172658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzolszulfonilkarbamidok előállítására
3 172658 4 vagy -halogénhangyasav-amidint vagy egy II általános képletű vegyületet — ahol R szubsztituens jelentése a fenti, X szubsztituens S-(rövidszénláncú)-alkil-, 0-(rövidszénláncú)-alkil-csoport, vagy halogénatom, előnyösen klóratom — hasítunk, vagy d ) N-acilaminoalkil-benzolszulfonil-N’-metiltiokarbamidokban vagy N-tioacilaminoalkil-benzolszulfonil-N’-metilkarbamidokban a kénatomot oxigénatommal cseréljük ki, és adott esetben a köztitermékként képződő N-acilaminoalkil-benzolszulfonil-N’-metilkarbodiimidekre vizet addicionáltatunk, e) N-acilaminoalkil-benzolszulfinil- vagy -szulfenil-N’-metilkarbamidokat oxidálunk, vagy f) egy III általános képletű benzolszulfonil-karbamidot acilezünk, vagy g) acilaminoalkil-benzolszulfonil-halogenidet metilkarbamiddal vagy ennek alkálifémsóival reagáltatunk, vagy h) a cila minoalkil-benzolszulfínsav-halogenidet vagy savas kondenzálószerek jelenlétében, megfelelően helyettesített szulfinsavakat vagy ezek alkálifémsóit N-metil-N’-hidroxi-karbamiddal reagáltatunk és a kapott reakciótermékeket adott esetben sóképzés céljából alkálikus szerekkel kezeljük. Az említett benzolszulfonil-karbaminsav-észterek, illetve -tiolkarbaminsav-észterek az alkohol-komponensben alkilcsoportot, arilcsoportot vagy egy heterociklusos csoportot tartalmazhatnak. Mivel ezt a csoportot a reakció során lehasítjuk, így ennek kémiai szerkezete a végtermék jellegét nem befolyásolja és így a szubsztituens jelentése tág határok között változhat. Hasonló eset érvényes a metilkarbaminsav-észterre és a metiltioíkarbaminsav-észterre is. Karbaminsav-halogenidként elsősorban a klorid-származékok váltak be. Az eljárás kiindulóanyagaként alkalmazható benzolszulfonil-karbamidok a karbamidmolekula szulfonilcsoport felé eső oldalán helyettesítetlenek, illetve egy vagy két szubsztituens! tartalmaznak. Mivel ezeket a szubsztituenseket a metilaminnal történő reagálfatásnál lehasítjuk, így ezek jellege tág határok között változtatható. A szubsztituált benzolszulfonil-karbamidokon kívül a benzolszulfonil-karbamoil-imidazolok és hasonló vegyületek vagy az egyik nitrogénatomon még egy további szubsztituenst például metilcsoportot tartalmazó bisz-benzol-szulfonilkarbamidok is alkalmazhatók. Az ilyen típusú bisz-(benzolszulfonil)-karbamidokat vagy az N-benzolszulfonil-N’-acilkarbamidokat is metilaminnal kezelhetjük és a kapott sókat megemelt hőmérsékleten, főként 100 C° felett melegítjük. További lehetséges eljárásmód az, hogy metilkarbamidokból indulunk ki, amelyek a szabad nitrogénatomon még egy, inkább azonban két szubsztituenst tartalmaznak és ezeket a vegyületeket acilaminoalkil-benzolszulfonamidokkal vagy ezek sóival reagáltatjuk. Kiindulóanyagként például N.N’-dimetilkarbamid, valamint N-metil-helyettesített-N’-acetil-, N’-nitro-, N’,N’-difenil- - mimellett a két fenilgyök helyettesített vagy közvetlenül vagy egy metilénamido-, oxigén- vagy kénhídtagon keresztül egymással összekapcsolódhat - vagy N’,N’dimetilkarbamidok, valamint metil-karbamoil-imidazolok, -pirazolok vagy -triazolok jönnek számításba. A kiindulóanyagként alkalmazható benzolszulfonil-parabánsavak, -izokarbamidéterek, -izotiokarbamidéterek vagy -halogénhangyasav-amidinek hasítása célszerűen lúgos hidrolízissel, izokarbamidéterek esetében azonban savas közegben is jó eredménnyel történhet. A megfelelően helyettesített benzolszulfonil-tiokarbamidokban a karbamid-részben a kénatom kicserélése oxigénatomra ismert módon például nehézfémek oxidjaival vagy sóival, de oxidálószerek, így hidrogénperoxid, nátrium-peroxid, salétromossav vagy permanganátok alkalmazásával is elvégezhető. A tiokarbamidok foszgén vagy foszforpentaklorid kezeléssel is kénmentesíthetők. A köztitermékként kapott klórhangyasav-amidinek, illetve -karbodiimidek megfelelő műveletekkel, így elszappanosítássai vagy víz addícióval a benzolszulfonil-karbamidokká átalakíthatok. A d) eljárásváltozatban víz addícióra alkalmas karbodiimidekként alkalmazott vegyületek például megfelelően helyettesített tiokarbamídokból állíthatók elő. A találmány szerinti eljárás foganatosítási módjai mind a reakciófeltételek szempontjából, mind egyéb körülményeket figyelembe véve tág határok között változtathatók és a mindenkori körülményekkel összehangolhatok. Az egyes reakciókat például oldószer jelenlétében vagy távollétében, szobahőmérsékleten vagy megemelt hőmérsékleten végezzük. A kiindulóanyagok jellege szerint a leírt eljárásváltozatokban egyes esetekben a kívánt benzolszulfonil-karbamid termék csak alacsony hozammal állítható elő vagy az adott reakcióváltozat nem alkalmas az illető benzolszulfonil-karbamid előállítására. Az ilyen viszonylag ritkán előforduló esetek szakember számára különösebb gondot nem jelentenek, mert a kívánt vegyület a leírt többi eljárásváltozattal nehézség nélkül előállítható. A találmány szerinti szulfonil-karbamidok előállításához szükséges kiindulóanyagok túlnyomórészben ismert vegyületek. Ez az eset különösen fennáll az a) eljárásváltozat esetében. Az egyes kiindulóanyagok további ismert eljárással szakemberek számára különösebb nehézség nélkül előállíthatok. így például a b) eljárásváltozatban alkalmazandó szulfonil-izokarbamidéterek vagy -izo-tiokarbamidéterek a szulfokloridoknak metilizo(tio)-karbamidéterekkel, a parabánsavak a megfelelően helyettesített benzolszulfonil-kloridok metilparabánsawal és a halogénhangyasavas amidinek a szulfonil-tiokarbamidoknak foszgénnel történd reakciója útján állíthatók elő. A IV általános képletű vegyületeket például úgy lehet előállítani, hogy egy V általános képletű tioamidot — ahol R szubsztituens jelentése a fenti - metiljodiddal kezelünk. A c) eljárásváltozatban említett tiokarbamidok a megfelelően helyettesített analóg karbamidokból, például acilamino-alkilszulfonamidnak metilizotiocianáttal történő reakciója útján állíthatók elő. A tioacilamido-alkil-benzolszulfonilkarbamidokat pél5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
