172965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bolyhos felületű termékek előállítására kristályosodó poimerekből
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172965 Bejelentés napja: 1975. III. 18. (IE—679) Nemzetközi osztályozás: B 29 D 7/22 Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1974.111.19.(12077/74) Közzététel napja: 1978. VI. 28. országos találmányi HIVATAL Megjelent: 1979. VII. 31. Feltaláló: Hemming M. vegyész, Garden City, Nagy-Britannia Tulajdonos: Imperial Chemical Industries Limited, London, Nagy-Britannia Eljárás bolyhos felületű termékek előállítására kristályosodó polimerekből 1 A találmány tárgya eljárás bolyhos felületű termékek előállítására kristályosodó polimerekből, elsősorban poliészterekből. A szintetikus polimer anyagok felületét egy ismert módszer szerint [1 266 411 sz. Német Szövet- 5 ségi Köztársaság-beli szabadalmi leírás] úgy bolyhosítják, hogy a polimert a polimer lágyulási hőmérsékletére melegített felülettel - előnyösen hengerrel - préselik, majd az anyagot lágyulási pontjánál alacsonyabb hőmérsékletre hűtik, és leválasztják a 10 felületről. Az eljárás során a szintetikus polimer anyag a felfűtött felületre tapad, majd a leválasztáskor a polimerből szálak húzódnak ki, amelyek a hűtés hatására főtömegükben a polimerhez rögzítve maradnak, és így bolyhos felületet alakítanak ki. 15 E módszer egy előnyös kiviteli alakja szerint termoplasztikus polimerekből indulnak ki, és a termőplasztikus anyag leválasztásakor a henger és a termoplasztikus anyag között kialakuló, szálképző résbe hideg levegőt vagy más hűtőközeget fúvatnak. 20 Ezen kívül, vagy e hűtési módszer helyett a polimernek a fűtött hengertől távolabb eső oldala felől is juttathatnak hűtőközeget a rendszerbe. Egy másik ismert módszer [2 057 149 és 2 157 510 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat] szerint 25 a polimer anyagot hordozóanyaggal együtt juttatják a fűtött felületre. Ekkor a polimer a fűtött felületek hatására meglágyul, és egyik oldalán a hordozóanyaghoz tapad, a polimer másik oldalából pedig rostok húzódnak ki. Így olyan lapokat kap- 30 2 nak, ahol a hordozóanyaghoz bolyhos felületű polimer anyag kapcsolódik. A fentiekhez hasonlóan a hűtőközeget ebben az esetben is élőiről és/vagy a hordozóanyagnak a fűtött felülettől távolabb eső oldaláról juttatják a rendszerbe, a hátoldalról történő hűtés akkor előnyösebb, ha a hordozóanyag porózus. A fent ismertetett eljárás jól alkalmazható 200C°-nál alacsonyabb olvadási hőmérsékletű polimerek feldolgozására. Ezek a polimerek megömlesztve a hordozóanyaghoz tapaszthatok anélkül, hogy kedvezőtlenül befolyásolnák a hordozóanyag sajátságait, és az eljárás egyszerű berendezésekben is megvalósítható. Nehézségek merülnek fel azonban olyan polimerek feldolgozásakor, amelyek másodrendű (üvegesedési) átalakulási hőmérséklete szobahőmérsékletnél nagyobb érték, és amelyek megnövelt hőmérsékleten kristályosodnak, tapasztalataink szerint ugyanis kristályos anyagokból nem lehet megfelelő minőségű szálakat húzni. Ilyen polimerek például a poliészterek, így a polietilén-tereftalát, amelynek kristályos olvadáspontja körülbelül 265 C°. E polimerekből úgy állítanak elő amorf lapokat, hogy a polimert extrudálják, és az extrudátumot gyors ütemben a másodrendű átalakulási hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékletre hűtik. Abban az esetben azonban, ha e művelet után a polimert körülbelül 100 C° és 200 C° közötti hőmérsékletre hevítik, a polimer gyorsan kristályosodni fog annak ellenére, hogy körülbelül 172965
