172545. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pszeudotriszacharidok előállítására

13 172545 14 5-epi-azido-csoporttól mentesek, és 5-hidroxil-cso­­portot tartalmaznak, állítjuk elő szerves szulfonil­­halogeniddel, előnyösen metánszulfonilkloriddal ter­cier aminban, általában trietilaminban reagáltatva. Ha az 5-Ohidrokarbonszulfonil (vagy 5 -O-szubsztituált hidrokarbonszulfonil)-4,6-di-0- -(aminoglikozil)-2-dezoxi-sztreptamint, amely amino­­csoportokat tartalmaz, és az összes hidroxilcsoport reduktívan és/vagy bázisos vagy enyhe savas hidrolízissel lehasítható, a megfelelő XIV—XXI általános képletű 5-epi-azido-5-dezoxi-vegyületté ala­kítjuk, akkor a kiindulási anyagként használt 5-O-hidrokarbonszulfonil-származékot, például az l,3,2’,6’-tetra-N-b enziloxikarbonil-5 -O-metánszul­­fonil-2”-0-benzoil-3”,4”-N,0-karbonil-sisomicint vagy 1,3,2’,6’-tetra-N-benziloxikarbonil-5-0-metán­­s zulfonil-2 ”-0-benzoil-3 ” ,4”-N ,0-karbonil-gentamicin CÍ-t általában dimetilformamidban feloldjuk, amelyhez legalább egyenértéknyi mennyiségű vagy általában fölöslegben argon-atmoszférában nátrium­­azidot adunk. A reakciót általában 100 C° fölé melegítjük, amíg az 5-O-metánszulfonil-vegyület vékonyrétegkromatografálással nem mutatható ki. A kapott terméket általában a reakciókeverék bepárlásával, a maradéknak savmentes szerves oldószerben való feloldásával, majd a szerves oldat vízzel való mosásával elkülönítjük, a mosott szerves oldatot ezután bepárolva maradékként az 5-epi-azi­­do-5-dezoxi-vegyületet kapjuk, például l,3,2’,6’-tet­­ra-N-benziloxikarbonil-5-epi-azido-5-dezoxi-2”-0-ben­­zoil-3”,4”-N,0-karbonil-sisomicint vagy 1,3,2’,6’-tet­­ra-N-benziloxikarbonil-5-epi-azido-5-dezoxi-2”-0-ben­­zoil-3”,4”-N,0-karbonil-gentamicin Ci -t. A megfelelő 5-epi-azido-5-dezoxi-kiindulási vegyületek előállításához és önmagukban is kiindu­lási vegyületként alkalmas N-védett-O-védett-5-O­­-hjdrokarbonszulfonil-4,6-di-0-(aminoglikozil)-2-dez­­oxi-sztreptaminokat az ismert, nem védett 4,6- d i- 0-(aminoglikozil)-2-dezoxi-sztreptaminokból, azaz 4-0-aminoglikozil-6-0-garozaminil-2-dezoxi­­-sztreptamin-antibiotikumokból, igy gentamicin B-ből, gentamicin Bfből, gentamicin C( -bői, gentamicin Cia-ból, gentamicin C2-ből, gentamicin C2a-ból, gentamicin C2b-ből, gentamicin X2-ből, sisomicinből, verdamicinből, G-418 antibiotikum­ból, JI-20A antibiotikumból, JI-20B antibio­tikumból és G—52 antibiotikumból, és 4,6-di-O­­-( aminoglikozil)-2-dezoxi-sztreptaminokból, azaz gentamicin A-ból, tobramicinből, 66—40B antibio­tikumból, 66—40D antibiotikumból, kanamicin A-ból, kanamicin B-ből, és 3’,4’-didezoxi-kanamicin B-ből állíthatjuk elő. Előnyösek a gentamicin Cj, Cla, C2 C2a, C2b, 66-40D antibiotikum, verdamicin, G—52 antibiotikum és sisomicin, amelyek a legkönnyebben alakíthatók át a találmány szerinti vegyületekké, azaz a megfelelő 5-epi-azido-5-dezoxi- és 5-epi-amino-5-dezoxi-szárma­­zékokká és 5-epimerekké. A fent említett 4,6-di-0-(aminoglikozil)-2-dezoxi­­-sztreptamin antibiotikumok ismertek. A genta­­micinok közül a gentamicin X2-t az irodalomban néha gentamicin X-szel jelölik. A gentamicin C2b-t az irodalomban néha gentamicin C2a-nak is nevezik. Ha a találmány szerinti 1—N—CH2 Y-származé­­kokat a megfelelő kiindulási anyagokon keresztül állíthatjuk elő, az l-N-CH2-Y-N-védett-0-védett-5-0- -hidrokarbonszulfonil-4,6-di-0-(aminoglikozil)-2-dez­­oxi-sztreptaminok a fent ismertetett 1-N-nem­­-szubsztítuált-4,6-di-0-(aminoglikozil)-2-dezoxi-­­sztreptaminok 1-N—CH2-Y származékaiból szár­maztathatók. Ezek a vegyületek ismertek. Ha az N-védett-O-védett-5-O-hidrokarbonszul­­f o n i 1 -4,6- d i-0-(aminoglikozil)-2-dezoxi-sztreptamin­­-vegyületeket állítjuk elő, akkor az aminocsopor­­tokat először reduktívan vagy bázikus hidrolízissel eltávolítható amiddá alakítva védjük meg. A találmány szerinti eljáráshoz előnyös az aminocso­­portot N-benziloxikarbonil-származékká alakítva megvédeni, például l,3,6’,3”-tetra-N-benziloxikar­­bonil-gentamicin B és l,3,2’,6’,3”-penta-N-benzil­­oxikarbonil-gentamicin Ci. A kapott, a 6-helyzetű szénatomon garozaminil­­oxi-csoportot tartalmazó N-védett-aminoglikozi­­dokat alkálifémhidriddel, általában nátriumhidriddel dimetilformamidban reagáltatjuk és így a 3”-N-hidr­­oxikarboniloxikarbonil-védőcsoport a 4”-hidroxi­­-csoporttal gyűrűvé záródva oxazolidinon-származé­­kot, azaz 3”,4”-N,0-karbonil-vegyületet alkot. Olyan aminoglikozidoknál, amelyeknél a hidroxil­­csoporttal más aminocsoportok szomszédosak, pél­dául a 6’-amino- és 4’-hidroxil-csoport a gentamicin B-ben, más N,0-karbonil-származékok képződnek, így ha 1,3,2’,6’,3”-penta-N-benziloxikarbonil-genta­­micin Ci-t vagy l,3,6’,3”-tetra-N-benziloxikarbonil­­-gentamicin B-t nátriumhidriddel dimetilformamid­ban reagáltatuok, oxazolidinon-származékokat, azaz 1,3,2’, 6’-tetra-N-benziloxikarbonil-3 ”,4”-N ,0-karbo­­nil-gentamicin Ci-t és 1,3-di-N-benziloxikarbonil­­-6’,4’,3”,4”-di-N,0-karbonil-gentamicin B-t kapunk. Ha olyan baktériumellenes vegyületek amino­­csoportját védjük meg, amelyek 3”,4”-N,0-karbo­­nil-származékot nem tudnak képezni, például olyan kiindulási vegyületek, amelyeknek nincs 6-O-garo­­zaminil-szubsztituensük, így a gentamicin A és 3’,4’-di-dezoxi-kanamicin B, akkor az aminocsopor­tok megvédésére általában kevés szénatomos alka­­noilcsoportot, például acetil- vagy propionü-csopor­­tot használhatunk a baktériumellenes szemek eta­­nolban megfelelő savanhidriddel való kezelésével, és így a megfelelő N-(kevés szénatomosj-alkanoilami­­noglikozidot kapjuk. Például a gentamicin A-t ecetsavanhidriddel etanolban reagáltatva N-acetil­­-gentamicin A-t kapunk. Ezután általában a szomszédos hidroxilcsopor­­tokat védjük meg, amelyek ketonnal vagy aldehid­del vagy valamely származékukkal dimetilformamid­ban katalitikus mennyiségű erős sav, például p-tolu­­olszulfonsav jelenlétében reagáltatva ketál- vagy acetálcsoportot alkotnak. Például a fenti gentami­cin B-származékot 1,1-dimetoxiciklohexánnal dime­tilformamidban p-toluolszulfonsav jelenlétében rea­gáltatva a 2’- és 3’-hidroxil-csoportokon ketál­­csoport alakul ki, azaz 1,3-di-N-benziloxikarbonil­­-2• ,3,-0-ciklohexilidén-6’,4,,3”,4”-N,0-karbonü-gen­­tamicin B-t kapunk. Végül a részlegesen védett aminoglikozid-származékok bármelyik további hidr­­oxilcsoportját, kivéve az 5-hidroxil-csoportot, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom