172801. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szintetikus észterolajok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTARSASAG SZABADALMI LEÍRÁS 172801 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1971. IX. 06. (IE—474) Nemzetközi osztályozás: C 10 M 3/20 Svájci elsőbbsége: 1970. IX. 07. (13328/70) Közzététel napja: 1978. VII. 28. Megjelent: 1979. V. 31. Feltalálók: Tulajdonos: Sailer Richard vegyésztechnikus, Domat-Ems/GR, Inventa AG für Forschung und Berther Clau dr. vegyészmérnök, Chur/GR, Schweiz, Patentverwertung, Zürich, Schweiz, Eljárás szintetikus észterolajok előállítására 1 A találmány tárgya szintetikus kenőanyag és eljárás a kenőanyagban levő szerves észtervegyü­­letek előállítására. A kenőanyagok iránti egyre növekvő technikai szükséglet az ásványolajokból származó kenőolajok- 5 kai már nem elégíthető ki minden esetben. A kenőanyag nagyobb igénybevétele esetén, pl. turbó­motoroknál ill. az ásványolajokból származó kenő­olajok tulajdonságainak javítására szintetikus kenő­anyagokat alkalmaznak. A szintetikus kenőanyagok 10 egyik igen értékes csoportja az ún. észterolajok csoportja. Az észterolajok egyik típusa dikarbonsavak és elágazó szénláncú monoalkoholok észtereiből áll. is Egy másik típus monokarbonsavak és egy polialko­­hol, pl. pentaeritrit észtereiből áll. Ezenkívül isme­retesek keverékészterek, amelyek az említett vegyü­­letcsoportokból három vagy négyféle komponenst tartalmaznak. 20 Az észterolajok a hasonló viszkozitású ásvány­olajokkal szemben előnyösebbnek mutatkoznak többek között alacsonyabb dermedéspontjuk, maga­sabb lobbanáspontjuk és kedvezőbb viszkozitás­­-hőmérséklet jellemzőjük, vagyis kedvezőbb viszko- 25 zitási indexük miatt. Az észterolajok hátránya az ásványi eredetű kenőolajokkal szemben az, hogy jóval drágábbak, ami nem utolsó sorban annak tulajdonítható, hogy savkomponensük igen drága. 30 2 A ciklohexán ‘levegővel való nagyipari méretű oxidációja során az előállítani kívánt ciklohexanol és ciklohexanon mellett melléktermékként karbon­savak keveréke keletkezik. E savak mennyiségi ará­nya jelentős, minthogy az oxidált ciklohexán mint­egy 10—12%-át teheti ki. Ezeknek a savaknak a felhasználása vagy eltávolítása igen nehéz. Az egyes savak szétválasztása és kinyerése gazdaságtalan. így ezek a savkeverékek legtöbbször haszontalan melléktermékek, amelyeket rendszerint gazdaságta­lan égetéssel kell eltávolítani. Azt találtuk, hogy az ilyen, 6-12 szénatom­számú cikloalkánok oxidációja során melléktermék­ként keletkező savkeverékeket kiváló kenőolajsaját­ságokkal rendelkező, gazdasági szempontból értékes észterolajokká dolgozhatjuk fel. A kapott szerves észterek savkomponense így annak a savkeveréknek felel meg, amely az előbb említett cikloalkánok cikloalkanol-cikloalkanon keverékké való oxidációja során melléktermékként keletkezik. A melléktermékként keletkező savkeveréket a ciklohexán oxidációnál pl. oly módon nyerhetjük ki, hogy az oxigént tartalmazó inert gázzal pl. kobaltnaftenát katalizátor jelenlétében 155—165 C°-on végrehajtott ciklohexán-oxidáció során keletkező reakciótermékből a savas kompo­nenseket egy alkáli vegyület vizes oldatával kimos­suk. A vizes alkálioldatot ezután pl. kénsavval megsavanyítjuk, és a felszabadított karbonsavakat egy oldószerrel, így pl. ciklohexánnal, toluollal 172801

Next

/
Oldalképek
Tartalom