173178. lajstromszámú szabadalom • Új eljárás L (-)- 2-amino-3-(3',4'-dihidroxi-fenil)-propionsav előállítására

3 173178 4 szintézisét, csupán annak egy vagy néhány lépését tatalmazza. Az ismert eljárások nagyszámú, eszköz- és időigényes műveletet alkalmaznak, amelyek az egyes közbenső termékek kémiai, eljárástechnikai és tiszta­sági okokból szükséges elkülönítéséből következnek. Az L(+)-treo-l-(4-nitro-fenil)-2-amino-l ,3-propándiol­­lal végzett rezolválás során kielégítő termelés csak úgy biztosítható, ha a racém vegyülettel legalább mólekvi­valens mennyiségű, célszerűen azonban ennél több rezolválószert használunk, ami nagy mennyiségű bá­zist igényel. A rezolválási anyalúgból az optikailag aktív komponensek nehezen különíthetők el, és csak tisztítás után használhatók fel. A közbenső termékek alapos tisztítást igényelnek, mivel a végtermék gyó­gyászati minősége (különösen az optikai aktivitás) csak így biztosítható. A D-antipód alkálifémhid­­roxidos kezelésénél az aminoacetil-csoport károsodása következtében jelentős mértékű anyagveszteség lép fel. Egészében azt mondhatjuk, hogy az ismert eljárá­sok üzemi méretben, a kiindulási 3,4-diszubsztitu­­ált-benzaldehidre számolva, a közbenső termékek ér­zékenységétől és tisztítási igényétől függően gyógyá­szati minőségben 10—15% közötti összhozammal rea­lizálhatók. Azt találtuk, hogy nagy kémiai és optikai tisztasági fokú (I) képletű terméket tudunk előállítani, gyakor­latilag a közbenső termékek elkülönítése nélkül, ha a (II) általános képletű aromás aldehidet — ahol Rj metil-csoportot, R2 pedig hidrogénatomot jelent, vagy Rí és R; jelentése együttesen metilén-csoport — aminoecetsawal reagáltatjuk ecetsavanhidrid jelenlé­tében, és bázikus katalizátorként trietilamint haszná­lunk, a képződött (III) általános képletű oxazolon-ve­­gyületet - ahol R! és R2 jelentése a fent megadott - 4—11 közötti pH-értéken vizes közegben hidrolizál­­juk, a kapott (IV) általános képletű akrilsav-származé­­kot — ahol Rí és R2 jelentése a fent megadott — vagy kívánt esetben alkálifémsóját 7—11 közötti pH-érté­­ken közvetlenül a hidrolízis reakcióelegyében kataliti­kusán hidrogénezzük, majd a képződő (V) általános képletű racém fenil-alanin-származékot — ahol Rí és R2 jelentése a fent megadott — rezolváljuk, azaz rezolválószerrel sóvá alakítjuk, a képződő sót elkülö­nítjük és belőle az (V) általános képletű savat felsza­badítjuk, s a rezolválást olyan módon hajtjuk végre, hogy rezolváiószerként a) 0,5-0,85 mclekvivalens mennyiségű L(+)-treo­­l-(4-nitro-fenil)-2-amino-l,3-propándiolt használunk, vagy b) az L(+)-treo-1 -(4-nitrofenil)-2-amino-1,3-propán - dióinak a rezolválási reakcióelegyben in situ előállí­tott sósavas sóját alkalmazzuk 0,5-1,05, előnyösen 0,80 mólekvivalens mennyiségben, és a rezolválást közvetlenül a hidrogénezési reakcióelegyben a katali­zátor eltávolítása után végezzük el, majd az (V) általá­nos képletű L-fenil-alanin-származék képződött L(+)­­treo-1 -(4-nitrofenil)-2-amino-l ,3-propándiolos sójából önmagában ismert módon ásványi savas kezeléssel az (V) általános képletű L-izomert felszabadítjuk és ugyancsak önmagában ismert módon, ásványi savval fenol jelenlétében hidrolizáljuk, s a kapott (I) képletű L-izomert pufferanyagok jelenlétében 3-4 közötti pH-értéken kristályosítjuk, végül az (V) általános kép­letű D-izomert nála gyengébb sav, célszerűen ecetsav jelenlétében 4-10, előnyösen 6—8 Ph-értéken alkáli­fémionnal végrehajtott sóképzést, s kívánt és lehetsé­ges esetben desztillációval végzett oldószermentesítést követően ecetsavanhidriddel racemizáljuk és a rezol­válási folyamatba visszavezetjük. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapul, hogy erősen lúgos közegben, 11 feletti pH-ér­­téken a (HI), (IV), illetve (V) általános képletű vegyü­­letek acilamino-csoportja irreverzíbilis módon károso­dik, és ilyen módon az eljárás szempontjából káros, jelentős termeléscsökkentést eredményező és a termé­ket szennyező mellékreakciók mennek végbe. E mel­lékreakciók kiküszöbölésére a találmány szerint az (I) képletű vegyület előállítását célzó szintézis során min­den esetben 4—11 közötti pH-értéket tartunk fenn. A találmány szerinti eljárás azon a további felisme­résen alapul, hogy az (V) általános képletű fenil-ala­­nin-származék a sztöchiometrikus mennyiségnél keve­sebb L(+)-treo-l-(4-nitrofenil)-2-amino-l ,3-propándiol rezolválószerrel is rezolválható, anélkül, hogy kiegé­szítést igényelne a sztöchiometrikus mennyiségig opti­kailag inaktív bázissal. Ez az L(—)-2-amino-3-(3’,4’-di­­hidroxi-fenil)-propionsav előállítására vonatkozó iro­dalom ismeretében meglepő, mivel a 158 017 sz. ma­gyar szabadalmi leírás eljárása mólekvivalens mennyi­ségű, előnyösen azonban feleslegben vett rezolváló­szert alkalmaz, s a 153 519 sz. magyar szabadalmi leírás szerint a racém N-acetil-3-(3’,4’-dimetoxi-fenil)- 2-metil-alanint a sztöchiometrikus mennyiségnél keve­sebb optikailag aktív a-fenil-etil-aminnal és annyi op­tikailag inaktív bázissal rezolválják, hogy együttesen elérjék a sztöchiometrikus mennyiséget. A találmány szerint az (I) képletű terméket igen előnyös szintézissorral állítjuk elő. Az ismert eljárással [J. Am. Chem. Soc., 64 885 (1942)] ellentétben nincs szükség az acetilglicin külön lépésben történő előállí­tására, valamint a nagyobb mennyiségben nehezen kezelhető, vízmentes, ömlesztett nátriumacetát alkal­mazására. A (III) általános képletű oxazolon-vegyületet szű­rés után átkristályosítás nélkül közvetlenül hidrolizál­juk. A 4—11 közötti PH-értéken végzett hidrolízisnél, az ismert eljárástól eltérően, azt tapasztaltuk, hogy az olyan tisztaságú (IV) általános képletű vegyületet szolgáltat, amely jó termeléssel alakítható tovább a végtermékké. A találmány szerinti eljárásnál tehát a (IH)általános képletű oxazolon-vegyület hidrolízist vizes nátrium­­karbonát-oldattal végezzük, könnyebben hidrolizál­­ható (III) általános képletű oxazolon-vegyületnél azonban, pl. ha a képletben Rj metilcsoportot, R2 pedig hidrogénatomot jelent, elegendő a vizes közeg lúgos kémhatású reagens alkalmazása nélkül. A hidro­lízishez szerves oldószer jelenléte nem szükséges, és így a regeneráló műveletek, amelyek az eljárás gazda­ságosságát csökkentenék, kiküszöbölhetők. A képző­dő (IV) általános képletű akrilsav-származékot, illetve alkálifémsóját elkülönítés nélkül, a hidrolízis reakció­elegyében alakítjuk katalitikus hidrogénezéssel, egyébként önmagában ismert hidrogénező katalizátor jelenlétében az (V) általános képletű racém fenil-ala­­nin-származékká. A katalitikus hidrogénezéshez sem szükséges szerves oldószer jelenléte, amelynek eltávo­lítása egyébként a racém közbenső termék egy részé­nek bomlásával járna. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom