172608. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2,4-triazol-származékok előállítására
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 172608 Bejelentés napja: 1975. II. 12. (BA—3204) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1974. II. 12. (P 24 06 665.7) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1978. V. 27. Megjelent: 1979. III. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 d 249/08 C 07 d 55/06, A 01 N 9/20 Feltalálók: Tulajdonos: dr. Stolzer Claus vegyész, dr. Kramer Wolfgang vegyész, Bayer Aktiengesellschaft, Leverkusen, dr. Büchel Karl Heinz vegyész, dr. Meiser Werner vegyész, Német Szövetségi Köztársaság Wuppertal, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás 1,2,4-triazol-származékok előállítására 1 2 A találmány tárgya új eljárás ismert 1,2,4-triazol-származékok előállítására. A találmány szerinti eljárásban előállítható vegyületek ismert fungicid hatóanyagok. Ismert, hogy 1,2,4-triazol-származékok, például az 1 -(1,2,4-triazol-l ’-il)-l-(4’-klórfenoxi)-3,3-dimetil-bután-2-on (a) ketona cetátok és 1,2,4-triazolhidroklorid 220 C°-on végzett reagáltatása és a bázis nátriumhidroxid-oldattal végzett felszabadítása útján állíthatók elő (lásd: 2 201 063 számú 10 NSZK-beli nyilvánosságra hozatali irat). Az eljárás hátránya, hogy a magas reakcióhőmérséklet nemkívánatos melléktermékek keletkezését elősegíti és emiatt a hozam csökken. Továbbá a bázist a hidrokloridból fel kell szabadítani, ami járulékos 15 reakciólépést jelent. Egy másik ismert eljárás szerint az 1,2,4-triazol-származékokat úgy állítják elő, hogy (b) hatogénéterketonokat 1,2,4-triazollal reagáltatnak, illetve hidroxiéterketonokat vagy (c) vízlehasítás mellett 20 emelt hőmérsékleten 1,2,4-triazollal reagáltatnak vagy (d) tionil- illetve karbonil-bisz-1,2,4-triazollal visznek reakcióba, amikor is a (d) reakció esetén 1,2,4-triazol- és kéndioxid, illetve széndioxid hasad le (lásd: 2 201 063 számú NSZK-beli nyilvánosságra 25 hozatali irat). A (b) eljárás hátránya, hogy a szerves savmegkötőszerek - főleg, ha feleslegben vannak jelen — a reakcióelegyből csak nehezen távolíthatók el. A (c) eljárás csak magasabb hőmérsékleten kivitelezhető, ami ugyancsak különböző 30 melléktermékek keletkezéséhez vezet. Továbbá a reakció során képződő vizet a reakcióegyensúlyból folyamatosan el kell távolítani a visszareakció kizárása végett. A (d) reakcióhoz végül kiindulási 5 anyagként a nehezen hozzáférhető, bomlékony bisz-triazol szükséges. A (b), (c) és (d) eljárások kiindulási anyagai nehezen állíthatók elő és - többlépcsős eljárásokról lévén szó - a hozamok végtermékből rendkívül alacsonyak. A négylépcsős eljárások hozama például kevesebb, mint az elméleti hozam 50%-a. Azt találtuk, hogy az ismert, (I) általános képletű 1,2,4-triazol-származékok - ahol R jelentése 1-4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-csoport vagy fenil-csoport, Xjelentése 1—4 szénatomos egyenes vagy elágazó szénláncú alkil-csoport, (1—2 szénatomos alkoxi)-karbonil-csoport, ciano-, fenil-, nitro-csoport vagy hatogénatom, és n jelentése 0-5 -, oly módon, hogy valamely (II) általános képletű dihalogénketont — ahol R jelentése a fenti és Hal hatogénatomot jelent - 1,2,4-triazollal és valamely (III) általános képletű fenollal - ahol X és n jelentése a fenti - savmegkötőszer és poláros oldóvagy hígítószer, előnyösen klórozott szénhidrogén, alkohol, keton, éter vagy nitril jelenlétében, 0 és 150 C° közötti hőmérsékleten reagáltatunk. 172608
