173075. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tieno(2,3-e)1,2-tiazin-származékok előállítására

3 173075 4 (VI) általános képletű izocianáttal reagáltatunk. Erős bázisként előnyösen tercier aminokat (pl. trietii­­amint) alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen iners gáz atmoszférában (pl. nitrogén) 0—50 °C-on, különö­sen előnyösen szobahőmérsékleten végezhetjük el. Reakcióközegként aprotikus oldószereket (pl. to­­luolt, dioxánt, dimetilformamidot, dimetilszulfoxidot vagy hexametilfoszforsavtriamidot) alkalmazhatunk. A kiindulási anyagként felhasznált (VI) általános kép­letű izocianátok ismert vegyületek vagy hasonló is­mert vegyületekkel analóg módon állühatók elő. Az (I) általános képletű vagyültlek ezenkívül a (IV) általános képletű vegyületek (ahol R, Rí, R2, R3 és R4 jelentése a fent megadott) ciklizációjával is előállíthat ók. A (II), (IV) és (V) általános képletű kiindulási anyagok az A-reakció-sémán feltüntetett módon állít­hatók elő. A képletekben Hal jelentése halogénatom és R, R,, R2, R3 és R4 jelentése a fent megadott. A (VII) általános képletű vegyületek közül a 3- -klór-tiofén-2-karbonsav ismert vegyület, mely azon­­ben viszonylag bonyolult módon állítható elő. A 3- -klór-tiofén-2-karbonsav egyszerűbb előállítása oly módon történik, hogy az ismert 3-hídroxi-tiofén-2- -karbonsav-metilésztert 80 °C-nál magasabb forrás­pontú iners oldószerben (pl. kloroform vagy dioxán) klórozószerrel (pl. foszforpentakloriddal) történő re­­agáltatással a 3-klór-tiofén-2-karbonsavklorid közben­ső termékké alakítjuk, melyet a megfelelő savvá hid­­rolizálunk. A helyettesített 3-klór-tiofén-2-karbon­­savakat [R3 és/vagy R4 helyén hidrogénatomtól elté­rő csoportot tartalmazó (VII) általános képletű ve­gyületek] analóg módon állíthatjuk elő. A (VIII) általános képletű vegyületek előállítására a bróm-vegyületek is alkalmasak, azonban előnyösen a megfelelő klór-vegyületeket alkalmazhatjuk. A (VII) általános képletű halogéntiofénkarbonsa­­vakat önmagában ismert módon alakítjuk a (VIII) általános képletű szulfo-tiofén-karbonsav-káliumsók­­ká. A (VII) általános képletű vegyületeket réz(I)só katalizátor (előnyösen réz[I]klorid) jelenlétében nát­­riumhidrogénszulfittal reagáltatjuk, majd a kapott re­akcióterméket káliumkloriddal reagáltatjuk. A nát­­riumhidrogénszulfíttal történő reagál tatásnál optimá­lis kitermelés 143 °C-os reakcióhőmérséklet betartásá­val érhető el. A (VIII) általános képletű vegyületet önmagában ismert módon pl. erős ioncserélőn alakíthatjuk a meg­felelő (IX) általános képletű szabad savvá. A (IX) álta'ános képletű savak észterezését autoka­­talitikus úton (szulfo rsoDort jelenléte) alkohol­­kloroform-elegyben végezhetjük cl. (X) általános kép­letű metilészterek előállítása esetén a karbonsavat me­­tanol-kloroform-elegyben oldjuk és a reakcióelegyet a temer azeotrop (metanol-kloroformos-reakciókö­­zegben képződő víz) elegy forráspontján melegítjük. A (X) általános képletű vegyületeket önmagában ismert módon halogénezőszerek (előnyösen klórozó­szerek pl. tionilklorid vagy foszforpentaklorid) segít­ségével alakítjuk a (XI) általános képletű savhalogeni­­dekké. A tionilkloridos klórozást oldószer nélkül visszafolyató hűtő alkalmazása mellett történő forra­lás közben végezhetjük el. Foszforpentaklorid alkalmazása esetén a reakciót iners oldószerben (pl. kloroform, széntetraklorid, di-2 oxán) 50 °C és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten végezhetjük el. A (XI) általános képletű vegyületeket a (VIII) álta­lános képletű szulfo-tiofén-karbonsav-káliumsókból kiindulva a (XII) általános képletű vegyületeken ke­resztül is előállíthatjuk. A (Vili) általános képletű káliumsót foszforoxiklorid-oldósz er jelenlétében pl. 2 mól foszforpentakloriddal 30 °C és a foszforoxi­­klorid forráspontja közötti hőmérsékleten reagáltat­juk. Foszforoxiklorid felesleg helyett iners szerves oldószereket (pl. dioxánt, kloroformot, széntetraklo­­ridot, benzolt, toluolt stb.) is alkalmazhatunk reak­cióközegként. A (XII) általános képletű vegyületeket a megfelelő alkohollal (pl. metanollal) szobahőmérséklet és a re­akcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten törté­nő reagáltatással alakíthatjuk a (XI) általános képletű észterekké. Oldószerként a megfelelő alkoholt vagy iners oldószereket (pl. kloroformot, széntetraklori­­dot, dioxánt vagy benzolt) alkalmazhatunk. A (XI) általános képletű vegyületeket aminoalkile­­zéssel alakítjuk a (XIII) általános képletű vegyietek­ké. Az aminoalkilezést önmagában ismert módon a (XI) általános képletű vegyület és valamely R] NH2 általános képletű alkilamin reakciójával (ahol Rí je­lentése a fent megadott) végezhetjük el. Az aminoal­kilezést iners szerves oldószerben (pl. kloroform, me­­tilénklorid, széntetraklorid, benzol vagy dioxán) szo­bahőmérsékleten hajtjuk végre. A (XIII) általános képletű vegyületeket elszappano­­sítással a megfelelő szabad karbonsavakká alakítjuk. A reakciót pl. lúgos (pl. káliumhidroxid) melegítéssel előnyösen vizes-alkoholos közegben végezhetjük el- A kapott szabad karbonsavat a megfelelő savkloriddá alakítjuk, melyet diazometános reagáltatással a megfe­lelő diazometilketonná alakítunk. A kapott vegyüle­tet ezüstnitráttal és egy kis szénatomszámú alkanollal reagáltatva a megfelelő (XIV) általános képletű vegyü­­lethez jutunk (ez a termék két konformációs-izomer alakban keletkezhet, melyek közül az egyik a (XIV) általános képletű vegyüktnek felel meg, míg a másik kelátszerű hidrogénhid révén ciklikus szerkezetű; mel­léktermékként a megfelelő (XVI) és/vagy (V) általá­nos képletű vegyületek is képződhetnek). A (XIV) általános képletű vegyületet, illetve kon­­formációs-izomerjét erős bázis (pl. nátriummetilát) jelenlétében egy C1COOR általános képletű klórhan­­gyasavészterrel (ahol R a fenti jelentésű) reagáltat­juk. A kapott (XV) általános képletű vegyületet gyű­rűzárással a megfelelő (II) általános képletű vegyület­­té alakítjuk. A ciklizációt a (IV) általános képletű vegyületek gyűrűzárásával analóg módon (pl- dioxán­­ban nátriumhidriddel történő melegítéssel) végezhet­jük el. A (IV) általános képletű vegyületek előállítása oly módon történik, hogy kiindulási anyagként egy (XIV) általános képletű vegyületet, illetve konformációs-izo­­meijét vagy egy (XV) általános képletű vegyületet és valamely (III) általános képletű amint alkalmazunk. A reakciót a (II) és (III) általános képletű vegyületek reagáltatásával. kapcsolatban a korábbiakban ismerte­tett módon végezhetjük el. Amennyiben a (III) általá­nos képletű amint egy (XIV) általános képletű vegyü­­lettel hozzuk reakcióba, a kapott terméket erős bázis 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom