172299. lajstromszámú szabadalom • Dúsítómedence

3 172299 4 melyek az alapra és a tartókeretre átadódnak az épület vibrációját idézik elő, amely vibráció vi­szont az épület idő előtti tönkremenetelét ered­ményezi. Utóbbi időben létesítettek olyan dúsítómeden­céket, melyek lehetővé teszik, hogy a medence­lapok egyenlőtlen ide-oda mozgást végezzenek anélkül, hogy kiegyenlítetlen tömegerők az épü­letre adódnának át. Itt a tartókonstrukció csupán a medencelapok és hajtómű felfüggesztésére szolgál, miközben a hajtómű a szabadon lógó medencelapot a szüksé­ges ide-oda mozgásra készteti. Ezt azáltal érik el, hogy a forgó tömegek azaz excentrikus súlyok négy párhuzamos tengelyen oly módon vannak elhelyezve, hogy a mozgás közben keletkező centrifugális erők függőleges irányban egymást kölcsönösen kiegyenlítik, míg vízszintes irányban összegeződnek, amikoris olyan erőt hoznak létre, amely a medencelapot ide-oda mozgatja. Az ex­centrikus súlyok egyik csoportja, melyek két párhuzamos tengelyen vannak elrendezve a me­dencelapokat ide-oda mozgatják, míg a másik két párhuzamos tengelyen elrendezett excentri­kus súlyok a korábban említett excentrikus sú­lyokkal együtt a medencelapok mozgásának egyenlőtlenségét hozzák létre. A tartószerkezetnek azonban, amelyre a hajtó­mű és a medencelapok fel vannak függesztve, megfelelően erősnek és merevnek kell lennie, hogy a dúsítómedence felfüggesztett részei és a tömegerők által létrehozott terheléseket fel tud­ja venni. Azonkívül a függőleges dróthuzalokból és az oszlopokból, és tartókból álló állvány sok helyet igényel, aminek következtében lehetetlen darut vagy más hasonló emelőberendezést alkalmazni, továbbá, aminek következtében nehézkessé vá­lik a dúsítómedence szerelése, javítása és kiszol­gálása. Az ismert dúsítómedencék tartószerkezete nagy belső helyiségmagasságot igényel és ezért ezen ismert dúsítómedencék viszonylag alacsony épületekben nem helyezhetők el. A találmány célja a fenti hiányosságok kikü­szöbölése. A találmány feladata olyan dúsítómedence lé­tesítése, amelynél kiegyenlítetlen tömegerő a tar­tókeretre és így az épület födémekre és alapra nem adódik át és amely felállításához dróthuza­lokra, oszlopokra és tartókra nincs szükség, va­lamint amely az ismert megoldásoknál kisebb helyigényű. A találmány tehát dúsítómedence egymással összekevert, különböző fajsúlyú anyagok szétvá­lasztására, melynek legalább egy egységes me­dencelapja van, valamint egÿ, a medencelappal mereven összekötött hajtóműve, a hajtómű több párhuzamos tengellyel rendelkezik, melyeken két csoport excentrikus súly van elhelyezve és ezek forgás közben centrifugális erőket ébresz­tenek, melyek függőleges irányban egymást ki­egyenlítik, míg vízszintes irányban összegeződ­nek, miközben az excentrikus súlyok első cso­portjának centrifugális ereje a medencelapot ide­oda mozgásra készteti, míg az excentrikus súlyok másik csoportjának centrifugális ereje az első csoport excentrikus súly centrifugális erejével összegeződik és egyenlőtlen medencelap mozgást Idéz elő, amely mozgásra az anyagok szétválasz­tásához van szükség. További része a dúsítóme­dencének a tartószerkezet. A találmány lényege, hogy a tartószerkezetnek álló tartókerete és elül­ső és hátsó támaszai vannak, melynek segítségé­vel a medencelap és hajtómű a tartókeretre van támasztva és az elülső támasz merev rudakból áll, a rudak alsó részei bővülő végekkel vannak kialakítva és a rudak pedig bővülő végükkel ru­galmas elemek közbeiktatásával a tartókerettel össze vannak kapcsolva, míg a rudak felső végei az excentrikus súlyokat tartalmazó hajtóművel és a medencelappal össze vannak kötve. A találmány szerinti dúsítómedence az ismert dúsítómedencék előnyeinek megtartása mellett biztosítja, hogy üzem közben tömegerők a tartó­­szerkezetre nem adódnak át és felfüggesztésére a dróthuzalokra, oszlopokra és tartókra nincs szükség, aminek következtében a dúsítómedence lényegesen olcsóbb és alacsonyabb belmagasságú épületben helyezhető el. Célszerűen a rudak és a medencelapok, illetve excentrikus súlyokat tartalmazó hajtómű közötti csuklós kapcsolat létrehozására szolgáló rugal­mas elemek vannak elrendezve, melyek között vannak a hajtómű és medencelapok tartórészei rögzítve, továbbá a rudak és a tartókeret között csuklóskapcsolat létrehozására szolgáló rugalmas elemei vannak, melyek a rúd alsó bővülő vége és a tartókeret között a rúd tengelyének mindkét oldalán a medencelap mozgásirányában vannak elhelyezve és csavarokkal és anyákkal rendel­keznek, melyek a rúd mindkét oldalán a rúd ten­gelyén étmenő függőleges síkban vannak elren­dezve és a rúd alsó bővülő végén és a tartókere­ten keresztül vannak vezetve. A tartószerkezet ilyen kialakítása korlátozza a rudaknak a függőleges helyzetből való eltérését és így megakadályozza a dúsítómedence felbille­­nését. Célszerű a rúd és a tartókeret közötti nagyobb mozgásszabadság létrehozására, ha a csavarok és anyák a rúddal és a tartókerettel a csavarokra felhelyezett éles prizmák és tárcsák révén van­nak összekötve. Előnyös továbbá, ha a hajtómű­nek két párhuzamos tengelye van, melyek kö­zül az egyik tengely hajtott tengely, továbbá mindkét tengelyen a medencelapot ide-oda moz­gásra késztető excentrikus súlyok, valamint az ide-oda mozgás egyenletlenségét biztosító súlyok vannak elhelyezve, aholis a medencelapot ide­­oda mozgató excentrikus súlyok közvetlenül a hajtott tengellyel állnak hajtókapcsolatban és a nem hajtott tengelyen lévő excentrikus súlyok hajtására mindkét tengelyre mereven és egymás­sal kapcsolatban álló fogaskerekek vannak ékel­ve, míg a medencelapok ide-oda mozgásának egyenlőtlenségét biztosító excentrikus súlyok egy, a nem hajtott tengelyre felhelyezett persely­­lyel, valamint felékelt fogaskerékkel állnak haj­tókapcsolatban és a fogaskerék a hajtott tenge­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom