172468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás őj dibenzoxepin-származékok előállítására

3 172468 4 Y jelentése lehet hidrogénatom, karboxil-, alkoxi­­karbonil-, hidroximetil-, rövidszénláncú alkoxi­­karbonil-, rövidszénláncú aciloximetil-, halogén­­karbonil-, karbamoil-, vagy cianocsoport, Z jelentése lehet formil-, hidroximetil- vagy rövid­szénláncú alkoximetilcsoport, és Q. jelentése lehet metilén-, hidroximetilén- vagy karbonilcsoport. (A) — módszer A találmány szerinti vegyületeket a nyersanya­gok valamely alkalmas kondenzálószer jelenlétében végzett kondenzálása vagy kondenzálószer nélküli kondenzálása — majd kívánt esetben hidrolízise — útján állítjuk elő. Kondenzálószerként előnyösen vízmentes foszforsavat, vízmentes trifluorecetsavat, polifoszforsavat vagy annak észtereit vagy hasonló vegyületeket hasznsunk. Noha a reakciókörülmé­nyek a kondenzálószer anyagi természetétől füg­gően változnak, a reakciót általában a nyersanya­gok szobahőmérséklettől (pl. 20—30 C°-tól) kb. 150 C°-ig terjedő hőmérsékleten, valamely oldószer, mint benzol, xilol és hasonlók jelen- vagy távollé­tében, több órán 'át végzett melegítésével hajtjuk végre. Az ennél a módszernél használt (IV) általános képletű nyersanyagok új vegyületek, amelyek vala­mely (X) általános képletű - mely képletben X jelentése halogénatom, W jelentése halogénkarbo­­nil-, alkoxikarbonil-, aldehid-, hidroximetil- ciano­­karbamoilcsoport vagy hasonló csoport, és Rí je­lentése a fenti - halogénmetilbenzol-származéknak valamely (XI) általános képletű - mely képletben R2 és R3 jelentése a fenti - fenolszármazékkal egy oldószer és egy bázis, mint alkálifém-hidroxid vagy -alkoxid jelenlétében végzett reagáltatása, majd szükég esetén a képződött vegyület oxidálása, hid­rolízise vagy alkoholízise útján állíthatók elő. Közelebbről, a (IV) általános képletű nyers­anyagokat a halogénmetilbenzol származéknak a fenolszármazékkal egy szerves oldószerben, mint metanolban, dimetílformamidban végzett reagáltatása útján állítjuk elő oly módon, hogy a reakcióelegyet az oldószer forráspontján egy bázis, mint alkáli­­fémhidroxid vagy - metoxid jelenlétében több órán át melegítjük. Ennél a módszernél a halogén­­metilbenzol-származékok helyett ftalidokat is hasz­nálhatunk. Abban az esetben, ha ftalidokat használunk, akkor a reakciót úgy hajtjuk végre, hogy a ftalido­kat oldószer nélkül, 150-250 C° hőmérsékleten a fenol-származékkal olvasztjuk össze. Az így előállí­tott (IV) általános képletű vegyületeket az (A) módszernél szabad formájukban vagy alkálifémsóik alakjában használjuk fel a találmány szerinti vegyü­letek előállítására. (B) — módszer A találmány szerinti vegyületek némelyike oly módon állítható elő, hogy az (V) általános képletű nyersanyagokat valamely konvencionális módszerrel, például cinkpor jelenlétében savas vagy alkálikus oldószerben vagy Clemensen szerint - előnyösen szobahőmérséklet (pl. 20—30 C°) és 150C° közötti hőmérsékleten — redukáljuk. (C) - módszer A találmány szerinti vegyületek a nyersanyagok hidrolizálása, alkoholízise vagy dekarboxilezése út­ján is előállíthatok, például oly módon, hogy a (VI) általános képletű vegyületeket mint kiindulási anyagokat nátriumhidroxiddal vagy valamely savval, mint kénsavval vagy sósavval vizes alkoholban me­legítjük. (D) - módszer A találmány szerinti vegyületek a (VII) általános képletű vegyületeknek mint kiindulási anyagoknak valamely oxidálószerrel, mint krómtrioxiddal, ká­­liumpermanganáttal, alacsony hőmérsékleten, szer­vetlen vagy szerves oldószer jelenlétében végzett oxidálásáva! is előállíthatok. (E) — módszer A találmány szerinti vegyületek konvencionális módon végzett oxidálással, például a (VIII) álta­lános képletű vegyületeknek mint kiindulási anya­goknak valamely oxidálószerre], például mangán­­dioxiddal, valamely szerves oldószer, mint benzol jelenlétében végzett több órás melegítése útján is előállíthatok. (F) — módszer A találmány szerinti vegyületek előállíthatok a (IX) általános képletű vegyületek mint kiindulási anyagok talliumnitrát és perklórsav, kén és mor­­folin vagy ammóniumpoliszulfíd jelenlétében, vala­mely szerves oldószerben végzett oxidálásával is. Az így előállított találmány szerinti vegyületek­nek abban az esetben, ha R2 jelentése rövidszén­láncú alkilcsoport, egy aszimmetrikus szénatomja van. Ezért egy optikai antipód-pár van jelen. Ezek az optikai antipódok cinkonin, cinkonidin vagy optikailag aktív a-metilbenzilamin segítségével szét­választhatok. A vegyületekben R3 szubsztituens jól ismert konvencionális módszerekkel karbonsav szer­vetlen vagy szerves sójává, mint nátrium-, alu­mínium- vagy ammonium-, dietilamin- vagy trietil­­amin sójává alakítható. Mint a fentiekből kitűnik, a kívánt diben­­zoxepin-származéktól függően különféle előállítási módszerek használhatók. A találmány leglényege­sebb tárgya az a felismerés, hogy egyes dibenzox­­epin-származékok és ezek sói, igen jellegzetes fáj­dalomcsillapító, lázcsillapító és gyulladásgátló tulaj­donsággal rendelkeznek és a vérlemezke aggregáló­­dásra erőteljes gátló hatást fejtenek ki. A talál­mány tárgya továbbá eljárás e dibenz-oxepin-szár­­mazékok (A)-(F) módszerek valamelyike szerinti előállítására. A találmány szerinti dibenzoxepin-származékok jól ismert, konvencionális módszereiddel izolálhatok. Tanácsos e vegyületeket alkálifém- vagy alkáliföld­­fém-sóik alakjában kinyerni. Különösen előnyös 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom