173171. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,3aß,4,5,6aß-hexahidro-2- oxo-4ß-(3-oxo-alk-1-transzenil)-5 Ó-(aciloxi)-2H-ciklopentano(b) furán-származékok előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 173171 fffll Bejelentés napja: 1974. VII. 5. (Cl—1488) Nemzetközi osztályozás: C07D 307/93 Közzététel napja: 1978. IX. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI * *• j HIVATAL Megjelent: 1980. V. 31. / « 1 ú , « .. 1 -Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Kovács Gábor vegyészmérnök 10%, Székely István vegyész 10%, Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Dr. Institóris Lásztó vegyész 10%, Keresztes Jánosné vegyészmérnök 10%, Termékek Gyára Rt., Budapest Dr. Lajtaváry Lászlóné vegyész 10%, Lovász Pálné vegyészmérnök 10%, Dr. Radóczi Júlia vegyész 10%, Rédei Pétemé vegyészmérnök 10%, Dr. Simonidesz Vilmos vegyészmérnök 10%, Vidra Lászlóné vegyész 10%, Budapest Eljárás 3,3a/5,4,5,6,6aß-hexahidro-2-oxo-4/3-(3-oxo-alk-1 -transz-enil)-5a-(aciloxi )-2H-ciklopentáno[ b]furán-származékok előállítására 1 Találmányunk tárgya új eljárás a prosztaglandinszintéziseknél közbenső vegyületekként alkalmazható I általános képletű ciklopentano[b]furán-származékok — ahol R.! adott esetben szubsztituált, előnyösen fenil-cso- 5 porttal szubsztituált benzoil- vagy 4-fenil-fenilkarbamoil-csoport, R2 3—9 szénatomos alkil-csoport — előállítására. A prosztaglandinok egyik leggazdaságosabb totál- 10 szintézisének Corey által kidolgozott megoldásában [J. Amer. Chem. Soc., 91, 5675. (1969) és 92, 397. (1970)] az I általános képletnek megfelelő szerkezetű vegyületek előállítása az úgynevezett „Corey-aldehid” (Rí helyén 4-fenilbenzoil-csoportot tartalmazó II 15 általános vegyület) és a dimetil-2-oxo-heptilfoszfonát (R2 helyén n-pentil-csoportot tartalmazó III általános képletű vegyület) nátriumhidriddel generált anionjának Wittig-típusú reakciójával történik. Ismeretes, hogy a foszfonát-anion típusú reagensek első alkalma- 20 zása a Wittig-reakcióban W. S. Wadsworth és W. D. Emmons nevéhez fűződik [J. Amer. Chem. Soc., 83, 1733. (1961)], akik felismerték, hogy az úgynevezett nem-reaktív ilidek reakciójában (Org. Reactions 14. kötet, John Wiley and Sons, Inc. N. Y., London, 25 Sidney, 1965. 276. oldal) a foszfonát-anion aktívabb, mint a megfelelő, a IV általános képlettel jellemezhető típusú foszforán-reagens. Ezért az I általános képletű vegyületek előállítása a II általános képletű aldehidek és a III általános képletű foszfonátok 30 2 reakciójával igen enyhe feltételek között, szobahőmérsékleten, laboratóriumi méretekben, rövid reakcióidővel, jó kitermeléssel valósítható meg. A Coreyféle megközelítést alkalmazó prosztaglandin-szintézisekben ezért természetes és analóg prosztaglandinok előállítására foszfonát-típusú reagenst használnak. Az ilyen típusú reakciók kitűnő tulajdonságai ellenére fellép néhány probléma, mely elsősorban az ipari méretű megvalósításnál jelentkezik. E problémák közül megemlíthető, hogy a foszfonát-anion nátriumhidriddel történő generálása kényes, tűzveszélyes és a nedvesség nyomaira is rendkívül érzékeny művelet. A keletkező foszfonát-anion nátriumsója még híg oldatban is gélszerűen kiválik, a heterogén fázisok a reakció kivitelezésében nehézségeket okoznak és a kivált gélszerű nátriumsó nátriumhidridet zár magába, mely a (II) általános képletű aldehid komponenst megtámadja. így a rendszerben levő bázisok eliminációs típusú mellékreakciót katalizálnak; pl. az Rí helyén p-fenil-benzoil-csoportot tartalmazó (II) általános képletű aldehidből p-fenil-benzoesav kilépésével telítetlen aldehid keletkezik [R. C. Kelly és mtsai: Prostaglandines, 4. kötet, 5. sz., 653-660. oldal (1973)]. További hátrány, hogy a (III) általános képletű foszfonátok előállítása meglehetősen körülményes és drága eljárással, metil-foszfonsav-dimetilészter-lítiumsójának alkilkarbonsavészterrel —78 °C-on történő acilezésével történik [E. J. Corey és mtsai: J. Am. Chem. Soc. 88, 5654. (1966)]. A fenti szempontok miatt törekvések történtek a 173171
