172523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-0-(2,6-diamino-2,3,4,6-tetradezoxi-alfa,D-eritrohexo-piranozil)-6-0-(3'-metilamino-3",4",6"-tridezoxi-alfa,D-xilohexopranozil)-2-dezoxi-sztreptamin előállítására

3 172523 4 redukáljuk valamilyen katalizátor jelenlétében, a VII és VIII képletű vegyületek így kapott keverékéből pedig kívánt esetben a VII képletű vegyületet elkülönítjük és az I képletű vegyület előállítására valamilyen bázikus ágenssel reagáltat­­juk, vagy a VII és VIII képletű vegyületek keverékét valamilyen bázikus ágenssel reagáltatjuk, majd az I és a IX képletű vegyület így kapott keverékéből az I képletű vegyületet elkülönítjük, és kívánt esetben az így kapott I képletű vegyületet valamilyen ásványi vagy szerves savval végzett reagáltatás útján gyógyászatiig elfogadható savaddí­­ciós sójává alakítjuk. A találmány szerinti eljárást előnyösen az alábbiakban részletezett módon foganatosíthatjuk. A II képletű vegyülettel reagáltatott savas ágens előnyösen valamilyen savas formájú ioncserélő­gyanta, de azonos eredménnyel használhatjuk valamilyen ásványi vagy szerves sav, például kénsav. hidrogén-klorid, ecetsav vagy hangyasav vizes oldatát is. A III és IV képletű vegyület közötti kondenzációs reakció a jól ismert Koenigs-Knorr­­-reakció szerint foganatosítható, így e reagáltatás­­hoz valamilyen katalizátort, éspedig előnyösen higany(II)-cianidot használunk. Azonos ered­ménnyel használhatunk azonban katalizátorként más higany(II)-sókat, továbbá ezüst- és kadmiumsó­­kat vagy valamilyen tercier amint, például kollidint is. Az V és VI képletű vegyületek keverékének a VII és VIII képletű vegyületek keverékévé konvertálásához hidrogénező katalizátorként elő­nyösen szénhordozóra felvitt palládiumot hasz­nálunk, de azonos eredménnyel használhatunk palládiumsókat, sőt platinasókat, platinaszármazé­kokat, továbbá más szokásos katalizátorokat, így például ródiumot, ruténiumot vagy nikkelt. A VII és VIII képletű vegyületek keverékéhez és amincsoportok felszabadítására bázikus ágensként előnyösen vízben oldott bárium-oxidot használunk, de azonos eredménnyel használhatunk más vizes bázisokat, így például nátrium- vagy kálium-hidr­­oxid vizes oldatát is. A VII és Vili, valamint az I és IX képleté vegyületek keverékének szeparálását szokásos mód­szerekkel végezhetjük. E célra előnyösen szilícium­­-dioxidon végzett kromatografálást alkalmazunk, de azonos eredménnyel alkalmazhatjuk az alumínium­­-oxidon, cellulózon vagy magnézium-szilikáton végzett kromatografálást, sőt a frakcionált kristá­lyosítást vagy az ellenáramú szeparálásos módszert is. Ezekhez az elválasztási módszerekhez különböző szerves oldószereket vagy ezek keverékét használ­juk, az alkalmazott szerves oldószerek tiszták vagy vízzel elegyítve lehetnek. Az I képletű végtermék savaddídós sóit szokásos módon állítjuk elő. E célra savként például hidrogén-kloridot, hidrogén­­-bromidot, salétromsavat, kénsavat, foszforsavat, ecetsavat, benzoesavat, maleinsavat, fumársavat, borostyánkősavat, borkősavat, citromsavat, oxál­­savat, benzilsavat, glioxilsavat, aszparáginsavat, továbbá alkánszulfonsavakat és arilszulfonsavakat használhatunk. A sóképzést előnyösen úgy végez­zük, hogy az I képletű vegyületet valamilyen oldószerben vagy oldószerelegyben, például vízben, etiléterben, etanolban vagy acetonban feloldjuk, majd a megfelelő savat az oldathoz hozzáadjuk. A találmány szerinti eljárásban használt IV képletű vegyület a 814 724 számú belga szabadalmi leírásban ismertetett módon állítható elő. E szabadalmi leírásban ismertetett eljárás szerint a X képletű vegyületet valamilyen bázikus ágenssel reagáltatják szokásos hőmérsékleten, majd a kapott XI képletű vegyületet valamilyen bázikus ágens jelenlétében egy benzil-halogeniddel reagáltatják, a kapott XII képletű vegyületet ecetsavban valami­lyen erős sav jelenlétében ecetsavanhidriddel reagáltatják, a kapott XIII képletű vegyületet pedig végül vízmentes hidrogén-ldoriddal reagáltatják acetilklorid és valamilyen szerves oldószer jelenlété­ben, amikor is a kívánt IV képletű vegyületet kapják. A IV, X, XI, XII és Xm képletű vegyületekben a gyűrű 1-helyzetű szénatomjához tartozó szubszti­­tuenseket összekötő hullámos vonal arra utal, hogy ezek a szubsztituensek q- vagy 0-konfigurációjúak lehetnek. Ezek a vegyületek ezért a- vagy 0-anomerjük formájában, vagy a két anomer keverékének formájában lehetnek. A találmány szerinti eljárásban közbenső ter­mékként képződő III képletű vegyület új vegyület. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal kívánjuk közelebbről megvilágítani. i. példa 4-0-(2',6’-diamino-2’,3’,4’,6’-tetradezoxi--a,D-eritrohexopiranozil)-6-0-(3”-metilamino­-3”,4”,6”-tridezoxi-a,D-xilohexopiranozil)--2-dezoxi-sztreptamin. A) lépés 3’,4’-didezoxi-N-tetrametoxikarbonil-neamin 27,3 g savas formájú, szulfonsavcsoportokat hordozó ioncserélőgyantát tartalmazó 546 ml meta­nolban feloldunk 54,6 g 3’,4’-didezoxi-5,6-0-ciklo­­hexilidén-N-tetrametoxikarbonil-enamint [előállít­ható a J. of Antibiotics, 24, 711 (1971) irodalmi helyen ismertetett módon], majd a kapott keveréket erősen keverjük 16 órán át, ezután pedig az ioncserélőgyantát kiszűrjük. A szűrletet vákuum­ban szárazra pároljuk, majd a kapott maradékot izopropiléterrel eldörzsöljük. Az így kapott kristá­lyokat vákuumban kiszűrjük, majd metilén-klorid­­ban szuszpendáljuk. A szuszpenziót keverjük, ezután pedig izopropilétert adunk hozzá. A kapott csapadékot vákuumban kiszűrjük. így 37 g mennyi­ségben 233 C°-on olvadó színtelen kristályok alakjában a cím szerinti vegyületet kapjuk, amelynek fajlagos forgatóképessége [a]o° = +53° (koncentráció 0,5%, oldószer dimetil-formamid). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom