172724. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aluminiumtartalmú ércek előkezelésére és őrlésére
3 172724 4 ennek megfelelően rövid élettartamúak. Mindezen hátrányokhoz járul még ezeknél a malmoknál az igen nagy zajképződés is. Javasoltak már és korábbi magyar szabadalmi leírás is ismertet nedves úton történő őrlési eljárást, alkálikarbonát jelenlétében bauxit és mészkő keverékére, de ezt a szokványos őrlési móddal végzi, úgyhogy az ismert hátrányok miatt általános használatra nem terjedt el. Lényegében tehát jelenleg is a fentiekben vázolt előkészítési és őrlési technológiát alkalmazzák a timföld előállításával foglalkozó üzemek. A találmány célja, a jelenleg általánosnak tekinthető golyósmalmokkal végzett és többnyire nedves őrlés megjavítása oly módon, hogy az eljárás révén korszerűbben, kisebb hely- és energiaigénnyel, tehát nagyobb kapacitással és jobb hatásfokkal, valamint kisebb zajártalommal legyen elvégezhető az őrlési folyamat. Találmányunk lényege az a felismerés, hogy az aluminiumérceket, így a bauxitot még darabos formájában, a darabok méretétől függően 0,2-12 óra hosszat — célszerűen a 20—30 mm-es méretű szemcsék esetében 0,5-2,5 óra hosszat - a későbbiekben használandó feltáró lúg egyrészével előzetesen keverve és keverésben tartva, az érc szerkezetét fel tudjuk lazítani oly mértékig, hogy azt megfelelő őrlő-szállító szivattyúkba adagolva a kívánt szemcsenagyságúra alakíthatjuk. A szemcsék kapilláris hálózatuk révén megfelelő körülmények között jól átnedvesednek és a kellő finomságú őrlés révén a szemcsék aktív felülete erősen megnövekedik. Találmányunk szerinti eljárással a meglehetősen kapilláris szerkezetű alumíniumércek szemcséibe, a későbbi feltárási műveletnél amúgyis felhasználandó lúggal vagy annak egy részével történő újszerűén alkalmazott előkezeléssel ugyanis, a lúgot már hidegen is bejuttatjuk és az behatárolása révén az érc hidrargillites alumíniumtartalmának egy részét már ez alatt az előkezelési, előduzzasztási periódus alatt képes kioldani - amely folyamatot természetesen csak elősegíti az, ha a feltáró lúgot a bepárlása után meglevő 100 C° alatti, de még meleg hőmérsékletén alkalmazzuk — miáltal az ércszemcsék kapillárisai, járatai fokozatosan megnövekednek, még több lúgot képesek befogadni és így a szemcsék a lúggal együtt történő állás folyamán mind jobban átnedvesednek, megduzzadnak. Az ércszemcsék így gyakorlatilag oly mértékben átnedvesednek, hogy kellő idő után a darabok elmállanak és könnyen diszpergálhatóvá válnak, ami az őrlés műveletét rendkívüli mértékben elősegíti, olyannyira, hogy az célszerűen már őrlő-szállító szivattyúval is elvégezhető, illetve ily módon az őrlési lépés tulajdonképpen teljesen ki is küszöbölhető a gyártási műveletből, mert az őrlő-szállító szivattyú egyúttal a diszpergálást is el tudja végezni akkor, amikor a szuszpenzió szállítását végzi. Vizsgálataink szerint az előkezelési, előduzzasztási művelet alkalmazásával az eredetileg mintegy 5 Mohs keménységi fokú érc 1-2 keménységi fokúra csökkenthető és az éles kristálysarkok, kristályélek letompulnak, a darabos aluminiumérc lazább, szivacsos szerkezetűvé válik. Ennek folytán a bauxit rögök már jóval kisebb erőhatásra is szétesnek és jóval kisebb a koptatóhatásuk is, mint az előkezelés nélküli - bár esetleg ugyancsak keverékben levő - bauxit darabok esetében. így az őrlést egyes megfelelően kifejlesztett őrlő-szállító szivattyúk szinte azonnal képesek elvégezni, amint a lúgos-vizes közegben megfelelő ideig előduzzasztott bauxitból képződött zagy a munkaterükbe jut, nem szükséges a huzamosabb ideig történő tartózkodás magában az őrlő rendszerben, amint ez például fennáll a golyósmalmok esetében. Ilyen célra a leginkább megfelelőnek bizonyultak a 700—3000/perc fordulatszámmal dolgozó őrlő-szállító szivattyúk, amelyeket puha szerkezetű anyagok, például azbeszt, hulladékanyagok, szennyvizek darabos tartalmának őrlésére használnak az iparban, így például a bőr-, cellulóz-, papír-, gyógyszer-, és élelmiszeriparban. Példaképpen megemlíthetők a megfelelőnek bizonyult szivattyúk sorában a forgótárcsás szivattyúk, mint a Gorátor-típusú, vagy az őrlődobos forgólapátos szivattyúk, mint például a Beacedisz-típusú, vagy például a bentonit őrlésére kifejlesztett Dezintegrátor-típusú, őrlő-szállító szivattyúk. De természetesen más nyíró és/vagy ütköztetéses, és/vagy nyomóhatást kifejtő egyéb szivattyúk, így őrlésre is kiképzett centrifugálszivattyúk, vagy csavarszivattyúk, továbbá egyéb finomőrlő berendezések, így természetesen a golyósmalmok is képesek az előkezelt érc-lúgoldat szuszpenziók megfelelő szemcseméretre való alakítására. Ezek alkalmazhatók úgy is, hogy az őrlés utáni szuszpenzióból a meg nem felelő szemcsenagyságú részek kiválasztás után visszatáplálhat ók a szivattyúk adagoló oldalára, de alkalmazhatók egymással kombinálva is, amikor sorosan kapcsolva a durvább szemcséket a következő, finomabb őrlési határra állított szivattyú fogadja. A bauxit rögöket célszerűen már az előtörés művelete előtt is összehozhatjuk a feltáró lúg egy részével, hogy a rögök átitatódása már ekkor megkezdődjön és az előtörés ennek révén könnyebben végrehajthatóvá váljék. Természetesen a bauxit és a folyadék optimáüs érintkeztetési időtartamát nem Je hét meghatározni egy ilyen esetben, mert a bauxit rögök a legkülönbözőbb méretűek lehetnek. Általános megállapításunk azonban az volt, hogy annál könnyebben és kisebb energiafelhasználással volt elvégezhető az előtörés, minél hosszabban érintkeztek a beiktatott előkezelés révén a bauxit rögök a lúgoldattal. Ha az előtörést száraz állapotban végezzük, és a kapott 20—30 mm átmérőjű szemcséket hozzuk össze a feltáráshoz használt feltáró lúg egy részével és ezekből jól kezelhető zagyot képezünk, akkor már a viszonylag egyenletes szemcseméret következtében gyakorlatilag jól megállapítható az előkezelés keretében a kívánatos előoldási, duzzasztási időtartam. Az említett előtörés, előkezelés műveletével kapcsolatban egy igen előnyös kiviteli változatot képvisel az a megoldás, amikor már á bauxitérc kitermelési helyén megkezdjük a bauxitrögök érintkeztetését a feltáró lúg egy részével és előtörés után vagy anélkül a bauxitot közvetlenül már a bányából szállítjuk csővezeték segítségével hidraulikus úton a felszínre az ott elhelyezett őrlőszivattyú-telepre, akár a bánya felszínén végezzük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
