172245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos szubsztituenst tartalmazó 1,4- dihidro- 2H- izokinolin-származékok és ilyen hatóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

5 172245 6 A könnyű felszívódás a 3. oszlopban azt jelenti, hogy már 15—20 perc múlva jelentős hatás lép fel, ha az anyagot a vékonybélbejuttatjuk. Farmakológiai tulajdonságok Antiaritmiás Különösen előnyös vonások Példa hatás azonnali hatás mérgezett kutyán hosszantartó hatás könnyen felszívódó í + + + 2 + + + 3 + + 4 + 5 + + + 8 + + 9 + + 10 + + + 11 + 12 + 13 + + 14 + + + 16 + 4“ 18 + 19 + + + 20 + 21 22 + 4-+ 23 + + 25 + + 27 + + 28 + + + 30 + + 32 .+ + Az előállított vegyületek a gyógyászatban önmaguk­ban vagy gyógyászatilag elfogadható vivőanyagokkal elkeverve alkalmazhatók. A szájon át adagolható készít­ményeknél a hatóanyagot önmagában ismert vivőanya­gokkal elkeverjük és tabletta, kapszula, vizes alkoholos vagy olajos szuszpenzió Vágy vizes alkoholos vagy olajos oldat alakjában alkalmazzuk. Közömbös vivőanyagként például magnéziumkarbonát, tejcukor vagy kukorica­keményítő, esetleg egyéb anyagok, például magnézium­­sztearát alkalmazásával felel meg. A készítmény mind száraz, mind nedves granulátum alakjában elkészíthető. Olajos vivőanyagként vagy oldószerként főként a nö­vényi és állati eredetű olajok, így például napraforgóolaj vagy csukamájolaj jön számításba. Különleges alkalmazási forma az intravénás adagolás. Erre a célra a hatóanyagot vagy ennek fiziológiailag el­fogadható sóit önmagában ismert anyagok segítségével oldatba visszük. A fiziológiai szempontból elfogadható sók például a következő savakkal képezhetők: sósav, hidrogénbromid, hidrogénjodid, foszforsav, kénsav, metilhidrogénszulfát, szulfaminsav, salétromsav, han­gyasav, ecetsav, propionsav, borostyánkősav, borkősav, tejsav, malonsav, fumársav, citromsav, almasav, nyálka­­sav, benzoesav, szalicilsav, acetilaminoecetsav, embon­­sav, naftalin-1,5-diszulfonsav, aszkorbinsav, fenilecet­­sav, p-aminoszalicilsav, hidroxietánszulfonsav, benzol­­szulfonsav vagy más savas csoportokat tartalmazó, pél­dául ioncserélő hatású műgyanták. A megfelelő fiziológiailag elfogadható sóalakban levő hatóanyagok oldószereként intravénás felhasználásra a következő anyagok jönnek számításba: víz, fiziológiás konyhasó oldat vagy alkoholok, így például etanol, propándiol vagy glicerin, ezenkívül cukoroldatok, így glukóz- vagy mannitoldat vagy a felsorolt oldószerek elegye. A szájon át történő adagolás egyszeri dózisa 50—500 mg, előnyösen 100 mg, az intravénás vagy intramuszku­­láris adagolásnál 20—100, előnyösen 50 mg. A napi dózis szájon át történő adagolásnál 50—1000 mg, elő­nyösen 300 mg, intravénás, vagy intramuszkuláris ada­golásnál 20—500 mg, előnyösen 100 mg. 1. példa l-(4-klórfenil)-4-(3-N,N-dimetilamino-2-metilpropil)­­-l,4-dihidro-2 H-izokinolin-3-on 50 ml 85%-os polifoszforsavat és 50 g foszforpentoxi­­dot elkeverünk és szobahőmérsékleten 0,1 mól 1-ciáno­­-l-fenil-3-(N,N-dimetilaminometil)-butánt adunk hozzá. A reakcióelegyet 80 °C-ra melegítjük és 0,04 mól 4-klór­­benzaldehidet adunk hozzá. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 100 °C-on melegítjük, majd mégegyszer 0,04 mól 4-klórbenzaldehidet adunk hozzá. 100 °C-on 1 óra további reagáltatás után a reakcióelegyet 1 liter vízre öntjük, koncentrált ammóniaoldattal 10 pH-értékre be­állítjuk, a kivált kristálykását leszívatjuk és etanolból átkristályosítjuk. A termék olvadáspontja 253 °C. 2. példa l-(4-klórfenil)-4-[2-(l-pirrolldino)-etil]-l,4-dihidro-2 H-izokinolin-3-on Kiindulóanyagok : 1 -ciano-1 -fenil-3-( 1 -pirrolidino)­­-propán és 4-klórbenzaldehid. Eljárás: 1. példával analóg. Olvadáspont: 165—166 °C (HCl-só). 3. példa l-(4-klórfenil)-4-(2-N,N-dietilaminoetil)-l,4-dihidro­-2 H-izokinolin-3-on Kiindulóanyagok : l-ciano-l-fenil-3-(N,N-dietilami­­no)-propán és 4-klórbenzaldehid. Eljárás: 1. példával analóg. A bázis olvadáspontja: 124—126 °C. Olvadáspont: 148—150 °C (HCl-só). 4. példa l-(4-klórfenil)-4-(3-N,N-dimetilaminopropil)-l,4-di­hidro-2 H-izokinolin-3-tion a) 20 mmól l-(4-klórfenil)-4-(3-N,N-dimetilamino­­propil)-l,4-dihidro-2 H-izokinolin-3-ont 20 mmól fosz­­forpentaklorid 20 ml toluolban készült szuszpenziójába beadagolunk, majd 3 óra hosszat visszafolyató hűtő al­kalmazásával forraljuk. Ezután a reakcióelegybe szobahőmérsékleten a sósav­fejlődés megszűnéséig kénhidrogéngázt vezetünk be. Az oldószert vákuumban lepároljuk és a maradékot etanolból átkristályosítjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom