172639. lajstromszámú szabadalom • Berendezés rugózatlan, egytengelyű pótkocsiknál a fékerő terhelésétől függő, automatikus szabályozására

3 172639 4 rögzítve, amelyhez egy rúd csatlakozik csuklósán. Ezen rúd révén lehet a féknyomást szabályozni. A fékerőnek egyetlen fékezési folyamat során történő beállítását egy ingával érjük el. Ez az inga egy csapágycsap révén van a vonórúdon ágyazva és az ingával ezenkívül egy csuklós emelőkar van mereven összekötve, amelyhez a fékerő szabályo­zására szolgáló rúd van csuklósán csatlakoztatva. Ilyen módon az inga kilengése révén a fékerő-hatá­­roló beállításának megváltoztatását értük el. Ezzel azonos hatást érhetünk el akkor, ha a fékezési folyamatnál egy ingarúd útján, egy tolórúdon át egy eltolhatóan ágyazott csúszó­tömeget hozunk mozgásba. Ezen berendezéssel ily módon elérhetjük, hogy az utánfutón levő terhelés tömegének megfelelően mindig az előírt mértékű féknyomás állítódik be automatikusan. Ezenkívül ennél az automatikus beállításnál még fékerő­­szabályozás is létrejön mindegyik fékezési folya­matkor. Ily módon a találmány segítségével elérhető, hogy bármilyen terhelés mellett megtör­ténjék a féknyomás szabályozása, éspedig a mindenkori tengelyterhelésnek, valamint a minden­kori lassításnak megfelelően. A találmányt a továbbiakban néhány példa­képpel kiviteli alak kapcsán ismertetjük részlete­sebben ábráink segítségével, amelyek közül:- 1. ábránk a berendezés vázlatos oldalnézete,- 2. ábránk az 1. ábrát felülnézetben mutatja,- a 3. ábrán egy további kiviteli alak oldalnézetét látjuk,- a 4. ábra vázlatosan mutatja a fékerőhatároló működését a nyeregterhelés hatására,- az 5. ábrán vázlatosan bemutatjuk a fékerőhatároló működését a fékezési folyamatkor fellépő lassítás hatására,- 6. ábránkon a fékerőhatároló terhelés és lassítás hatására történő működését mutatjuk, szintén vázlatosan. Egy - nem ábrázolt - egytengelyű utánfutó 1 vonórúdjának elülső végére a vízszintes 2 csap körül van ágyazva a 3 vonófül, amellyel villa alakúra készített 4 emelőrúd van összekapcsolva. A 4 emelőrúd hátsó végére egy-egy 5 húzórugó van erősítve, amelyeknek másik vége az 1 vonórúdon levő fülbe van beakasztva. Ezen 5 húzórugók révén vesszük fel a 3 vonófülre ható nyeregterhelést, miközben a 4 emelő csuklós kihajlásának mértéke arányos lesz a nyeregterheléssel. A 4 emelő végére ezenkívül mereven hozzá van erősítve a 6 hosszabbítórúd, amelyhez a merőlegesen felfelé álló 7 vonórúd van csuklósán csatlakoztatva. Ehhez a 7 vonórúdhoz 8 rúd csatlakozik, ugyancsak csukló­sán. A 8 rúd haladási irányban vett hátsó végével a 9 összekötőcsap segítségével a 10 csuklós emelő van mozgatható módon összekötve, melynek másik végén 11 csapágyszem található, ami által a 10 csuklós emelő az 1 vonórúdon elhelyezkedő 12 csapágycsavaron van ágyazva. A 11 csapágyszemen ezenkívül egy 13 inga van rögzítve, s ez ily módon ugyancsak a 12 csapágy csavar körül lenghet. A 8 rúdnak mintegy az elülső harmadában egy 14 összekötőrúd van csuklósán ágyazva, amely a 16 fékerőhatároló 15 működtető-emeltyűjéhez vezet. A rudazat oly módon van kialakítva, hogy az utánfutó terheletlen állapotában a 6 hosszabbító­rúd, a 8 rúd és a 10 csuklós emelő lényegileg vízszintes, míg a 7 vonórúd, valamint a 14 összekötőrúd lényegileg függőleges helyzetet vesz fel. Egy másik kiviteli alaknál - lásd a 3. ábrát — a 12 csapágycsavaron 17 ingarúd van ágyazva, amelyhez az eltolással mozgatható 19 csúszó­tömeget működtető 18 tolórúd csatlakozik. Az automatikus, terheléstől függő fékerő­­szabályozó berendezés működésmódját a továbbiak­ban részletesen ismertetjük és a 4-6. ábrákon látható vázlatokon mutatjuk be. A könnyebb megértés kedvéért először úgy írjuk le a 16 fékerő-határoló működését, amikor csak az utánfutó statikus terhelésének hatását vesszük figyelembe. Ezért a 4. ábrán a 16 fékerő-határoló azon működtető szerveit, amelyek a lassítási folyamatnál játszanak szerepet, elhagytuk. Az utánfutó, illetve pótkocsi terhelésével megnövekszik a 3 vonófülön keresztül a járműre átadódó nyeregterhelés. Ez azt eredményezi, hogy a 3 vonófül a 2 csuklócsap körül felfelé mozdul el, miáltal a 4 emelő az 5 húzórugók ellenében lefelé kényszerül elmozdulni. Egyidejűleg a 6 hosszab­bítórúd is lefelé mozdul el, a rá csatlakozó 7 vonórúddal együtt. Ezáltal elfordul továbbá a 8 rúd is a 9 összekötőcsap körül, s a 8 rúdra csuklósán csatlakoztatott 14 összekötőrúd révén a 15 működtetőemeltyű fokozatmentesen, a terhelés nagyságával arányos mértékben állítódik, s ezzel beállítja a 16 fékerő-határolón a szükséges féknyomást. Ezt a rudazat-állást a rajzon szagga­tottan ábrázoltuk. A 16 fékerő-határoló működését abban az esetben, ha a fékezési folyamat során lassítás történik, az 5. ábrán mutatjuk be, ahol elhanya­goltuk az utánfutó terhelése által okozott hatást. Emellett a jobb áttekintés érdekében elhagytuk az ábráról azon rudazat-részeket, amelyek a terhelés érzékelésére szolgálnak. A lassítás során a 13 inga elfordul a 12 csapágy csavar körül és mivel a 10 csuklós emelő mereven van a 13 ingához rögzítve, a 10 csuklós emelő is elfordul a 12 csapágy csavar körül, éspedig ugyanakkora szögben, mint a 13 inga. Mivel továbbá a 9 összekötőcsap révén a 8 rúd a 10 csuklós emelővel össze van kötve, a 8 rúd is elfordul a 12 csapágy csavar körül és ezáltal a 14 összekötőrúd révén állítóhatást fejt ki a 16 fékerő-határoló 15 működtető-emeltyűjére (lásd a pont-vonallal jelzett helyzetet). Ha mármost az előzőekben ismertetett mindkét hatás egyszerre lép fel, azaz, ha egy terhelt utánfutót fékezünk, illetve lassítunk le, akkor az emelőrudazat, illetve a 16 fékerő-határoló beállí­tásánál a 6. ábrán vázolt helyzet adódik. Egy terhelt utánfutónál a 3 vonófülre ható nyeregter­helés hatására a 4 emelő, s vele együtt az egész rudazat is a szaggatottal kihúzott helyzetbe jut, amikor is a 16 fékerő-határoló 15 működtető­­-emeltyűje az I. állásból a II. jelű állásba jut. Fékezési folyamat esetében a fellépő lassítás 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom