172400. lajstromszámú szabadalom • Gumiköpeny jármű kerekéhez
5 172400 köpeny mégis nagyon kényelmes. Ezt elsősorban annak lehet betudni, hogy a futófelület alatt a merevítő-váz szálai is meg vannak hajlítva, két szélén enyhén laposodó görbe mentén. Azon kiviteli példának megfelelően, amikor az a merevítőréteg, amelynek kordszálai az a-szögnek megfelelő irányban helyezkednek el, keskenyebb, mint a mellette lévő merevítőrétegek (melyeknek szála ß ill. 7 szög alatt vannak elrendezve) előnyös, ha a koronatartomány merevítőbetét rétegei és a merevítőváz szálai között gumiréteg van, amely lökésgátló hatást fejt ki. A koronatartományban, a merevítőváz melletti réteg szélessége a korona szélességének átlagosan 50-90 %-a, optimális esetben 70-75 %-a. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő kerékköpenyt a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is ismertetjük. A rajzokon az 1A-1D ábrákon a merevítővázzal szomszédos betétréteg aszöghelyzetű kordszálainak az a-szög abszolút értéke és előjele szerinti kialakításának módját látjuk, amikor a ß és y szögek ismertek. A 2. ábra a kerékköpenyt sugárirányú metszetben mutatja be, a 3. ábrán a 2. ábra szerinti kerkékköpenynek a merevítőbetétekkel erősített tartományát látjuk kiterítve, a 4. ábrán a kerékköpeny futófelületi tartományát látjuk keresztmetszetben, végül az 5. ábrán a4. ábra: szerinti kerékköpeny merevítőrétegekkel kialakított tartományát kiterítve látjuk. A merevítő -váz melletti merevítő betét-réteg a-szög alatti kordszálainak kialakítását grafikusan egy olyan parallelogrammával ábrázoljuk, amelynek egyik átlója a kerékköpeny hossztengelyével párhuzamos . Az 1A — 1D ábrákon bemutatott parallelogrammák BC-átlója kiviteli példánkban a 3-5. ábrákon látható kerékköpeny X-X hossztengelyével párhuzamos. A pa ralelogramma BD oldala, - mely a BC átlóval 0-hegyesszöget zár be a második merevítő betétréteg kordszálainak elhelyezkedési szögét határozza meg, míg a CD-vonal a BC átlóval egy olyan 7 hegyesszöget zár be, amely a harmadik merevítőbetét-réteg kordszálainak elhelyezkedési, 31. dőlés-szögét jelenti. A paralelogramma két, utóbb említett oldala egymást a D pontban metszi. A BC átló A felezőpontján és a D ponton halad át a másik átló. Az N-egyenes az A ponton megy keresztül és merőleges a második átlóra. Az N-egyenesnek a BD-átlóval bezárt szöge az első merevítőbetét kordszálainak elhelyezkedési a-szögét határozza meg. Ennek az a-szögnek legnagyobb értéke 30° lehet. Az 1A-1D ábrákon látható aß y szögek között a következő összefüggés van : tg ß - tg y a --------------------------2 tg 0 . tg 7 Ebből az összefüggésből az a szög optimális értéke határozható meg abban az esetben, ha a ß szög a y szögtől különbözik. Aß és y szöghelyzetű szálakból felépített merevítő betétpárokra figyelemmel, a parallelogramma laposodásánalr meghatározásához — ami például a hengeralakú köpenyváz kialakítása alkalmával következik be elegendő a d (BC) d (2DM) kifejezéssel számolni. A d(BC) a BC átlónak a ß és y szögek szerinti differenciálja, a d(2DM) viszont a 2DM szakasz differenciálja aß és y szögek szerint. (A DM szakasz a D pontból a BC átlóra húzott merőleges.) A parallelogramma laposodása tehát: -(tg ß * tg 7)12. Kimutatható, hogy a parallelogramma laposodása, ami például .az a és ß szögek alatti kordszálakból álló merevítő betétrétegnek, illetve magának a merevítő-váznak kialakítása eredményeképpen jön létre,-(tg a + tg ő)/2-vel egyenlő. A találmány szerinti megoldásiak megfelelően kialakított kerácköpeny úgy készül, hogy a különbö' ző merevítőrétegeket oly módon rendezzük el, amiből eredően aß és y szöghelyzet alatti kordszálakból álló merevítőrétegek szálelrendezését, geometrikusán jelölő parallelogramma laposodásakor a ß és-szögek nagyobbak, de legalább egyenlőek az a és 7 szögekkel, vagyis a többi merevítő betétrétegek szálainak szöghelyzetét jelölő szögekkel. Fentiekből eredően az alábbi összefüggést kapjuk: tga + tgó > tgß* tg 7 A 2. és 3. ábrákon látható, hogy a találmány szerinti kerékköpenyben van a folyamatosan kialakított 1 merevítőváz, amely a vastagított 2 peremekben végződik oly módon, hogy a 6 peremhuzalokat körülhatárolja, továbbá a 3, 4, 5 merevítő betétrétegek. A 3. ábrán bemutatott kiviteli példában az 1 merevítő-váznak a korona alatti tartományában a kord-, vagy acélszálak 5-szögben vannak elrendezve az X-X. tengelyhez viszonyítva. Az 1 merevítőváz szálai a köpeny oldalfalaiban gyakodatilag radiális elrendezésűek. A 3, 4, 5 merevítőbetétek kordszálai-ezek a betétek a merevítővázon vannak —aß,y szögek alatti helyzetben vannak elrendezve. (Az a, ß, 7 szögek szintén a szálak iránya és az X-X tengely által bezárt szögek.) A merevítőbetét-rétegek vastagságát a köpeny koronatartományának vastagsági mérete szabja meg. A bemutatott kiviteli podában a 4 és 5 merevítő betétrétegek kordszálainak szögei: ß =—16°, 7 = +31° (a szögek előjelét a trigonometriából ismert szögnegyedekben az óramutató járásával ellenkező értelmű forgásirány határozza meg.) A 3 merevítőbetét kordszálainak iránya a köpeny kerületének irányával a = +23°-ot zár be. (A rajzokon a szögek természetesen nem pontosak, mert a rajzok a szemléltetés célját szolgáltatják.) Ebben az esetben 6 t^-ß - tg 7 - 2 tg a . tgű . tg 7 2tg0.tg7 + tga(tg0 — tg 7) kifejezés- 0,3-al egyenlő és az a-szög optimális értéke 40,5° A4, és 5. ábrákon az azonos szerkezti elemeket a 2. és 3. ábrákkal azonos számmal jelöltük. A 4. és 5. ábráknak megfelelő kiviteli pádában a koronamerevitást az a-szög alatti szálakból alkotott 53 merevítőréteg biztosítja, amtiy a merevítűvázzal szomszédos és keskenyebb, máit a 4 és 5 merevítő. 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
