172991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új biszfoszfino-etán származékok és az ezeket tartalmazó optikailag aktív katalizátorok előállítására
5 172991 6 ciklooktadién-1,5-[ 1,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etánj-ródium-tetrafenilborát, és biciklo[2.2.1 ]hepta-2,5-dién-[ 1,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etán]-ródium-tetrafluorborát. A találmány szerinti katalizátorok katalitikus, aszimmetrikus hidrogénezési eljárásokban használhatók. 1. példa 34,0 g (0,137 mól) o-anizil-metil-fenil-foszfin-oxid — [a]D°=25,9° (c = 1, metanolban) - 500 ml tetrahidrofuránnal alkotott oldatát —60 C°-ra hűtjük le. Majd -60 C°-on 68 ml hexánban oldott butil-lítiumot (2,32 mólos, 0,157 mól) adunk hozzá, és az elegyet -60C°-on tartjuk 25 percig. Ezután 22,3 g (0,166 mól) vízmentes réz(II)-kloridot adunk szilárd alakban az elegyhez —50 és —60 C° közötti hőmérsékleten. Az elegyet 1,5 óra alatt 20 C°-ra engedjük felmelegedni és végül 34 C°-on tartjuk 0,5 óra hosszáig. Ekkor az NMR (mágneses rezonancia spektrometriás) vizsgálat azt mutatja, hogy kb. 45% reagálatlan o-anizil-metil-fenil-foszfin-oxid van még jelen. Ezután a reakcióelegyet 100 ml 10%-os kénsavval hidrolizáljuk 25—30 C°-on. A rézsót oly módon távolítjuk el, hogy az elegyhez 500 ml kloroformot adunk és 1%-os, vizes ammóniumhidroxid-oldattal extraháljuk. A szerves réteget ezután vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk, így 34 g olajos maradékot kapunk. A maradékot azután 50 ml acetonnal és 50 ml éterrel kezelve 9,0 g kristályos anyagot kapunk. Ugyanezekből az oldószerekből történő újrakristályosítás után 7,0 g l,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfonil)-etánt nyerünk, op.: 204—205 C°, [a]r>0 = -44,2° (c = 1, metanolban). A tömegspektrum 490-nél mutat jellemző csúcsot. Az l,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfonil)-etán redukcióját a következőképpen végezzük: 16,5 g (0,12 mól) triklór-szilánt és 12,2 g (0,12 mól), 188 ml száraz benzolban oldott trietil-amint 1 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forralunk. Ezután 75 ml száraz acetonitrilben oldott 3,0 g (0,012 mól) l,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfonil)-etánt adunk hozzá és az elegyet 1,5 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Ezután a reakciót 30%-os nátriumhidroxid-oldat hozzáadásával leállítjuk, a szerves réteget elválasztjuk és bepároljuk. így 1,4 g nyers kristályos anyagot kapunk, mely hideg metanolban oldhatatlan. Meleg metanolból történő újrakristályosítás után 1,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etánt nyerünk. Olvadáspontja 102-104 C°, [a]0° = -83,4° (c=l, metanolban). A tömegspektrum erős csúcsot mutat 458-nál és az NMR (mágneses rezonancia spektrometriás) vizsgálat megerősíti ezt a szerkezetet. 2. példa 4,43 g (18mmól) bisz(ciklooktadién-l,5)-diklór•diródium /[Rh(COD)Cl]2 / 50 ml éteres szuszpenziójához 25 ml éterben oldott 1,8 g (18mmól) acetil-acetont adunk 25 C°-on. Az elegyet lehűtjük —75 C°-ra és 11 ml 25%-os káliumhidroxid-oldatot adunk hozzá, majd fél óráig keverjük. A kapott elegyet szűrjük és a szűrletet vízmentes magnéziumszulfáttal kezeljük a víz eltávolítása céljából. Ezután 125 ml-re bepároljuk az anyagot, majd lehűtjük -75C°-ra. A kivált kristályokat leszűrjük, s így 4,34 g ródium-(ciklooktadién-l,5)-acetil-acetonátot nyerünk. Ezután 125 mg (0,4 mmól) ródium-(ciklooktadién-l,5)-acetil-acetonátot és 184 mg (0,4 mmól), az 1. példa szerint előállított 1,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etánt 2,5 ml metanolban keverünk. 45 perces keverés után narancs-vörös oldatot kapunk. Ehhez az oldathoz cseppenként hozzáadjuk 88 mg (0,8 mmól) nátrium-tetrafluorborát 1,25 ml vizes oldatát. A kivált csapadékot leszűrjük, vízzel és éterrel mossuk. Ily módon 202 mg ciklooktadién -1,5-[ 1,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etán]-ródium-tetrafluorborátot kapunk. [a]è° = 113,4° (c = 0,5, metanolban). 3. példa 0,013 g (0,026 mól) bisz(ciklooktadién-l,5)-diklór-diródiumból, az 1. példa szerint előállított 0,024 g (0,051 mól) l,2-bisz(o-anizil-fenil-foszfino)-etánból és 5 ml etanolból 25 C°-on történő 15 perces keveréssel oldatot készítünk. Ennek az oldatnak 0,5 ml-jét - a levegő kizárása mellett — hozzáadjuk 1,0 g a-acetamido-fahéjsav és 25 ml 88%-os izopropanol elegyéhez 50 C -on. A kapott masszát 3,5 atm hidrogénnyomás alatt tartjuk. A hidrogénezési reakciót 0,7 órán keresztül végezzük. Az N-acetil-L-fenil-alanint kristályosítással különítjük el az elegyből. A reakcióelegy analízise azt mutatja, hogy 92,8%-os optikai tisztaságú L-izomert kaptunk. 4. példa 100 ml tetrahidrofuránban oldott 49,2 g (0,2 mól) o-anizil-metil-fenil-foszfrn-oxidhoz /[ú]d0 = 25,9° (c=1, metanolban)/ 5C°-on hozzáadunk 91,6 ml 2,4 n hexános butillítium oldat és 24,5 g (0,24 mól) diizopropilamin 100 ml hexános oldatának elegyítésével elkészített lítium-diizopropil-amid oldatot. A fél órás adagolási periódus után az elegyet fél órán át 0—5 C° közötti hőmérsékleten keverjük. Ezután 20,0 g (0,2 mól) rézkloridot adunk hozzá 0-5 C° közötti hőmérsékleten. A további fél órás keverés után 26,9 g (0,2 mól) réz(Q)-kloridot adagolunk, és a hőmérsékletet 0—5 C° között tartjuk. A reakcióelegy hőmérsékletét egy óra alatt 20-25 C°-ra emeljük, majd az elegyet ezen a hőmérsékleten tartjuk fél órán át. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
