172429. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fonalegyenletesség, folyamatos, komplex vizsgálatára

3 172429 4 hogy a fonalgyártási folyamatról fontos infor­mációt kaphatunk a fonal tömegeloszlásának spekt­rumanalízise révén. A spektrumanalizisnek körülbelül két dekádot átfogó frekvenciatartományra kell kiterjedni, mivel a periodikusan előforduló géphibák 1—2 cm-től 10-20 m-es fonalszakaszokra vonatkozhatnak. Az analizálandó frekvenciasáv ezért a 0,1—20 Hz kö­zötti tartományt öleli fel. Az ismert spektrumanalizátorok egy csoportja mechanikus forgókapcsolórendszerek segítségével egymás után vizsgálta a csatornákra osztott frek­venciasáv csatornáinak állapotát. A szelektív eleme­ket a teljes vizsgálati idő során gerjesztett állapot­ban kellett tartani, továbbá az elektromechanikai rendszer bonyolult felépítése következtében hát­rányosnak bizonyult. Laboratóriumi elemzésekhez ismert olyan spekt­rumanalizátor, amelynél az egyes spektrumösszete­­vóket egymás után megmérték, majd diagramban ábrázolták. Az igen alacsony frekvenciák követ­keztében az ilyen mérések rendkívül hosszadal­masak voltak, elvégzésükhöz nagyon hosszú fo­nalra, vagy ugyanazon fonal többszöri átvezetésére volt szükség. Az ilyen spektrumanalizátorok üzemi vizsgálatokhoz nem alkalmasak. A gyártásközi mérés elvégzéséhez szükség van a vizsgált frekvenciasáv összes csatornájának közel egyidejű elemzésére, az automatikus és legalább szakaszosan folyamatos kijelzésére. Az alkalmazott fonalsebességek és a kapott spektrum függvényében sok esetben szükség van az egyes frekvencia résztartományokban különböző mintavételi időtartam megválasztására is. Ezt az ismert automatikus spektrumanalizátorok egyikében sem lehetett megvalósítani. Különböző vastagságú fonalak mérése esetében az ismert spektrumanalizátoroknál az egyes spekt­­rumösszetevök nagyságát nemcsak azok relatív amplitúdója, hanem a fonalvastagság is befolyá­solta. A mért adatok nagysága ezért még azonos spektrum esetében is fonalanként különböző volt, és ez a mérés kiértékelését nehezítette. Célunk a találmánnyal olyan egyetlen beren­dezés létrehozása a fonalegyenletesség komplex, fo­lyamatos gyártásközi vizsgálatára, amely az összes említett mérés egyidejű elvégzésére alkalmas, és amelynek egyes mérőegységei önmagukban is fej­le tebbek a hasonló feladatra külön-külön alkal­mazott említett egyedi műszereknél. A találmány szerinti berendezés egy mérőkon­denzátor kapacitásváltozását érzékelő, a környezeti viszonyoktól függetlenített, az időegység alatt a mérőkondenzátor fegyverzetei között áthaladó fo­naltömeggel arányos analóg jelet létrehozó mérő­egységet ennek kimenetével összekötött bemenetű spektrumanalizátort és szintén a mérőegység ki­menetéről vezérelt, az analóg jel normalizált átlagos eltéréseit periodikus időintervallumokká transzfor­máló jelfeldolgozó egységet tartalmaz. A mérőegység a fonalat körülvevő mérőkonden­zátoron kívül tartalmaz a mérőkondenzátorral tel­jesen azonos felépítésű és azonos körülmények között elhelyezett, de fonalat nem tartalmazó má­sik -kondenzátort is, ezen második kondenzátor nagyfrekvenciás oszcillátor frekvenciameghatározó áramkörébe van kapcsolva. A második kondenzá­torhoz szabályozható reaktancia csatlakozik, és a nagyfrekvenciás oszcillátor, valamint egy stabil frekvenciájú oszcillátor között állandó frekvencia­különbséget tartó egyenáramú AFC szabályozási hurok van felépítve, amely aluláteresztő szűrőt is tartalmaz. Az AFC hurok rövid periódusokra két helyen megszakad, amikoris a nagyfrekvenciás osz­cillátor frekvenciameghatározó áramkörébe éppen a fonalat tartalmazó mérőkondenzátor kapcsolódik, az egyenáramú szabályozó feszültség pedig mérő­kimenethez csatlakozik. Mivel a szabályozási hurok aluláteresztő szűrőjének kondenzátora a hurok megszakításának rövid idejére villamos állapotát nem tudja megváltoztatni, a hurok felépülésekor a viszonyok nem változnak. A mérőkimenet és a kondenzátor feszültségeinek különbsége pedig hűen reprezentálja a mérőkondenzátorban levő fonal ál­tal előidézett elhangolást. Az átkapcsolási tranziens jelenségek zavaró hatásának elkerülése céljából a mérőkimenet a tranziensek idejére reteszelve van. Látható, hogy a relatív mérés és az AFC kö­vetkeztében az oszcillátor frekvenciájának a hőmér­sékletváltozás és a környezeti befolyások által elő­idézett változása nem hat a mért értékre, legfeljebb ekkor az aluláteresztő szűrő kondenzátorának fe­szültsége változik, hiszen a mért jelet csak a frek­venciaváltozás által előidézett szabályozófeszültség­változás határozza meg. A találmány szerinti jelfeldolgozó egység által megvalósított mérési elv alapján a fonal tömegét jellemző folytonos jel alacsonyfrekvenciás kompo­nense a tömeg átlagos értékének, magasfrekvenciás komponense pedig az átlagtól való pillanatnyi elté­résnek felel meg. Az alacsonyfrekvenciás kompo­nens periodikusan indított fiűrészgenerátor feszült­séglefutásának meredekségét befolyásolja, a nagy­­frekvenciás komponens egyenirányítóit értéke első komparátor első bemenetéhez van kapcsolva. Ezen komparátor második bemente, valamint egy máso­dik komparátor első bemenete a fűrészfeszültséggel van vezérelve, a második komparátor második be­menetéhez pedig referencia feszültségforrás van kapcsolva. Belátható, hogy periódusonként a két komparátor egyidejűleg nyitott állapotaihoz tar­tozó időintervallum arányos a fonal lineáris egyen­lőtlenségének a periódusra kiszámított értékével. A megoldás áramkörileg egyszerű, a jelfeldol­gozás után relatív hibát növelő műveleteket nem alkalmaz, ezért pontossága az egyszerű felépítés ellenére is meghaladja a vázolt analóg megoldások pontosságát. A találmányt a továbbiakban példák kapcsán, a rajz alapján ismertetjük részletesebben, amelyen a találmány szerinti berendezés és egységei egy-egy példakénti kiviteli alakját tüntettük föl. A raj­zon az 1. ábra a találmány szerinti berendeés tömbváz­lata,a 2. ábra az 1. ábrán vázolt mérőegység tömbváz­lata, a 2a. ábra a 2. ábra B és C pontjain levő impul­zus jelalakok rajza, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom