172658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonilkarbamidok előállítására

5 172658 6 dául az acilamino-alkil-benzolszulfonamidoknak P2S2 -vei (foszfordiszulfiddal) történő kénezése és a reakcióterméknek metilizocianáttai történő reagál­­tatása útján kapjuk. A karbodiimidek például úgy állithatók elő, 5 hogy a tiokarbamidokat higanyoxiddal reagáltatjuk. A benzolszulfinil- vagy -szulfenil-karbamidok, ame­lyek az e) eljárásváltozat szerint tovább feldolgoz­­hatók, például úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő szulfinil- illetve szulfenil-hatogenidokat metil- 10 karbamiddal reagáltatjuk. Az f) eljárásváltozatban alkalmazott aminoalkil­­-benzolszulfonilkarbamidokat a megfelelően acile­­zett vegyületekkel analóg módon állítjuk elő. 15 Ebben az esetben a szükséges szintézislépésekben (például a szulfonamidnak metilkarbaminsav-észter­­rel vagy metilkarbamiddal történő reagáltatásánál) a szabad aminocsoportokat megfelelő műveletekkel mint acilezéssel előnyösen acetilezéssel védjük. A 20 g) eljárásváltozatban kapott benzolszulfonil-halo­­genidek a megfelelően acilezett feniletilaminokból szulfoklórozás útján állíthatók elő. A kapott szul­­fokloridok nátrium-szulfittal a megfelelő szulfon­­savakká alakíthatók át. 25 A találmány szerinti szulfonil-karbamidok hatá­sát a megnövekedett vércukorszintre a következő módon állapíthatjuk meg: A hatóanyagot először egészséges, normál táplá­lékon tartott kísérleti állatokon vizsgáljuk akként, hogy a szabad vegyületet vagy annak nátriumsóját nyulak takarmányába bekeverjük és a vércukor­­szintet hosszabb időtartamon keresztül a Hagen­­dom-Jensen módszenei vagy automata elemző­készülékkel meghatározzuk. A kísérletek során a találmány szerinti benzolszulfonil-karbamidok a vér­­cukorszintet nem csökkentik. A hatóanyagot másik kísérletben nyulaknak vagy olyan más kísérleti álla­toknak adagoljuk, amelyeknél kísérleti úton, pél­dául glükózadagolással emelt vércukorszintet ala­kítottunk ki és a vércukorszint változását hosszabb időn keresztül követjük. Mindkét kísérleti csoportot hasonló feltételek mellett tartott kontroll állatokkal hasonlítjuk össze, amelyeknek ható­anyagot nem adunk. Éhgyomorra kezelt nyulak kísérleti eredményeit közöljük 30 percre és 2,5 órára. A készítmény beadagolása után 2g/kg glükózt adtunk mindegyiknek p.o. Azonos dózisban kap glükózt a kontrollcsoport is. 50 mg/kg dózisokban adagoltuk a készítményeket. A hatékonyságot a kontrolihoz viszonyítva a kisebb glükózszint emel­kedésen határoztuk meg és százalékos csökkenés­ben adtuk meg. %-os vércukorcsökkenés 50 mg/nyúl testsúly kg ada­golás után: R Idő (óra) OCH3 Cl (CH3)3C-1 3 5 7-36,2-14,9-20,4-28,3-27,1-29-24,5-35-28,7-32,5-35,6-26,4-32,8-32,8-7,1-32,7-24,6--25,4-32,1-14,3 — A leírt találmány szerinti benzolszulfonil-karb­­amidok célszerűen perorálisan adagolható gyógyá­szati készítmények előállítására alkalmazhatók, amelyek a megnövekedett vércukorszintet csökken­tik. A vegyületek szabad állapotban, sók alakjában, illetve olyan anyagok jelenlétében adagolhatók, amelyek sóképzéshez alkalmasak. A sóképzésre pél­dául alkálikus vegyületek, így alkálifém- vagy al­­káliföldfémhidroxidok, -karbonátok vagy -hidro­génkarbonátok alkalmazhatók. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom