172429. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fonalegyenletesség, folyamatos, komplex vizsgálatára
MAGYAR népköztársaság SZABADALMI LEÍRÁS 172429 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: fOj Bejelentés napja: 1974. X. 03. (TE-794) GOIN 33/36, 27/22 Közzététel napja: 1978. II. 28.- ............... ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1979.1. 31. ( v * Feltalálók: Tulajdonos: Katona Tibor oki villamosmérnök 72%, Judák Endre Textilipari Kutató Intézet, Budapest oki. villamosmérnök 13%, Ráday Zoltán okL villamosmérnök 10%, dr. Vass György oki. gépészmérnök 5%, Budapest Berendezés fonalegyenletesség folyamatos, komplex vizsgálatára 1 A találmány tárgya berendezés fonalegyenletesség folyamatos és komplex vizsgálatára, adott esetben a fonalgyártás szabályozására. Fonalak hosszegységre eső tömegének mérését legtöbbször kapacitásmérésre vezetik vissza. A vizs- 5 gálandó fonalat mérőkondenzátor fegyverzetei között vezetik, és a fonal tömegének változása a dielektrikum mennyiségét befolyásolja, ezáltal kapacitásváltozást idéz elő. Bár kapacitásmérésre számos ismert mérési elv 10 áll rendelkezésre, a fenti mérési feladat megfelelő pontossággal üzemi körülmények között nehezen oldható meg. Ennek oka abban rejlik, hogy a fonalak átlagos méreteihez tartozó mérőkondenzátor vagy kondenzátorcsoport kapacitásértéke 15 20 pF, a mérendő kapacitásváltozás pedig 10~2 -10'3 pF körül van. Ha a mérendő, 10"4 nagyságrendbe eső relatív kapacitásváltozást a mérési bizonytalanságoktól legalább egy, de célszerűen két nagyságrenddel függetleníteni kívánjuk, akkor 20 1045-10"* pontosságú mérést kell megvalósítani, és ez nem egyszerű feledat. A kapacitásmérést rendszerint frekvenciaváltozás vagy fázisváltozás mérésére vezetik vissza, amikoris a mérendő kondenzátort megfelelő oszcillátor frek- 25 venciameghatározó áramkörébe vagy egy fázistoló áramkörbe kapcsolják. Ezeknél a megoldásoknál az üzemi körülmények során bekövetkező termikus és egyéb változásoktól az alkalmazott áramköröket hőkompenzálással és egyéb technikai fogásokkal 30 2 függetleníteni kell. A kompenzáló megoldások egyrészt rendkívül költségigényesek, másrészt pedig bekapcsolás után a mérés csak az állandósult állapot bekövetkezésekor kezdhető meg, és ez az időeltolódás a műszerek üzemi körülmények között történő felhasználását megnehezíti. A hosszegységre eső tömeg folyamatos mérésén kívül fonalgyártás során fontos minőségi jellemző a fonal tömegének normalizált átlagos eltérése is. Ezt a mennyiséget a lineáris egyenlőtlenség fejezi ki, amely nem más, mint a fonal átlagtól való pillanatnyi eltérései integráljának és az átlag értékének hányadosa. A lineáris egyenlőtlenség mért értékei a gyártási ellenőrzés fontos bizonylatait képezhetik, de felhasználhatók a gyártási folyamat szabályozására is. A kijelölt matematikai művelet analóg úton ismert módon elvégezhető, de a különbségképzés, az integrálás és a hányadosképzés adott relatív hibával egymás után elvégzett műveletei az eredményben meg nem engedhető bizonytalanságot okoznak. A hibák csak bonyolult .és összetett megoldások révén voltak csökkenthetők. A fonalak egyenletességének változásait különböző tényezők befolyásolják. Megállapítható, hogy a gépbeállítási hibák a hossz mentén periodikusan jelentkező egyenetlenséget okoznak. Zavartalan gyártás esetében az egyenlőtlenség spektrális eloszlása normál eloszlást követ. Ebből következik, 172429
