172240. lajstromszámú szabadalom • Fonalfék, főként kettős cérnázó orsókhoz

5 172240 Ez a mechanizmus oly módon lehet kialakítva, hogy a fékház két részre van osztva, az egyik fékház a másik fonalfék elforgatható hüvelyé­hez van rögzítve és így a fékerő beállítása a két fékház egymáshoz képest történő elforgatásával változtatható. A találmány szerinti fonalfék egy másik ki­viteli alakjánál a fonalbevezető csatorna megsza­kított szakaszában tengelyirányban eltolható és a fonalat magába foglaló tolócső van. Ez a kiviteli alak különösen olyan fonalfék­hez alkalmas, amelynek felfelé bővülő tölcsér alakú és közepén fonalbevezető nyílással ellátott fékfelülete, valamint legalább egy fékgolyója van. A tolócső a fonalbevezető nyíláson áttol­ható. A tölcséralakú fékfelületnek a tolócsőhöz képest lefelé való eltolása azt eredményezi, hogy a fékgolyó a fékező helyzetből a fonalbefűzési helyzetbe tolódik. A fékgolyó a fékező helyzet­ben a fonalvezető nyíláson fekszik, s így a fék­felület és a fékgolyó között átfutó fonalra a fék­golyó súlyának megfelelő fékerő hat. A fékgolyó kilendítése a fékező helyzetből a tolócső révén oly módon érhető el, hogy a töl­cséralakú fékfelület és a fonalvezető nyílás a fékházban elmozgatható nyomótagban van ki­képezve, amely alatt nyomórugó van. A fonal­vezető nyílásba a tolócső alulról hatol be, de alaphelyzetében a fékgolyót nem éri el. A nyo­mótag a fékházban tengelyirányban a tolócső­höz képest eltolható. A nyomótagnak nyugalmi helyzetéből a rugó ellenében való eltolása esetén a tolócső alulról áthatol a középső lyukon, kifelé eltolja a lyuk felett elhelyezkedő fékgolyót és zárja a fonalve­zető csatorna megszakítását. A fonalféknek ennél a kiviteli alakjánál is a nyomótag a fonalbevezető csővel tolható el ten­gelyirányban. A nyomótag ugyanis a felette el­­tolhatóan elhelyezett és a fonalbevezető csővel mereven összekapcsolt nyomóharanggal érintke­zik. A fonalbevezető cső alsó végében a tolócső felső végét befűzési helyzetben befogadó száj­rész van. Ha a fonalbevezető cső a nyomóharang­gal és a nyomótaggal együtt a rugó ellenében le­felé mozog, akkor a tolócső felső vége a fonal­vezető csatornát zárja. Az előbbiekben ismertetett, fékgolyós fékező­hely oly módon lehet egy fonalféken egy vagy több további fékezőhellyel kiképezve, hogy a to­lócső tengelyirányban eltolható és nyugalmi helyzete irányában előfeszített. A tolócső alsó végét képező nyomócsőhöz további fonalfék fel­ső nyomótagja lehet rögzítve. A tolócsőnek az előfeszítő rugó ellenében való eltolása a további fonalféket a fékező helyzetből a fonalbefűzési helyzetbe viszi át. A tolócső alsó vége tehát pl. egy golyós fonalfék nyomóharangjával, vagy egy teleszkópos fékbetétes fonalfék felső nyomótag­jával kapcsolódhat. A találmány szerinti fonalfék három példa­­képpeni kiviteli alakját ábrázoló rajzok közül az 1. ábra az 1. példa szerinti kiviteli alak függő­leges metszetét fékező helyzetben, a 2. ábra ugyanezt, de befűzési helyzetben, a 3. ábra ugyanazt, de megváltoztatott fékerő­nek megfelelő fékező helyzetben ábrázolja ; a 4., 5. és 6. ábrák a 2. jpélda szerinti kiviteli alakot ábrázolják az 1., a 2., ill. a 3. ábrának megfelelően; a 7., 8. és 9. ábrák a 3. példa szerinti kiviteli ala­kot ábrázolják, ugyancsak az 1., a 2., ill. a 3. ábrának megfelelően, a 10. ábra az 1—6. ábrák szerinti fonalfékekben alkalmazott áthidalócső oldalnézetét és a 11. ábra az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alak­ban alkalmazott, a fékerő beállítását szolgáló be­állítóhüvely távlati rajzát mutatja. 1. példa Az 1. ábra szerinti 1 fonalfék a csőalakú Z fék­házból, az ezzel mereven összekapcsolt alsó 3 nyomótagból, a 2 fékházban eltolható felső 4 nyomótagból és egy, a két 3 és 4 nyomótag közé befogott 5 fékbetétből áll. A 2 fékház alsó végét a csavarkötéssel rögzíthető peremes 6 záródugó zárja le. Ennek tengelyirányú 7 fazékfuratában golyóscsapágy helyezhető el, amelynek segítsé­gével az 1 fonalfék a kettős cérnázó orsón for­­gathatóan csapágyazható. A 6 záródugóban van a 2 fékházzal egytenge­lyű 8 csőbetét, amelynek 9 furata az alsó 3 nyo­mótag 10 fonalvezető nyílásával folytonos felüle­tet képez. A 3 nyomótag, a 6 záródugó és a 8 csőbetét a 2 fékházzal'oly módon van összekötve, hogy tengelyirányú elmozdulásra nem képes. A felső 4 nyomótagban van a központos 11 fo­nalvezető nyílás és a 4 nyomótag a 2 fékházzal egytengelyű 12 fonalbevezető csővel mereven össze van kötve. A 12 fonalbevezető cső 13 fu­rata, a felső 4 nyomótag 11 fonalvezető nyílása, az alsó 3 nyomó tag 10 fonalvezető nyílása és a 8 csőbetét 9 furata együttesen fonalvezető csa­tornát képeznek, amely a két 3 és 4 nyomótag közötti szakaszon meg van szakítva. A 3 és 4 nyomótagokon vannak kiképezve a kúpos 14, ill. 15 fékfelületek, amelyek közepén a 10, ill. 11 fonalvezető nyílások helyezkednek el. A teleszkópos fékbetét két 16 és 17 teleszkóp hüvelyből áll. Ezeket egy, az 5 fékbetét belsejé­ben elhelyezett, rajzon nem látható nyomórugó az 5 fékbetét meghosszabbodása irányában igyekszik széttolni. A 16 és 17 teleszkóphüvelyek végein levő, legömbölyített 18 és 19 fejrészek a 10, ill. 11 fonalvezető nyílásokat lezárják. A 14 és 15 fékfelületek tölcséralakja és az 5 fékbetét­ben elhelyezett rugó előfeszítettsége következté­ben az 5 fékbetét az 1. ábra szerinti helyzetébe igyekszik csúszni és ezáltal a fonalvezető csator­nában futó 20 fonalat (2. ábra) a 10, ill. 11 fonal­vezető nyílások mellett a 14, ill. 15 fékfelületek­re szorítani. A 12 fonalbevezető cső a 21 beállító hüvelyen tengelyirányban eltolhatóan van átvezetve (11. ábra) ; a 21 beállítóhüvely a 2 fékházba becsavart 22 vezetőgyűrűben szabadon elforgatható. A 21 beállítóhüvelyt a 22 vezetőgyűrű alsó oldalán fel-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom