173092. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés hígítottvérpróba, vörösvérsejtszám, átlagos sejttérfogat, haematokrit értéke és az egyéb vérparaméterek meghatározására

3 173092 4 mérése mellett a vörösvérsejtek térfogatával arányos impulzusok számának integrálásával PCV értéket, az MCV értéket az egyes részecske térfogatából kiérté­kelő berendezés imenő jeléből és a koincidencia-hi­bával korrigált RBC értékből a két érték szorzásával, az MCV értéket pedig analóg módon határozzák meg. A koincidencia korrekció a mérés után történik ügy, hogy kiszámítják az RBC mérési értékéből szükséges pótlás nagyságát, majd evvel arányos DC jelent hoz­záadják a mért RBC számmal arányos DC szinthez. A mért értékek tárolása kondezátorokkal, míg a szüksé­ges műveletek elvégzése elektro-mechanikus módszer­rel, szervomotorok által meghajtott potenciométerek elforgatása által, analóg módon történik. A készülék­ben így az analóg szintek illetve ezekkel végzett műve­letek és korrekciók alapján tárolt szintek a tároló kondenzátorok veszteségei miatt nem konstans érté­kűek, ami a mérési eredmények pontosságát rontja, különösen azoknál a mérési értékeknél, amelyek több­szörös korrekción illetve átalakításon mennek keresz­tül. Ez azt jelenti, hogy a mérési adatok kiadása idő­ben korlátozott, és bármely mérési adat a konvertá­lásig, értéktől függően torzulásnak van kitéve. A detektorból érkező jelek így kétszeres átalakí­táson (A/A, A/D) mennek keresztül, ami további mérési hibákat rejt magában. A sejtek nagyságszerin­ti eloszlásának felvétele az előbbiekben említett pa­raméterek képzése mellett nem lehetséges és továb­bi mérési hibák lépnek fel, különösen az alábbi ese­tekben: 1. Mérés közben a mérőkapillárisban bekövetkező részleges dugulás esetén a sejtek átvonulásakor a generált impulzusok amplitúdója megnő, így az impulzusok és a sejttérfogatok közti lineáris ösz­­szefüggés megváltozik, s az MCV, PCV és egyéb, ezekből számított adatok értéke jelentős hibákat tartalmaz. 2. A mért és számított értékek a stabilizált tápfeszült­ségek értékeinek esetleges változása esetén ugyan­csak megváltoznak. 3. A koincidencia korrekció kiindulási adata az RBC- re mért impulzusszám integrálásából létrehozott és tárolt feszültségszint megmérése; ehhez az Uv feszültséghez akkora A u feszültséget kell hozzá­adni, amekkora a lineáris 45°os egyenessel repre­zentált feszültség és az Uv közti potenciálkülönb­‘ ség értéke adott részecskeszám esetén. Mivel nö­vekvő részecskeszám esetén a koincidenciaveszte­ség nő, így a valós és mért részecskeszám közöt­ti eltérés miatt a lineáristól való elhajlása is nő a különböző értékekre felvett mérési eredménye­ket reprezentáló görbének. Ez pedig a növekvő koincidenciák felé egyre nagyobb hibát eredmé­nyez a veszteség pótlásánál, mivel az Uv feszült­ségszint mérése a görbe vízszintes irányba törté­nő lehajlása miatt (meredekség csökkenés) bi­zonytalanná válik. 4. A vörösvérsejtek átlagtérfogatának meghatározása pontatlan, mivel a mérésnél a teljes mérőtérfogat lemérése alatt beérkező impulzusokat amplitudó­­-arányosan integrálja, illetve a koincidencia várha­tó értéke alapján egy olyan korrekciót alkalmaz, amelyben ismeretlen a koincidenciában érkező im­pulzusok számának abszolút értéke, valamint ezek­nek az impulzusoknak a valóságos amplitúdója. 5. A 2.3. valamint 4. pontban leírt mérési hibák miatt a koincidencia veszteséggel korrigált RBC és az át­lagos korrekcióval képzett MCV értékek szorzata -ji haematokrit PCV index is mérési hibákat tartal­maz, de a hibák kiküszöbölését teljes mértékben az sem biztosítja, hogy egyidejűleg ugyanabból a mintából három csatornán valósít meg mérést, és ezen mérések átlagát képezi. A berendezés ára azonban ilyen megoldással lényegesen nagyobb, megbízhatósága és élettartama viszont jelentősen csökken. 6. További problémát jelent az analóg mérési módsze­reknél az a tény, hogy az összes analóg módon tá­rolt majd A/D konverzióval digitalizált, közvetlen mért, vagy képzett adatok egy relatív DC feszült­ségszint képviseli, ami a valós értékek előállítását, a berendezés hitelesítését megnehezíti, ugyanakkor ezen beállított értékektől való eltérések (drift, tá­roló kondenzátorok veszteségei, potenciométerek hibás érintkezési, szervomotorok követési hibái, stb.) a nem szisztematikus hibaforrások miatt be­következnek. A felsorolt problémák megoldására a COULTER cég által bejelentett szabadalmakban találhatók ugyan kísérletek, de mivel ezekben a leírásokban ugyanazo­kat az analóg módszereket alkalmazza, így alapvető változást a felsorolt hibák kiküszöbölésére nem tud nyújtani. * A találmány szerinti megoldásnak megfelelő beren­dezés révén ezeket a hibákat kívánjuk kiküszöbölni és a mérési pontosságot digitális méréstechnika alkalma­zásával kívánjuk megnövelni, kiküszöböljük továbbá az elektromechanikus módszerek alkalmazását, és le­hetővé tesszük az egyes vérparaméterek és a vörösvér­sejtek nagyság szerinti eloszlásának egyidejű meghatá­rozását. A találmány tárgya tehát kapcsolási elrendezés a hígított vérpróba vörösvérsejtszámának, átlagos sejt­térfogatának, a haematokrit értékének konduktomet­­riás módszerrel történő meghatározására. A berende­zés úgy van felépítve, hogy egy konduktometriás mé­rődetektor két kimenete közül az egyik kimenete egy lineáris impulzuserősítő bemenetére, valamint egy mé­résvezérlő egység egyik bemenetére csatlakozik, míg a lineáris impulzuserősítő kimenete egyfelől egy diffe­renciál diszkriminátor bementére, másfelől a bemenet előtt leágazva egy impulzus csúcsdetektor, illetve egy ötbemenetű analóg kapu egyik bemenetére csatlako­zik. A differenciál diszkriminátor kimenete integrált áramkörökből felépített koincidencia veszteségpótló bemenetére, ez utóbbi áramkör kimenete pedig egy tárvezérlő egyik bemenetére csatlakozik. A differen­ciál diszkriminátor kimenete leágazáson keresztül to­vábbá egy jelátalakító vezérlő egyik bemenetére, míg második kimenete a már említett jelátalakító másik bemenetére csatlakozik. A differenciál diszkriminátor említett második kime­nete ezenkívül időkapu bemenetével van összekötve, s az időkapu kimemete az ugyancsak említett jelátala­kító vezérlő harmadik bemenetére csatlakozik. A jel­­átalakító vezérlő egyik kimenete lépcsősgenerátor egyik bemenetére, másik kimenete szintén a képcsősge nerátor másik bemenetére és innen leágazva a tárvezér­lő másik bemenetére, harmadik kimenete szintén a lépcsősgenerátor harmadik bemenetére és innen leá­gazva további tárvezérlő egyik bemenetére csatlako­zik. A lépcsősgenerátor kimenete egy csúcskompará­­tor egyik bemenetével van összekötve, míg ennek ki­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom