173092. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hígítottvérpróba, vörösvérsejtszám, átlagos sejttérfogat, haematokrit értéke és az egyéb vérparaméterek meghatározására
SZABADALMI 173092 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS á SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás. G 01 N 33/16, A 61 B 5/14 Bejelentés napja: 1976.11.24. (ME-1955) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. VIII.28. Megjelent: 1979. XII.15. Feltalálóik): T ülajdonos: Cserey László, oki:villamosmérnök, Vimláti Pál, oki .villamosmérnök, Zillich Pál, okl.villamosmérnök, Budapest Medicor Művek, Budapest Kapcsolási elrendezés a hígított vérpróba, a vörösvérsejtszám, az átlagos sejttérfogat, a haematokrit értéke és egyéb vér párámé terek meghatározására 1 2 A különböző haematológiai betegségek diagnózisához a vörösvérsejtek száma (RBC), a vörösvérsejtek átlagtérfogata (MCV) a vörösvérsejtek nagyságszerinti elosztása (RVC), a vérplazma és a sejtek elemek viszonya az úgynevezett haematokrit index (PVC) és egyéb vérparaméterek ismerete nélkülözhetetlen. A hagyományos pontatlan és időrabló mikroszkópos sejtszámlálást fokozatosan új optikai vagy konduktometriás elven detektáló gyors elektronikus módszerekkel oldják meg. A vörösvérsejtek nagyság szerinti eloszlását az úgynevezett Price-Jones görbét ugyancsak hosszadalmas, egyenként történő és nagyszámú sejtátmérő vizsgálattal veszik fel. A haematokrit értékét úgy határozzák meg, hogy a vizsgált vérmintát centrifugálják, ekkor a centrifugális erő hatására '5 az alakos elemek - a vérsejtek — a centrifuga cső alján helyezkednek el, míg a plazma az alakos elemek feletti térbe kerül. Ha az össztérfogatot 100-nak veszszük, akkor a plazma és az alakos elemek aránya arányképzéssel vagy monogramm segítségével mégha- 20 tározhat!. A módsze hátránya, hogy az alakos elemek között maradó plazma a centrifugálás során alkalmazott fordulatszám és idő függvénye, így szükség van valamely konstans alkalmazásra, amelynek értékét kísérleti úton határozzák meg. A haematokrit értékének meghatározására újabban váltóáramú mérőhidat is alkalmaznak, mivel a plazma vezetőképessége nagyságrendekkel nagyobb mint az alakos elemeké, így két elektróda között meghatározott térfogatban megmérik a teljes vér vezetőképessé- 30 gét és a megfelelő jelfeldolgozás után nem lineáris skálán közvetlenül a haematokrit értéke leolvasható. A mérési módszer hibája több százalékot is elérhet, mivel a plazma vezetőképessége nem konstans és pat- 5 hológiás vér esetén a mérési hiba jelentős. Ezenkívül a mérési eredmény hőmérsékletfüggése miatt kompén zálásra vagy termosztálásra van szükség, ami a mérés idejét illetve hibáját tovább növeli. A felsorolt egyedi manuális mérések további hátránya, hogy nem auto- 1Q matizálhatók, standardizálásuk ugyancsak nehézségekbe ütközik, s így nem képesek az orvosi követelményeknek eleget tenni, sem a mérési gyorsaság, sem a mérési pontosság szempontjából. Ezen problémák megoldására számos cég fejlesztett ki oyan mérőberendezést, amely a vérsejteket illetve ezek paramétereit áramlás közben optikai vagy konduktometriás módszerrel méri. A konduktometriás mérési módszert 1952-ben COULTER szabadalmazta, és azóta több, a mérési elvet felhasználó, valamint további szabadalmazott eljárásra épülő berendezést hozott forgalomba. Ugyanezt a mérési módszert alkalmazta a svéd Ljunberg cég Celloscope, a japán TOA cég Cellcounter, az NDK TÚR cég ZC-2 készüléke, a szovjet gyártmányú IKM-2 stb., valamint a magyar MEDICOR gyártmányú Picoscale készülék is. Az angol COULTER 25 ELECTRONIC cég készülékei a legelterjedtebbek a világon és a legtöbb szabadalmat is ez a cég jelentette be a témakörrel kapcsolatban. Ismeretesek továbbá a Coulter, a Ljunberg cégek azon konduktometriás mérési módszerrel mérő berendezései is, amelyek a hígított vérminta REC szám 173092
