173020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglapok megmunkálására hevített állapotban
11 173020 12 nyomja az üveglapot az alakverő szerszámnak, és a billenőkeret az üveglap hajlítási műveletének végzése közben vízszintes helyzetbe billen. A matrica mozgása alatt, a hajlítószerszámon levő emelő kallantyú leemeli az üveglapot a kocsiról, amely emelő kallantyú az üveglap alsó széle alatt halad el és leemeli az üveglapot. A lengőkeret vízszintes helyzetében az üveget megszorító 22 csipeszeket hordozó 23 csipesztartó rudat enged le a 25 felvonószerkezet, amely szintén fel- és leereszthető. Biztosítva van, hogy a 22 csipeszek beleakaszkodjanak a 15 és 16 szerszámok felső széleibe, és így meg tudják szorítani a hajlítószerszámok között megtartott üveglap felső szélét. Amikor az üveglapnak a 12 kocsiról történő felemelése megtörtént, a kocsi gyorsuló mozgással kerül ki a billenőszekrényből a kimeneti szállítómű 8 görgőire, mielőtt a lengő szerkezet visszaáll a vízszintes helyzetbe, amikor a szerszámok kinyitnak, és a most csipeszekkel függőlegesen felfüggesztett üveg a szekrény alján levő nyíláson keresztül leereszkedik a további megmunkálásra. Az 1 kemencén való áthaladása alatt az üveg felmelegszik a hajlítási hőmérsékletre, például 610 C°-ra, amely hőmérsékleten az üveg jól hajlítható, és a csipeszekkel is összefogható anélkül, hogy olyan lágy legyen, ami veszélyeztetné az üveg felületének simaságát a hajlítási művelet alatt. Amikor a meghajlított üveget edzeni kell, különösen akkor, amikor nagyszilárdságú üvegre van szükség, kívánatos, hogy az üveg hűtése egy magasabb hőmérsékletről, például 680 C°-ról történjék, és az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a hajlított üveget újra hevítik, mielőtt az edző 26 kádban levő hűtőfolyadékban megedzenék, a 26 kád a 17 billenőszekrény alatt levő aknában van elhelyezve. Közvetlenül a billenőszekrény alján levő kimeneti nyílás alatt az üveg két sor 27 segéd-fűtőtest között halad át, melyek a bemutatott alakzatban helyezkednek el az üveg két oldalán. Miközben az üveg lefelé keresztülhalad ezek között a fűtőtestek között, a hajlítási hőmérsékleten, például 610C°-on levő üveg teljes keresztmetszetében felmelegszik az üveg lágyulási pontjához közelebb eső edzés előtti hőmérsékletre, például 680 C°-ra. A hajlított üveget egyenletes sebességgel engedik le azért, hogy amennyire csak lehetséges, egyenletes hőmérsékletet lehessen fenntartani az egész üvegtáblában. Másik megoldás, hogy az üveglapot a fűtőtestek között történő leengedése során gyorsítjuk, és ezáltal egyenletes hőmérséklet-gradienst hozzunk létre az üveglap alján levő magas hőmérséklet és az üveglap tetején levő alacsony hőmérséklet között. Ugyanilyen hőmérséklet-gradiens vihető be az üveglapba a hajlítást megelőzően, ha a kemence falain levő fűtőtestek alsó részeit közelebb visszük az üveghez, amint azt a 3. ábra kapcsán ismertetjük. A példa kedvéért a kemence aljának hőmérséklete 800C°-on lehet, a kemence falainak középső részei 750 C°-on és a kemence felső része 700 C°-on lehet. A 24. ábrán látható hajlítószerszám 16 alakverő részét ezután belső 511 fűtőtestek segítségével melegítik fel, ezek úgy vannak belül felszerelve, hogy olyan hőmérsékleteloszlást hoznak létre, mint amilyent ilyen kemence segítségével az üveglapban létrehoztunk. A 27 segéd-fűtőtestek alatt két 28 fúvókamra van, melyek a környezeti hőmérsékleten levő, például 30C°-os hűtőlevegővel vannak táplálva, amely a kamrákban levő 29 fúvókákon keresztül egyenletesen van ráirányítva az üveglap mindkét oldalára. Az üvegfelületnek a felfűtés utáni ezen előhűtése egy azonalli hőmérséklet-gradienst hoz létre, amely az üveglap belsejétől a felületek felé irányul. Az üveg középrésze nagyjából azon a hőmérsékleten marad, mint amit a felfűtés során elértünk, és az üvegfelületek előhűtése olyan, hogy amíg az üveg hőmérséklete az üveg alakváltozási pontja felett van, az üveget azonnal hűtőfolyadékba merítjük edzés céljából, mielőtt ezek a hőmérséklet-gradiensek lecsökkennének. Miközben az üveg a hajlítószerszámtól lefelé ereszkedik, a hűtőfolyadékot tartalmazó 26 kádat egy olló-alakú 30 emelőlap emeli felfelé, amely az akna fenekén áll. A 26 kád addig emelkedik, amíg a teteje el nem éri a 28 fuvókamrák alsó részét úgy, hogy a kádban levő hűtőfolyadék felszíne egy előre meghatározott kis távolságban legyen a fúvókamrák alsó 29 fúvókáitól. A hajlított üveglap, amelyben létezik az imént leírt, a középső résztől a felület felé irányuló hőmérséklet-gradiens, azonnal megedződik a hűtőfolyadékban, amint az üveg elhalad a hűtőlevegő környezetből a hűtőfolyadék felületére. A hűtőfolyadék rendszerint ásványolaj, például CYLREX FM (védjegy), és ehhez adagolható igen kis százalékban valamilyen alacsony forráspontú adalékanyag, például maximálisan egy súlyszázalék toluol vagy széntetraklorid. Amikor az üveglapot megmerítik a 26 kádban levő folyadékban, az megállapodik egy a kádba merített keretszerkezeten, amely a legalsó fúvókamrához van hozzáerősítve. A csipeszek kinyílnak, és elengedik az üveget, amely rajta van a kereten, és egy idő múlva, ami lehetővé teszi az üvegnek a folyadékban történő lehűlését, a kádat leeresztik, az üveget kiveszik a keretből és zsírtalanítják, és az edzett üveget egy tartókeretben halmozzák fel, hogy teljesen átvegye a környezeti hőmérsékletet. Egy másik eljárásmódnál a 26 kádat nem emelik fel, a hajlított üveglap nyugalomba kerül a kereten, és a kereten marad a környezeti levegővel történő hűtés céljából, ami lágyított üveglapot állít elő. A lágyító kamra vízszintes pályán vihető abba a helyzetbe, hogy fogadni tudja a forró hajlított üveglapot. Biztosítani lehet, hogy az egymást követő üveglapok váltakozva lágyítási és edzési eljárásnak legyenek alávetve, mikor a hajlítószerszámból leengedik azokat úgy, hogy az egymást követő üveglapokból alkotott párok lágyítva illetve edzve vannak. Ezeket az üveglapokat azonos körülmények között hevítették és hajlították és méretei illeszkednek egymáshoz ezért kiválóan alkalmasak az összeillesztésre többrétegű szélvédőüvegek gyártása esetén. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
