172876. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, ásványi rostokból különösen üvegrostokból préselt termékek gyártásánál keletkező szennyező anyagok kiküszöbölésére

5 172876 6 gyártott rostok kilogrammjaként, ez nagy termelő üzemek esetén 500 000-1 000 000 Nm3/h mennyi­ségű párát jelent. Az olyan berendezéseknél viszont, amelyek a nyújtandó anyagot mechanikus erők hatásával, pél­dául centrifugákkal alakítják át rostokká, és ame­lyekben gázáramot általában csak a termelt rostok lényegében vízszintes irányú és a fogadó egység felé irányuló szállítására alkalmaznak, a távozó párák mennyisége valamivel kisebb, de még mindig igen jelentős, így például a 2 577 431 számú ameri­kai szabadalmi leírásban (Powell) ismertetett eljárás esetén 1 kg rostra 30 Nm3 mennyiségű pára esik, ami termelő üzem esetén 300 000—400 000 Nm3 /h nagyságrendű párát jelent. A szennyezett víz mennyisége valamennyi eljárás esetén lényegében azonos módon alakul és nagy ipari berendezések esetén 1 000 m3/h nagyságrendű vagy ezt meghaladja. A kiáramló szennyezett anyagok ilyen jelentős mennyisége a törvényhozókat arra indította, hogy előbb korlátozzák a környezeti levegőbe kibocsá­tott és fenolvegyületeket tartalmazó áramlatok koncentrációját, majd, legalább is bizonyos orszá­gokban, a szennyező anyagok kieresztését meg is tiltsák. Az evakuált szennyvizek vagy gázok szagát és átlátszóságát illetően egyes országok ugyancsak bevezettek korlátozásokat. A préselt rostos anyagból készült termékek gyártásához alkalmazott berendezések az említett szempontokon kívül is rontják a környezetet, mert nagy berendezések esetén a mérgező vagy kellemet­len szagú termékeken kívül óránként 20—301 jelentős mennyiségű vízgőz is távozik, amely a kéményekből igen sűrű gomolyokban áramlik ki. A préselt rostos anyagból készült termékek gyártásához alkalmazott berendezések további kelle­metlen velejárója a zaj. Ezekben a berendezésekben a zaj lényegében két hangfonásból származik, neve­zetesen a rostgyártó egységből és a párákat eltá­volító ventillátorból. A préselt rostlemez gyártásához alkalmazott valamennyi szerkezet akár a nyújtandó anyag átala­kításához rostokká, akár a gyártott rostok irányítá­sához, nagysebességű áramló közegből álló sugarak­kal dolgozik. Ismeretes továbbá, hogy az ilyen sugarak által kibocsátott hangteljesítmény szintje a sugár sebességével jelentősen növekszik. A rost­­gyártó egység közelében, ahol a kezelő személyzet tartózkodik, ez a szint magasabb lehet, mint 100 decibel és így jelentősen meghaladja a törvé­nyek által eltűrt szintet. Ehhez járul, hogy a párákat eltávolító ventillátor által leadott hangteljesítmény a párák evakuálá­sához alkalmazott kéményhez csatlakozó járatok mentén továbbteljed. A kémény épületeken kívül van elhelyezve és antennaként működik, amely a hangteljesítményt a környezetbe szétsugározza. A környezet ilyen zavarása egyes országok hatóságait arra indította, hogy elrendeljék bizonyos berende­zések működésének beszüntetését. Egyre sürgetőbb lett tehát, hogy a keletkezett szennyeződéseket csökkentsék vagy kiküszöböljék, mégpedig olyan áron, amely a végtermék előállítá­sának költségeit túlságosan nem befolyásolja. Ennek a célnak elérésére számos javaslat született és bizonyos megoldásokat meg is valósítottak. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a párákat (a rostgyártó egységből távozó nyújtó vagy vezető áramló közegeket, az ezekkel együtt be­áramló közegeket, valamint az általuk szállított szennyező anyagokat) a köráramlásba részben visszavezetjük, úgyhogy a kialakulóban levő gyé­kényen vagy bundán ismételten keresztüláramlanak, a rostgyártó egységből kiáramló'közegek és a nyúj­tott anyag hőtartalmának nagyobb részét víznek adjuk át, a vizet lehűtjük, a gyékény vagy bunda és a fogadó egység elhagyása után a párákat vízben mossuk, ezzel a párákban levő szennyező anyago­kat részben a vízbe visszük át, a páráknak a köráramlásba vissza nem vezetett részét a környe­zeti térbe történő evakuálás előtt tisztítjuk, majd célszerűen a visszavezetett párák pályájának depressziós mélypontjain kibocsátjuk, a mosóvíz legalább egy részét a köráramlásba visszavezetjük, egy részét a szennyező anyagok jelentős részét eltávolító kezelésnek, végül a szilárd hulladékokat tisztító eljárásnak vetjük alá. A találmány különösen jellegzetes kiviteli alakjá­nál a környezeti térbe kiengedett párák mennyisége lényegében egyenlő a nyújtó egységből távozó iramló közegek mennyiségével. Nevezetesen a párák nagyobb részét a találmány értelmében visszavezetjük a köráramlásba és csak kis részüket kezeljük és evakuáljuk, amikor is a köráramlásba visszavezetett részarány a környezeti térbe egyébként kieresztett párák teljes mennyisé­gének 95 százalékát is elérheti. A kibocsátás előtt tisztítandó párák mennyisége így kisebb lehet, mint a teljes mennyiség 5 százaléka. Ez lehetővé teszi költséges, de maradéktalan hatású tisztító eljárás alkalmazását, amelynek energiaköltségei azonban még elviselhetők. A találmány tárgya továbbá a mosóvíz termikus kezelése. Ez a kezelés abban áll, hogy a mosóvizet elpárologtatjuk és a párát olyan hőmérsékletre melegítjük, amely elég nagy ahhoz, hogy a szennyező anyagok nem szennyező anyagokká ala­kuljanak át. A találmány értelmében gondoskodunk olyan szigetelésről is, amely a berendezésnek a köráram­lásba visszavezetett párákat bevezető és terelő részeiben alkalmazva csökkenti a rostgyártó egység okozta zajt. Kialakíthatjuk továbbá a köráramlásba vissza nem vezetett párákat a környezeti térbe vezető evakuáló egységet úgy, hogy csökken az utóbbiból a környezetbe jutó zaj. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismer­tetjük. Ennek során kitérünk a páráknak a kör­áramlásban történő visszavezetésével járó számos különleges előnyre. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés pél­­dakénti kiviteli alakjának elrendezési vázlata. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom