség esetén bázis (pl. piridin, trietil­­amin, dimetilanilin) jelenlétében egy (III) általános képletű acilezőszerrel reagáltatunk. A (IV) általános képletű kiindulási anyag egyes esetekben a kereske­delemben polimerizált alakban kapható és a mono­merhez hasonló módon használható fel. Az eljárás második lépésében egy ún. „Stecker féle aminosavszintézist” önmagában ismert módon haj­tunk végre. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy egy (V) általános képletű vegyületet vizes ammóniában alkáli­­fémcianiddal (pl. nátrium- vagy káliumcíaniddal) és ammóniumhalogeniddel (pl. ammóniumkloriddal, am­­móniumbromiddal) reagáltatunk. Az eljárás következő lépését — a hidrolízist — (b változat) ugyancsak önmagában ismert módon végez­hetjük el (pl. vizes közegben valamely savval, pl. sósavval, salétromsavval, kénsavval). Amennyiben a reakciót viszonylag erélyes körülmények között vé­gezzük el (pl. nagyobb savkoncentrációt és/vagy magasabb hőmérsékletet alkalmazunk), a ciano-cso­­port egy lépésben hidrolizál karboxil-csoporttá. Vi­szonylag enyhébb hidrolízis-körülmények mellett (pl. kisebb savkoncentráció és/vagy alacsonyabb hőmér­séklet) a ciano-csoport előbb karbamoil-csoporttá hidrolizál és (VII) általános képletű vegyület keletke­zik (ahol Rj, R2, R3 és Y jelentése a fent megadott). A karbamoil-csoportot ezután a fentiekben ismerte­tett viszonylag erélyesebb körülmények között könnyen karboxil-csoporttá alakíthatjuk. A hidrolízis tehát két lépésben is elvégezhető: Az ily módon előállított (I) általános képletű aminosavakban adott esetben jelenlevő védő-csopor­tot a termék előzetes izolálása vagy tisztítása után vagy anélkül önmagukban ismert módszerekkel távo­líthatjuk el. Az a-amino-csoporton levő védő-csoportot pl. savas kezeléssel hasíthatjuk le. E módszer általában helyet­tesített vagy helyettesítetlen benziloxikarbonil-, he­lyettesített vagy helyettesítetlen alkoxikarbonil-, he­lyettesített vagy helyettesítetlen aralkoxikarbonil-, adamantiloxikarbonil-, tritil-, helyettesített feniltio-, helyettesített aralkilidén-, helyettesített alküidén-, he­lyettesített cikloalkilidén-csoport stb. eltávolítására alkalmas. Előnyösen vákuumdesztillációval eltávolít­ható savakat (pl. hangyasavat, trifluorecetsavat) alkal­mazhatunk. A reakciót iners oldószerben, általában vízzel elegyedő szerves oldószerekben, vízben vagy elegyeikben hajthatjuk végre. A védő-csoportot továbbá katalitikus redukcióval is eltávolíthatjuk. E módszer általában helyettesített vagy helyettesítetlen benziloxikarbonil-, 2-piridilme-5 toxikarbonil-csoport stb. lehasítására alkalmas. Általá­ban palládiumot alkalmazunk azonban bármely más katalizátor is felhasználható. A védő-csoportot továbbá vizes kezeléssel is lehasít­hatjuk (pl. tirfluoracetü-csoportot). A halogénalkoxi­­karbonü- és a 8-kinoliloxikarbonil-csoportot nehézfé­mekkel (pl. réz, cink) történő kezeléssel távolíthatjuk el. A savaddíciós sók formájában védett a-amino-cso­­port felszabadítását szerves bázissal (pl. trimetilamin, trietilamin, N-metil-piperazin, N,N-dimetil-anilin vagy piridin) vagy szervetlen bázissal (pl. nátriumhidroxid, káliumhidroxid, ammóniumhidroxid, nátriumkarbo­nát, káliumkarbonát vagy ammóniumkarbonát) törté­nő kezeléssel végezhetjük el. Amennyiben az a-amino-csoportot a karboxil-cso­­porttal együtt ketál-formában védjük meg, a ketá(­­képzéshez felhasznált fémvegyület eltávolítását szoká­sos módszerekkel (pl. kénhidrogénnel vagy ioncserélő gyantával) végezhetjük el. A szililészter alakjában védett karboxil-csoport felszabadítását víz jelenlétében könnyen elvégezhet­jük. így pl. a szililészter alakjában védett karboxil-cso­­portot tartalmazó (I) általános képletű vegyület szo­kásos módon történő izolálásakor a vizes közegben a szilil-csoport lehasad. így a szilil-csoport eltávolítása nem igényel külön műveletet. Amennyiben a karboxil-csoport nem szilil-észter alakjában van védve, a védő-csoport lehasítását önma­gukban ismert módszerekkel végezhetjük el. Az (I) általános képletű aminosavak (mint már említettük — a cefalosporín-vegyületek 7-helyzetű acilamino-csoportjának bevitelére alkalmazhatók és ez esetben az a-amino-csoporton levő védő-csoport eltá­volítására általában nincs szükség. Az (I) általános képletű aminosavak D-izomer, L-izomer vagy racém alakban lehetnek jelen. A kapott racemátokat az eljárás bármely szakaszában rezolvá­­lásnak vetjük alá. így pl. az (I) általános képletű aminosavak háromlépéses előállítása esetén [a (IV) általános képletű vegyietekből kiinduló szintézis során] a végterméket általában racém alakban kapjuk. A rezolválást a második lépés után [azaz (VI) általá­nos képletű vegyületen] vagy a hidrolízis után [azaz (I) általános képletű vegyületeken] végezhetjük el. Előnyösen oly módon járhatunk el, hogy a rezolválást a második lépés után hajtjuk végre, ez esetben ugyanis jobb eredményeket kapunk. A 7-helyzetben (A) általános képletű acilamino­­csoportot tartalmazó cefalosporin-származékok oly módon állíthatók elő, hogy egy (VIII) általános képletű 7-amino-3-helyettesített-3-cefém-4-karbonsa­­vat (ahol R4 jelentése hidrogénatom, kis szénatom­számú alkanoiloxi-csoport vagy heterociklikus tio-cso­­port, melyben a heterociklikus csoport adott esetben kis szénatomszámú alkil-csoporttai helyettesítve le­het) vagy az amino-csoporton és/vagy a karboxil-cso­­porton képezett származékát valamely (I) általános képletű aminosavval vagy a karboxil-csoporton képe­zett reakcióképes származékával önmagában ismert módon reagáltatunk. A kapott cefalosporin-vegyüle­­tek a (IX) általános képletnek felelnek meg (ahol R], r2,r3 és Y jelentése a fent megadott). A „heterociklikus tio-csoport” kifejezés olyan tiol­­vegyületekre vonatkozik, melyekben a tio-vegyület 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom