172312. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet folyékony fém kivezetésére, különösen fémöntő berendezésekhez
5 172312 6 nyak koncentrikus a 14 nyílással. A rögzítő 30 gyűrű körülfogja a 23 hüvelyt egy 32 szorítópánt segítségével rá van arra szorítva. A 32 szorítópánt lehet bármilyen ismert típusú, például fémszalag is. A rögzítő 30 gyűrűnek van egy körbefutó 33 bordája, amely belülről hornyot képez, s ez illeszkedik a 23 hüvely külső felületén kialakított 34 bordához. A 33 bordát közvetlenül a 30 gyűrű szabad 35 végénél alakítjuk ki. A 33 és 34 bordák arra szolgálnak, hogy a 10 kivezető csonk határozott helyzetét biztosítsák. A 30 gyűrűt tengely irányban, felhasítjuk bizonyos távolságokban a kerülete mentén, azért, hogy a 36 hasítékok következtében a gyűrű sugárirányban tágulni tudjon. A 36 hasítékok lehetővé teszik, hogy a 30 gyűrű ki tudjon tágulni, ki tudjon nyílni, majd záródni, amikor a 34 bordát az őt befogadó horony felé mozdítjuk el a 10 kivezető csonk behelyezése során. A 10 kivezető csonkot a felső végével csatlakoztatjuk a 13 zárótest aljához. Látható, hogy a 10 kivezető csonk eltávolításához, amikor kopás vagy eltömődés miatt ki kell cserélnünk, a 32 szorítópántot kell csak feloldani. A 2. ábrán szereplő kiviteli alaknál a 11 kivezető csonkot csavarok segítségével rögzítjük a 13 zárótesthez. Ebben az esetben a fém 23 hüvely egy kifelé álló 40 karimával rendelkezik és a felső végét fogja körül. A 40 karimán nyílások vannak adott távolságokra a kerület mentén, amelyeken a 41 csavarok vannak keresztülvezetve. A 41 csavarok keresztülhaladnak a 18 tálcán és a 18 tálca felső felületére helyezett anyákba csavarjuk be őket. Kedvező, ha az anyákat hozzáhegesztjük vagy keményforrasztjuk a 18 tálcához. A 41 csavarokat becsavarhatjuk rögzített anyákba vagy közvetlenül a 18 tálcában levő menetes furatokba, sőt helyettesíthetők önmetsző csavarokkal is. Megfigyelhető, hogy itt a 21 cső felső vége lépcsőzetes, amely megfelelő módon illeszkedik a 16 szigetelő lap csatlakozó lépcsős alsó részéhez. A 3. ábrán egy további kiviteli alakot láthatunk, ahol a 23 hüvely és a szerelvény között menetes kapcsolat van. A 3. ábra szerinti kiviteli alak azon alkotó elemei, melyek azonosak az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alak hasonló alkatrészeivel, ugyanazt a hivatkozási számot kapták. A 3. ábrán a csavarmenetes kötést két alakos 52 és 53 gyűrű segítségével oldjuk meg, amely gyűrűk falát csavarmenetet alkotó hullámformára képeztük ki. Ennél a példánál az 52 gyűrűt hozzáhegesztjük vagy hasonló módon hozzáerősítjük a 23 hüvelyhez és így csavarjuk be az 53 gyűrűbe, míg az 53 gyűrűt hasonló módon hozzákötjük a 18 tálca alsó felületéhez. Kisebb módosítással az is megoldható, hogy a csatlakozó felületek a hüvely és a szerelvény szerves részét képezik. Az újabb kiviteli alak azt a célt szolgálja, hogy a helyszíni szerelésnél a kivezető csonkot el tudjuk távolítani úgy, hogy a 13 zárótestet ne kelljen kiszerelni. Ennél a megoldásnál a rögzítést bajonettzáras módszerrel valósítjuk meg. Az újabb kiviteli alakot a 4. ábra alapján ismertetjük részletesebben. Ennél az esetnél egy hengeres fém 23 hüvelyt hozzáhegesztünk vagy keményforrasztunk a 18 tálca körkörös 31 nyakához. A 23 hüvelynek a 18 tálcától messzebb eső végébe több, például két 61 hornyot képezünk ki, mely a 62 bajonettzár egyik felét alkotja. A 60 kivezető csonk 21 csövét beleragasztjuk a 23 hüvelybe és ez képezi a bajonettzár másik felét. Ez a második fél egy olyan 63 gyűrűt tartalmaz, mely 64 csapokkal van ellátva. Ezek a csapok a hüvely 61 hornyaiba illeszkednek bele. A 63 gyűrűt úgy forgácsoljuk ki, hogy egy 65 perem jöjjön létre, amely a 21 cső alsó végén kialakított körkörös 66 vállal érintkezik. Kedvező, ha a 63 gyűrűt úgy alakítjuk ki, hogy egy nyomatékkulccsal vagy fogazott kulccsal meg lehessen húzni. Ez a kulcs lehet egy megfelelően fogazott 70 szerelőkulcs, mely a 68 fogakhoz kapcsolható. A 21 csövet a következőképpen helyezzük be. A 21 cső külső felületét bekenjük a 22 ragasztóanyaggal, ami lehet például grafit tartalmú kötőanyag vagy más könnyen ridegedő anyag. A ragasztóanyaggal bevont 21 csövet ezután behelyezzük a fém 23 hüvelyébe. A bajonettzár csatlakozó 63 gyűrűjét rácsúsztatjuk a 21 cső vállas alsó végére és a 64 csapokat kapcsolatba hozzuk a 23 hüvely bajonett hasítékaival. A 63 gyűrűt ezek után elforgatjuk a 70 szerelőkulcs segítségével, hogy a 62 bajonettzárat zárjuk, és ezáltal a 21 csövet is helyére rögzítjük, mialatt a ragasztóanyag megköt. A 62 bajonettzárat úgy terveztük, hogy amikor a 63 gyűrűt elforgatjuk, a gyűrű tengely irányban elmozdul a 13 záró test felé és a 21 cső felső vége szorosan nekifekszik a 13 zárótest alsó felületének. Kedvező, ha a 21 cső felső vége lépcsős kialakítású és a 13 zárótest megfelelő lépcsős 72 ülékével illeszkedik. A 21 cső cserélésekor csak a 62 bajonettzárat kell feloldani a 70 szerelőkulcs segítségével. A 21 csövet ezután ki tudjuk húzni megfelelő erővel és ezzel eltávolítjuk a 13 zárótesttől. A ragasztóanyag elég rideg ahhoz, hogy ezt lehetővé tegye. Látható, hogy a 21 cső cseréje, valamint behelyezése elvégezhető anélkül, hogy a 13 záró testet ki kellene szerelni. A régi 21 cső eltávolítása után az újat a fenti leírt módon helyezzük be. Az ismertetett bajonettzáras kapcsolódásnál a 64 csapok a 63 gyűrűn vannak, míg a 61 hornyok a 23 hüvelyben. A csapok és hornyok elhelyezését felcserélhetjük, oly módon, hogy a csapok lesznek a 23 hüvelyen. Nem fontos, hogy a 21 cső a rajzokon feltüntetett alakkal rendelkezzen. A 21 cső többek között felveheti a 74/6717 lajstromszámú ZA (délafrikai) szabadalomban szereplő alakot is, főleg akkor, ha pl. dezoxidált vagy csillapított vagy szemcse-finomított acélt öntünk. Ennek megfelelően a bélésen belül lehet egy fő cső alakú hőálló test, melynek belső falát egy második hőálló anyaggal béleljük ki, mely na5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
