172567. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hibahelyek megállaőítására munkadarabokon
5 172567 6 A töltőanyag vizsgálóanyaggal ne elegyedjék. A töltőanyagnak nem szabad korróziót okozni, hanem ellenkezőleg, inkább korrózió elleni hatást fejtsen ki. 5 A vizsgálóanyag (az alábbiakban színezék) olyan színezék alkotórészt tartalmazzon, amely a munkadarab anyagának színével lehetőleg jó kontrasztot ad. A vizsgálóanyag levegővel szembeni felületi feszültsége nagyobb kell, hogy legyen a töltő- io anyagénál, úgy hogy a két anyag érintkezésekor a határfelületi aktivitás által a színezék visszahúzódjék a töltőanyagtól. Az alkalmas módszerrel, például szivaccsal felvitt vizsgálóanyag a hibamentes munkadarabfelületen vékony filmként tapadjon. E 15 célból rögzítőanyagot alkalmazunk. A színezék-alkotórészt és a rögzítőt valamilyen oldószerben, például aromás szénhidrogénben oldjuk. Az oldószer ne párologjon el túl gyorsan, úgy hogy a színezék csak egy bizonyos idő elteltével száradjon. 20 Az oldószerben lehetőleg ne legyen olyan alkotórész, amely a töltőanyaggal érintkezve kicsapódik és utána a munkadarabra ragad. További feltétel, hogy a vizsgálóanyag vizsgálat után könnyen, lehetőleg a töltőszenei végzett öblítés útján legyen 25 eltávolítható. A töltőanyagot ecsettel felvihetjük, de lehetséges az öntés vagy egyéb felviteli mód is. Ezután a töltőanyagot például nedvszívó 30 ronggyal a sima felületről lehetőleg teljesen eltávolítjuk. A repedésekban azonban minél több töltőanyag maradjon vissza. Minthogy azonban a repedések csekély mennyiségű töltőanyagot tudnak felvenni, csak kevés vizsgálóanyagot szabad odajut- 35 tatni. A vizsgálóanyagot tehát igen vékony rétegben visszük fel. Az 1. és 2. ábrán vázlatosan olyan kísérletet mutatunk be, amellyel alkalmas töltőanyag-vizsgáló- 40 anyag kombinációkat kiválaszthatunk. Az 1. ábrán ábrázolt módon egy csepp 1 töltőanyagot és egy csepp 2 vizsgálóanyagot egymás mellé sima fémlemezre vagy üveglemezre helyezünk oly módon, hogy a két csepp egyelőre ne érintkezzék egymás- 45 sál. A cseppek ezután szétfolynak, rendszerint az 1 csepp gyorsabban, mint a 2 csepp. Az érintkezés pillanatától kezdve az 1 csepp lassan, esetenként az érintkezés helyén észrevehetően nagyobb sebességgel belefolyik a 2 cseppbe, amely - ahogy a 2. 50 ábrán látható — beöblösödik. Ennek oka feltehetően az, hogy a töltőanyag a levegővel szemben, illetve a vizsgálandó anyaggal szemben kisebb határfelületi feszültséget tanúsít, mint a vizsgálóanyag. 55 A fenti kísérlet alapján kiválasztott töltőanyag- vizsgálóanyag kombinációk a találmány szerinti eljárás céljára alkalmasnak bizonyultak. Az anyagok kiválasztása a különböző gyakorlati 60 követelmények szerint A gyakorlat különböző követelményeinek megfelelően a találmány szerinti eljárás mind különböző töltő- és vizsgálófolyadékok, mind különböző 65 színezékek és színezőszerek alkalmas választásával végezhetjük sikeresen. így például a folyadékok felületi feszültsége az alábbi sorrendben csökken: víz, vizes szappanok, vazelinolaj, petróleum, etanol. Ez azt jelenti, hogy a fenti csepp-tesztben a vizes szappan visszahúzódik a vazelinolajtól, a vazelinolaj a petróleumtól, és a petróleum az etilalkoholtól. A vizsgálószerek közül szintén megfelelően választhatunk. A gyakorlatban fellépő különböző esetekben a töltő- és vizsgálóanyag felületi feszültsége közötti kisebb vagy nagyobb különbséggel, azaz lassabb vagy gyorsabb, gyengébb vagy erőteljesebb reakcióval dolgozhatunk. A vizsgálóanyagot az adott esetben a töltőanyagot színezékkel, pigmenttel vagy világító festékkel színezhetjük. A pigmentek nagyobb viszkozitásúvá teszik a folyadékot, ezt azonban a második folyadék megfelelő megválasztásával kiküszöbölhetjük. A színezék választásából szintén különböző lehetőségek adódnak a találmány szerinti eljárás foganatosítására. A legtöbb színezék színe nem változik. A „Sico fettgrün” (lásd a 3. példát) azonban xilolban zöld színű, később kékre átcsapó és végül színtelenné váló hibaképet ad. Ez az elszíntelenedés a tárgy vizsgálat utáni tisztítását feleslegessé teszi. A töltő- és vizsgálófolyadékok fogyasztása csekély. A töltőfolyadékok, így a vazelinolaj vagy az etilalkohol ráadásul még olcsók is. Kisebb felületrészek vagy felületek helyenkénti vizsgálatához igen kevés vizsgálófolyadék szükséges, ezért drágább oldószereket, így aromás szénhidrogéneket is használhatunk. Ha egész felületeket vizsgálunk, célszerűen vizes oldatokat, emulziókat, detergenseket alkalmazunk. A találmány szerinti eljárással minden szilárd anyagon végezhetünk repedésvizsgálatot. A hiba képe rendszerint finom vonalak alakjában azonnal láthatóvá válik, amint a színezéket felvittük. A repedés melletti vonalak idővel kiszélesednek egészen addig, míg egyensúly nem áll be és a festék meg nem száradt. A vizsgálóanyag-mentes rész szélességéből a repedés viszonylagos méretére következtethetünk. A hibakép tehát nemcsak a hiba pontos helyzetét, hanem mélységét, az anyagon belüli alakját is mutatja. 1. példa Töltőanyagként Shell-Oil S 5585 jelű vazelinolajat, vizsgálóanyagként az alábbi összetételű színes folyadékot alkalmazzuk: Xilol klorofil (mennyiség a kívánt szín szerint) kolofónium (mennyiség a kívánt tapadás szerint). A klorofil és kolofónium xilolban jól oldódnak. A kolofónium a tapadást elősegíti, egyben vékony film felvitelét teszi lehetővé. A két anyagot a 3
