172626. lajstromszámú szabadalom • Csuklós jármű, különösen csuklós gépjármű
3 172626 4 A találmány szerinti áttételi viszonyt a közbenső emelőnél a szerkezetileg legegyszerűbb módon úgy lehet elérni, hogy a közbenső emelő pillanatnyi pólusát az elhajlási szög függvényében eltoljuk. Ezt ugyancsak egyszerű eszközökkel úgy lehet megoldani, hogy a közbenső emelő két kormányrúd segítségével csatlakozik az utánfutóhoz éspedig előnyösen oly módon, hogy a pillanatnyi pólust meghatározó mindenkori lengőtengely függőleges, előnyösen merőleges a közbenső emelőre. Az említett célra való tekintettel különösen kedvező áttételi viszony adódik akkor, ha a csuklós jármű nyújtott helyzetében a kormányrudak csatlakozási pontjain át fektetett egyenesek abban a pontban metszik egymást, amely pontban a közbenső emelő az utánfutó tengelyéhez vezető rudakhoz csatlakozik. A közbenső emelő a találmány egy kiviteli példája szerint célszerűen kereszt alakú kiképzésű lehet. Az úgynevezett 18 méteres társasgépkocsiknál a kereszt alakú közbenső emelő hossztartójának aránya a kereszttartóhoz mintegy 10 :7. A kereszttartó a továbbiakban előnyösen úgy van elrendezve, hogy a hossztartót mintegy 1 :4 arányban osztja úgy, hogy a kereszttartó távolsága a vontatójármű hossztartóhoz való csatlakozásáig egy negyede a kereszttartótól az utánfutó tengelyének a hossztartóhoz való csatlakozáság. A kormányrudak hosszát előnyösen úgy kell megválasztani, hogy megfeleljen a hossztartó félhosszának. Az egész elrendezést végeredményben előnyösen úgy kell csatlakoztatni az utánfutóhoz, hogy a kormányrudak utánfutón levő csatlakozási pontjai mintegy az utánfutó függőleges hosszanti középsíkjába essenek. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példa segítségével ismertetjük. Az 1. ábrán az elölfut óként használt vontatójármű hátsó részének és az utánfutó tengelyének a vontatójármű és az utánfutó közti elhajlási szögtől függő irányítására szolgáló elemekkel ellátott utánfutó vázlatos felülnézete látható, a 2. ábrán az utánfutó tengely irányszögének változása látható a csuklós jármű két részé közti elhajlási szög függvényében. Az 1. ábrán egy csuklós jármű 1 utánfutója látható, amely 3 vontatójárműként kiképzett elölfutóra egy 2 főcsuklóval csatlakozik. A 3 vontatójármű és az 1 utánfutó között levő 2a harmonikaátjáró, valamint a 2a harmonikaátjáróval kapcsolatban levő kapcsoló elemek csak jelölve vannak. A 2 főcsuldó a csuklós jármű nyújtott helyzetében (amikor az 1 utánfutó és a 3 vontatójármű hosszanti függőleges középsíkjai egymással nulla szöget zárnak be) a jármű függőleges hosszanti középsíkjában van és tőle oldalt kihelyezve van egy 5 csukló, amely egy 4 tolórúdon keresztül összeköti a 3 vontatójárművet az 1 utánfutó la tengelyéhez rendelt kormányművel. Az 1 utánfutó la tengelyéhez rendelt kormánymű az 1 utánfutó és a 3 vontatójármű közti a elhajlási szög függvényében vezérli az 1 utánfutó la tengelyét. A 4 tolórúd 6 csatlakozási ponton keresztül 7 közbenső emelőhöz van kapcsolva, amely 7 közbenső emelő a elhajlási szög függvényében változó áttételi viszonyt biztosít. A 4 tolórúd segítségével közvetített kormányzási művelet a 7 közbenső emelő útján adódik át egy 17 tolórúdra, majd egy 19 terelő emelőre és egy további 21 tolórúdon keresztül az 1 utánfutó la tengelyének 23 irányzó nyomtávkarjára. A 17 tolórúd 16 csatlakozási pontban van a 7 köz emelőre kötve és egy 18 csuklóban csatlakozik a 19 terelő emelőre. A 19 terelő emelőhöz 20 csuklóban csatlakozó 21 tolórúd 22 csuklóban 23 irányzó nyomtávkarhoz kapcsolódik. A 4 tolórúd a hozzátartozó csatlakozási pontokkal együtt a 7 közbenső emelő 3 vontatójárműhöz való kapcsolódását képezi, míg a 17 tolórúd, a 21 tolórúd a köztük fekvő 19 terelő emelővel, valamint a hozzájuk tartozó csatlakozási pontokkal együtt a 7 közbenső emelőnek az 1 utánfutó la tengelyéhez való csatlakozására szolgálnak. A találmány ezen kiviteli példájában az elrendezés olyan, hogy a 6 csatlakozási pont és a 16 csatlakozási pont a 7 közbenső emelőn annak függőleges szimmetriasíkjában vannak és a 7 közbenső emelő kereszt alakúra van kiképezve. A 7a kereszttartó az előbb említett függőleges szimmetriasíkra merőlegesen helyezkedik el. A 7a kereszttartó két végén egy-egy 12,13 csuklópont van elrendezve, amelyekhez 8,9 kormányrudak csuklósán csatlakoznak. A 8,9 kormányrudak másik végei 14,15 csuklópontokban vannak az 1 utánfutóhoz rögzítve. A 8,9 kormányrudak egymáshoz, továbbá a 7 közbenső emelő 7a kereszttartójához és 7b hossztartójához képesti hajlásszögei olyan mértékűek, hogy a csuklós jármű nyújtott állapotban a 8,9 kormányrudak 12,14 ill. 13,15 csuklópontjain át fektetett 10,11 egyenesek metszéspontja, az ún. 16a, pillanatnyi pólus egybeessen a 16 csatlakozási ponttal. Az 1 utánfutó 3 vontatójárműhöz képesti kihajlása esetén a 16a pillanatnyi pólust képező metszéspont az 1. ábrán eredményvonallal jelölt 16b görbén mozog és ez az eltolódás eredményezi az áttételi viszony megváltozását, amelyet a 7 közbenső emelőn keresztül az a elhajlási szög függvényében lehet meghatározni. A rajzon bemutatott előnyös kiviteli példánál a X kormányszög vonatkozásában elért szimmetrikus és erősen emelkedő jelleg az a elhajlási szög függvényében a 2. ábrán látható. Ez azt mutatja, hogy a X kormányszög kis a elhajlási szögeknél eleinte gyakorlatilag zérus vagy zérushoz közeli értékű, tehát az ábrázolt függvény a zérusátmenetnél gyakorlatilag nem mutat emelkedést. Az 1. ábrából a továbbiakban még az is megállapítható, hogy a 8,9 kormányrudak 14,15 csuklópontjai az 1 utánfutón egy, az 1 utánfutó hosszközépvonalával párhuzamos egyenesen helyezkednek el és felülnézetben ezzel a hosszközépvonallal előnyösen közelítőleg egybeesnek. A 7 közbenső emelő méretarányait előnyösen úgy lehet megválasztani, hogy a 7b hossztartó hosszának aránya a 7a kereszttartó hosszának mintegy 10:7 legyen. A 7b hossztartóra merőleges 7a kereszttartó a 7b hossztartót előnyösen úgy osztja két részre, hogy a 6 csatlakozási pont és a 7a kereszttartó közti távolság aránya a 7a kereszttartótól a 16 csatlakozási pontig terjedő távolság-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
