172876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, ásványi rostokból különösen üvegrostokból préselt termékek gyártásánál keletkező szennyező anyagok kiküszöbölésére
7 172876 8 A 2. ábra az 1. ábra részletének más példaként! kiviteli alakját tünteti föl nagyobb léptékben, ahol a fogadó egység terét határoló falak a rostgyártó egységig meg vannak hosszabbítva. A 3. ábrán a találmány szerinti berendezés más példakénti kiviteli alakjának részletesebb elrendezési vázlata látható. A 4. ábra a találmány szerinti berendezés ismét más példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. Az 5. ábra mosóegység példakénti kiviteli alakjának metszete. A 6. ábrán szilárd hulladékok termikus kezelésére alkalmas találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját tüntettük föl metszetben. A 7. ábra szilárd hulladékok kezelésére való találmány szerinti berendezés más példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. A 8. ábra üvegrostokból készült panelek gyártásához való találmány szerinti berendezés további példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. A 9. ábrán üvegrostok gyártására alkalmas találmány szerinti berendezés ismét más példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata látható. A 10. ábra fúvással gyártott ásványi rostok előállítására való találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakját föltüntető vázlat. A 11. ábra ásványi, nevezetesen üvegsalak rostok gyártására alkalmas találmány szerinti berendezés példakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. A találmány szerinti eljárás foganatosításához való berendezésben az 1. ábra alapján a következő részeket különböztethetjük meg. 11 hivatkozási számmal rostképző egységet jelöltünk, amely önmagában ismert módon van kialakítva és rendszerint préselt rostlemezek gyártásához való berendezésekben kerül alkalmazásra. A 11 rostképző egységben a nyújtandó anyagot centrifugális vagy aerodinamikus erő hatásának, vagy e két erő kombinatív hatásának tesszük ki. Aerodinamikus erővel a nyújtandó anyagot vagy a rostokat általában nagyhőmérsékletű és nagysebességű sugarak útján terheljük. A kialakult rostok a 11 rostképző egységet 12 áramlatban diszpergálva hagyják el. A 12 áramlat, amelyet általában gáz alakú közegből álló nagy energiájú sugarak, valamint e sugarak hatására a környezeti térből beáramló közegek alkotnak, körülveszi a rostokat és meglehetősen jól határolt körvonalú tér alakjában 15 fogadó egység felé tereli. A 11 rostképző egység és a 15 fogadó egység között a rostokból és áramló közegekből álló áramlat pályájába ragasztó zóna van iktatva. Ebben 13 ragasztó egységet alkotó porlasztók finom cseppekből álló felhő alakjában ragasztószert vagy kötőszert permeteznek a rostokból és áramló közegekből álló áramlatba. E cseppekből jelentős rész megakad a rostokon és ottmarad, a többi viszont a rostokat kísérő gázban cseppek vagy gőz alakjában szuszpendálva távozik. A rostokból és gázokból álló 12 áramlat pályájába 14 rostelosztó egység van iktatva, amely valahol a 11 rostképző egység és a ragasztó zóna illetőleg a ragasztó zóna és a 15 fogadó egység között helyezkedik el, amint ez az 1. ábrán látható. Rendeltetése, hogy a rostokból és gázokból álló áramlatot rezgő mozgásba hozza vagy alakját megbontsa és ezzel a rostokat a 15 fogadó egységben úgy ossza el, hogy a kialakuló 23 bunda felületegységre eső súlya lényegében egyöntetű legyen. A 15 fogadó egység az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén végnélküli perforált szalag, amelyen a rostok lerakódnak. A perforált szalag (a 15 fogadó egység) alatt 16 kamra van elrendezve, amelyben 19 ventillátorral létesített szívás all rostképző egység és a perforált szalag között a rostokat kísérő gázokat maradéktalanul arra kényszeríti, hogy keresztüláramoljanak a kialakulóban levő 23 bundán és így a 23 bunda kialakulásának zónájából a rostokkal semmiféle gázállapotú anyag ki ne kerüljön. Függőleges 21 falak a perforált szalagtól a 11 rostképző egység közelébe érnek. Rendeltetésük, hogy a 23 bunda kialakulásának zónáját körülhatárolják. így fogadóteret alkotó 22 kamrát határoznak meg, amely körülveszi a rostokból és gázból álló 12 áramlatot és a 11 rostképző egység közelében fölső végén nyitva van. Ezt a részt általában kürtőnek vagy fogadó térnek nevezhetjük. A 19 ventillátor feladata, hogy a 16 kamrában szívást létesítsen, amely elegendő nagy ahhoz, hogy a rostokat kísérő gázokat maradéktalanul keresztüláramoltassa a kialakulóban levő 23 bundán, miközben a rostok a perforált szalagon leülepednek. Rendeltetése továbbá, hogy a párákat az 5 kürtőn át evakuálja. Már említettük, hogy a fentiekben leírt berendezésből evakuálandó párák mennyisége jelentős. Az ilyen berendezésekben alkalmazott rostképző egységek esetén a rostokká alakítandó anyagok nyújtását és az anyag vagy a rostok vezetését áramló közegből álló sugarakkal foganatosítjuk. Ezért a berendezésből távozó párák mind a mennyiség, mind a sebesség szempontjából igen jelentősek. A sebesség, amely általában nagyobb, mint százegynéhány méter másodpercenként, sokkal nagyobb, mint az a sebesség, amellyel megfelelő bunda létesítése végett a rostoknak és az ezeket kísérő gázoknak rendelkezniök kell, amikor a 15 fogadó egységet elérik. Ez a sebesség általában nem nagyobb másodpercenként tízegynéhány méternél. A 11 rostképző egységből távozó sugarak sebességét tehát jelentős mértékben csökkenteni kell. Ezt azzal érjük el, hogy a sugarak mozgásenergiáját részben abba az áramló közegbe visszük át, amelybe kiáramlanak. Ezt az áramló közeget a sugarak áramoltatják be, saját áramlásuk irányában gyorsítják és közben vele elkeverednek. A rostokat kísérő gázáram tehát a 11 rostképző egységből távozó sugarak és a beáramoltatott közeg keverékéből áll. A 11 rostképző egységből kiáramló sugarakkal környező közeg beáramoltatása jól ismert jelenség 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
