172312. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyékony fém kivezetésére, különösen fémöntő berendezésekhez
3 172312 4 zető csonk hüvelye és a szerelvény között lehetnek. A hüvelyt a szomszédos szerelvényhez több csavarral is hozzáerősíthetjük, például önmetsző csavarokkal, vagy olyanokkal, amelyek rögzített anyákba, vagy menetes furatokba csatlakoznak. A hüvelyt furatos karimával vagy szárnyakkal látjuk el a csavarok befogadása érdekében. Egy hasonló csavaros csatlakozás állhat két egymással illeszkedő menetes palástból is, melyeket a szerelvényhez, illetve a hüvelyhez tartozóan alakítunk ki. A csavarmenetes palástok a kivezető csonk hüvelye és a szerelvény egymással illeszkedő szerves részei lehetnek. Egy később ismertetésre kerülő kiviteli alaknál a csavarmeneteket két profilos fémgyűrűn kialakított hullámfelületek is alkothatják. Az egyik gyűrűt a szerelvényhez erősítjük, a másikat pedig a kivezető csonk hüvelyéhez. Más megoldásnál az oldható rögzítőkötést egy szorítógyűrűs szerkezet képezi a szerelvény és a hüvely között. Egy másik példaképpeni kiviteli alaknál ez a kötés egy a kivezető csonkokhoz rögzített csatlakozó gyűrűből áll, melyet a hüvelyre egy szorítóbilinccsel vagy szorítópánttal nyomunk rá. Ennél a kiviteli alaknál a csatlakozó gyűrűt hozzáhegesztjük a zárótestet befogadó tálcában levő nyílás körül kialakított körbemenő nyakhoz. A gyűrűt tengelyirányban felhasítottuk, hogy a gyűrű sugárirányban el tudjon mozdulni. A csatlakozó gyűrűt és a kivezető csonk hüvelyét a zárólaphoz képest határozott helyzetben rögzítjük egy erre szolgáló eszköz segítségével. A helyzetrögzítő eszközön nyúlványok vannak, míg a hüvelyen bemélyedések, melyek egymással illeszkednek. Példaképpen a hüvelyen lehet egy körbefutó borda, mely a gyűrű belsejében kialakított gyűrűshoronyba illik bele. A hornyot úgy is kialakíthatjuk, hogy a gyűrűbe benyomunk egy kifelé álló gyűrű alakú bordát. A kivezető csonk csöve és hüvelye közötti kötőanyag vagy ragasztóanyag törékeny legyen, hogy a csövet le tudjuk választani a hüvelytől, ezek után a hüvelyt újra fel tudjuk használni, ha a hibás csövet újjal helyettesítjük. Egy másik példaképpeni kiviteli alaknál a kapcsolódást egy bajonettzáras szerkezettel oldjuk meg. Ez a megoldás azt a célt szolgálja, hogy a szerviztevékenységet a helyszínen el tudjuk végezni úgy, hogy a kivezető csonk cseréje alkalmával a tolózár csúszólapját alkotó zárótestet ne kelljen eltávolítani. Ennek megfelelően a találmány egy tolózáras szerkezethez szolgáltat csúszólapot alkotó zárótestet, amelyhez egy kivezető csonkot rögzítünk úgy, hogy ez lefelé függ a zárótesthez képest. A szerkezet magában foglal egy fémhüvelyt, amelybe a csövet eltávolítható módon ragasztjuk be és a csövet a fémhüvelyhez oldható bajonettzáras csatlakozással erősítjük hozzá. Az elrendezés olyan, hogy ha a bajonettzárat oldjuk, a csövet kihúzhatjuk a hüvelyből és kicserélhetjük új csővel. A találmányt példaképpeni kiviteli alakok kapcsán ismertetjük a csatolt rajzok alapján, ahol az 1. ábra egy tolózáras szerkezet csúszólapját alkotó zárótestet és az ehhez kapcsolt kivezető csonkot szemléltet; a rajz félnézet, félmetszet; a 2. ábra a találmány egy másik példaképpeni kiviteli alakját mutatja, hasonló módon, mint az 1. ábra, a 3. ábra a találmány egy további példaképpeni kiviteli alakját szemlélteti szintén hasonló módon, mint az előbbi ábrák, és a 4. ábra is hasonlóan mutatja a találmány negyedik példaképpeni kiviteli alakját. A rajzok különféle módon cserélhető 10, 11, 51, 60 kivezető csonkkal ellátott szerkezeteket ismertetnek, melyeket tolózáras szerkezettel kapcsolatban használnak. A tolózáras szerkezeteket nem mutatjuk be teljességükben, az ilyen szerkezetek ismertek és a korábban hivatkozott szabadalmi leírásokban találunk rájuk példákat is. Egy tolózáras szerkezet egy mozgatható csúszó 13 zárótestet foglal magába, amely a 12 csúszófelületével egy fel nem tüntetett álló, nyílással rendelkező laphoz kapcsolódik. A 14 zárótest így csúszó kapcsolatban áll a nyílással rendelkező lappal, és a 10 kivezető csonkot vagy kapcsolatba hozza a nyílással, vagy eltávolítja attól, amivel a kiömlést szabaddá teszi, illetve elzárja a kiömlés útját. A 13 zárótest anyaga hőálló és benne egy 14 nyílás van. A 13 zárótestet pl. nagy sűrűségű, kopásálló alumínium tartalmú hőálló ötvözetből készíthetjük, amely mondjuk 85—90% Al2C>3-dal rendelkezik. A 13 zárótest aljához hő vagy levegő hatására keményedé 17 ragasztóanyaggal egy nyílással rendelkező 16 szigetelő lapot erősítünk. A 16 szigetelő lap lehet égetett agyagból vagy más hőálló anyagból. A 16 szigetelő lap aljához egy fém, mondjuk acél 18 tálcát rögzítünk, amely felfelé álló 20 peremmel rendelkezik, melyet hozzáragasztunk a 13 zárótest palástjához. A 18 tálca olyan kialakítású, hogy hozzá lehet csatlakoztatni a 10 kivezető csonkot. A 10 kivezető csonk vastag falú, hőálló 21 csövet tartalmaz, amelyet a 22 ragasztóanyaggal beerősitünk egy fém, például acél 23 hüvelybe, A 21 csőnek 24 furata van, amely ugyanolyan átmérőjű, mint a 14 nyílás és a 24 furat egytengelyű vele. A 21 cső lehet bármilyen ilyen célokra gyakran használt hőálló anyagból. Például a 21 cső készíthető olyan égett tűzálló anyagból, mint például az égetett, kis sűrűségű 40%-os AI2O3, vagy a nagy sűrűségű 85—95% alumínium-oxid vagy cirkónium-oxid. Kívánság szerint a 21 cső a 74/6717 ZA számú szabadalom (dél-afrikai) szerinti kialakítású lehet. Az 1. és 2. ábrák a 10, ill. 11 kivezető csonkok oldható rögzítési módjait ismertetik, a 13 zárótesthez. A kivezető csonköt minden egyes esetben alulról szereljük. Az 1. ábrán a 10 kivezető csonkot egy rögzítő 30 gyűrű belsejében szorítjuk meg, amelyet a 18 tálca kör alakú 31 nyakához hegesztünk, ahol a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
