172906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkil-amino-glükopiranozid származékok előállítására
3 172906 4 alkil-di-N,N’-[N-(2-klór-etil>N-nitrozó-karbamoil]-2,6-diamino-2,6- -didezoxi-D-glükopiranozidok (továbbiakban: [1-3] csoport). Az I általános képletű vegyületek a találmány értelmében úgy állíthatók elő, hogy valamely II. általános képletű vegyületet — ahol R2 jelentése az I általános képletnél megadott, R4 és R5 jelentése pedig hidroxil- vagy aminocsoport, és jelentésük eltérő vagy azonos lehet, azzal a megkötéssel, hogy egyidejű jelentésük hidroxilcsoporttól eltérő - vagy savaddíciós sóját 2-klóretil-izocianáttal kondenzálunk, majd a kapott III általános képletű vegyületet - ahol R2 jelentése az I általános képletnél megadott, R6 és R7 jelentése pedig N-karbamoil-N’-(2-klór-etil)-aminocsoport vagy hidrjxilcsoport, és jelentésük eltérő vagy azonos lehet, azzal a megkötéssel, hogy egyidejű jelentésük hidroxilcsoporttól eltérő — nitrozáljuk (lásd az A reakcióvázlatot). A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja értelmében az [I—1] csoportba tartozó céltermékek előállítására R4 helyén aminocsoportot és R5 helyén hidroxilcsoportot hordozó II általános képletű vegyületekből, vagyis alkil-6- -amino-6-dezoxi-D-glükopiranozidokb ól (továbbiakban: [H—1] csoport) indulunk ki, ezeket a vegyületeket 2-klóretil-izocianáttal kondenzáljuk, amikor is R6 helyén N-karbamoil-N’-(2-klór-etil)-aminocsoportot és R7 helyén hidroxilcsoportot hordozó III általános képletű vegyületeket, vagyis alkil-N-karba moil-N ’-(2-kló r-etil)-6-amino-6-dezoxi-D-glükopiranozidokat (továbbiakban: [III—1] csoport) kapunk, amelyeket azután a végső lépésben nitrozálunk. A találmány szerinti eljárás egy további előnyös foganatosítási módja értelmében az [1—2] csoportba tartozó céltermékek előállítására R, helyén hidroxilcsoportot és R5 helyén aminocsoportot hordozó II általános képletű vegyületekből, vagyis alkil-2-amino-2-dezoxi-D-glükopiranozidokból (továbbiakban: [II—2] csoport) indulunk ki, ezeket 2-klóretil-izocianáttal kondenzáljuk, amikor is R6 helyén hidroxilcsoportot és R7 helyén N-karbamoil-N’-(2-klór-etil)-aminocsoportot hordozó III általános képletű vegyületeket, vagyis alkil-N-karbamoil-N’-(2-klór-etil)-2-amino-2-dezoxi-glükopiranozidokat (továbbiakban: [III—2] csoport) kapunk, amelyeket azután a végső lépésben nitrozálunk. Végül a találmány szerinti eljárás harmadik előnyös foganatosítási módja értelmében az [1—3] csoportba tartozó céltermékek előállítására R4 és R5 helyén egyaránt aminocsoportot hordozó II általános képletű vegyületekből, vagyis alkil-2,6- -diamino-2,6-didezoxi-D-glükopiranozidokból (továbbiakban: [II—3] csoport) indulunk ki, ezeket 2-klóretil-izocianáttal kondenzáljuk, amikor is R6 és R7 helyén egyaránt N-karbamoil-N’-(2-klór-etil)-aminocsoportot hordozó III általános képletű vegyületeket, vagyis alkil-di-N,N’-[N-(2-klór-etil)-karbamoil]-2,6-dia mino-2,6-didezoxi-D-glükopiranozidokat (továbbiakban: [III—3] csoport) kapunk, amelyeket azután a végső lépésben nitrozálunk. Mint a fentiekből látható, az I általános képletű vegyületeket tehát az alábbi három reakciósorban állítjuk elő: [II-l] —' [III-l] -► [1-1] [II—2] — [III—2] —► [1-2] [II—3] — [III—3] -» [1-3] Az I általános képletű glükopiranozid-származékok lényegében kétféle anomer, éspedig az a-anomer és a ß-anomer formájában fordulnak elő, azonban mindkét anomer, illetve a két anomer keveréke is kifejezetten tumorgátló hatású. Valamely I általános képletű vegyület a- vagy ß-anomerje úgy állítható elő, hogy a megfelelő II általános képletű a- vagy ß-anomerböl indulunk ki, illetve mindkét anomert tartalmazó I általános képletű vegyület előállítására a megfelelő II általános képletű vegyület anomeijeinek keverékéből indulunk ki. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során az első lépésként végrehajtott kondenzációs reakciót előnyösen alkalmasan megválasztott oldószerben, -15 C° és az alkalmazott oldószer forráspontjának megfelelő hőmérséklet közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A kiindulási II általános képletű vegyületeket használhatjuk szabad bázisos formájukban vagy pedig szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, kénsavval, foszforsavval, jégecettel, oxálsawal vagy borostyánkősavval alkotott savadd iciós sóik formájában. Ha kiindulási anyagként az említett savaddíciós sókat használjuk, akkor a reakcióelegyhez célszerűen valamilyen savmegkötő anyagot adunk. E célra savmegkötőanyagként használhatunk fémkarbonátokat, például ezüst-karbonátot, alkálifém-karbonátokat vagy nehézfém-karbo nátokat, tercier aminokat, például trimetil-amint, trietil-amint, tripropil-aminokat, tributil-aminokat, triamil-aminokat, piridint vagy kinolint, vagy aminocsoportokat hordozó anioncserélőgyantákat. A kondenzációs reakcióhoz oldószerként előnyösen legalább egy alifás, aliciklusos vagy aromás mono- vagy polihidroxialkoholt (ezek az alkoholok 1-12 szénatomot tartalmazhatnak), kéntartalmú vegyületet, például dimetil-szulfoxidot vagy tetrametil-szulfont, foszfortartalmú vegyületet, például hexametil-foszforsavamidot, továbbá vizet vagy vizes oldószerelegyeket használhatunk. Az utóbbiak vizen kívül tartalmazhatnak nitrileket, szénhidrogéneket, halogénezett szénhidrogéneket, ketonokat, észtereket, étereket, valamint az említett típusú alkoholokat, kéntartalmú vegyületeket, és foszfortartalmú vegyületeket. A találmány szerinti eljárás második lépéseként végrehajtott nitrozálási reakciót önmagában ismert módon végezhetjük. így például a reagáltatást úgy végezzük, hogy az adott III általános képletű közbenső terméket salétromsavval, nitrittel vagy alkil-nitrittel reagáltatjuk valamilyen szerves vagy szervetlen sav, például sósav, kénsav, foszforsav, ecetsav vagy hangyasav jelenlétében. A nitrozálást végezhetjük úgy is, hogy a III általános képletű vegyületet nitrozil-kloriddal reagáltatjuk ecetsav és nátrium-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
