172231. lajstromszámú szabadalom • Önszerelő toronydaru
172231 4 szállítási helyzetből munkahelyzetbe képesek fölállni. Az önszerelés általában oly módon megy végbe, hogy az alvázra épített darut vontató segítségével a helyszínre szállítják, majd a toronydaru saját gépészeti rendszere segítségével a daru törzsét függőleges helyzetbe billentik, több részből összetett teleszkopikus törzs esetében azután a legalsó törzsszakaszból a fölötte levőket fokozatosan kitolják, majd a toronydaru kötélzete segítségével a szállítási helyzetében összecsukott gémet több-kevesebb emelési és billentési művelet útján a teheremelésre alkalmas munkahelyzetbe hozzák. A toronydaru stabilitásáról, azaz a gém és a hasznos teher kiegyensúlyozásáról ellensúlyokkal szoktak gondoskodni. Az ismert önszerelő toronydaruknál a daru törzsét és gémét vízszintes helyzetben szállítják rendeltetési helyére. Nagy nehézséget okoz azonban, hogy ha a gémrészeket, valamint a törzset egymás alá, illetve fölé hajtogatják, akkor a rakomány — nagykinyúlású toronydaruk esetében — a közúti űrszelvényben nem fér el. Megpróbálkoztak már azzal is, hogy a gémrészeket nem egymás fölé, hanem egymás mellé hajtogatva szállították, ily módon azonban csak aránylag kis gémkinyúlású daruk esetében sikerült közúton továbbítható szállítási egységet létrehozni. Ismeretesek olyan toronydaruk, ahol a közúton több szállítási egységből helyszínre juttatott gémrészeket külön szerelési munkával a helyszínen kell összeépíteni. Ezáltal elvész azonban a daru önszereléséből származó előny. Az eddigiekben kb. 20 m-es gémhosszúságig terjedő gémméretek esetében sikerült megvalósítani azt, hogy a gémet csupán két részre kellett osztani, és a két gémtagot egymás mellé lehetett elhelyezni. Ezáltal magassági értelemben nem kellett túllépni a közúti űrszelvény magasságát. A nagyjából 10 m körüli hosszúsággal rendelkező gémszakaszok hosszméretük folytán is szállíthatók voltak. A különlegesen nagy, tehát 35—40 m hosszúságú gémhosszak esetében eddig kénytelenek voltak a gémet kettőnél több darabból elkészítve — több szállítási egységben — a helyszínre szállítani. A két részre osztott gémek esetében külön gépi művelettel kellett a darutörzs álló helyzetében a gémcsúcsot a gémtő mellé fordítatni, vagy a daru összeszerelésekor az egymás mellett szállított gémtagokat előbb egymásra kellett fektetni és azután lehetett csak egymás folytatásába billenteni. A nagyhosszúságú és kettőnél több részből összeállított gémek esetében kedvezőtlen volt, hogy az össze- és szétszerelés számos műveleti lépést igényelt, és ezért a daru telepítése, illetve áttelepítése aránytalanul sok időt emésztett föl. A találmány célja olyan önszerelő toronydaru kifejlesztése, amelynél gyorsan, külön gépi műveleteket nem igénylő módon megvalósítható a daru össze- és szétszerelése, szállításkor pedig egyetlen szállítási egységet képez, a közúti rak-3 szelvénybe magassági értelemben felfelé és hoszszúsága sem haladja meg a közúton még szállítható méretet maximális gémhosszúság esetén sem. Feladata a találmánynak ezen belül a törzs és a gém oly módon való megszerkesztése, hogy a gém összehajtogatott állapotában magassági és hosszúsági méretét illetően alkalmazkodjék a darutörzs méreteihez, szállítási helyzetében pedig lehetőség nyíljék a gém tagok egymás mellé való helyezésére és a törzsnek az összehajtogatott gémtagok fölé való fektetésére. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a gémtagokat olyan háromövű tartóként kell kialakítani, amelyek két külső — tehát üzemi helyzetében a gém törzsétől távolabb eső tagjai kettős öveikkel alul, szimpla övükkel fölül egymás mellé összehajthatok és e két háromszögkeresztmetszetű övtag között kialakuló lefelé keskenyed: vályú alakú térbe a gém harmadik, üzemi helyzetében a törzshöz legközelebb eső tagja befektethető. Ilyenkor természetesen ez utóbbi gémtag kettős övei fölül, szimpla öve pedig alul helyezkedik el. Ezáltal az összehajtogatott három gémtag együtt egy „tömören” egymáshoz illeszkedő lefelé szélesedő trapéz keresztmetszetet mutat, amelynek tetejére a célszerűen négyszögkeresztmetszetű darutörzs ráfektethető. A találmányi gondolathoz tartozik egy olyan öt mozgásszabadságú térbeli csuklórendszer is, amely lehetővé teszi, hogy a gémnek síkbeli elfordulást megengedő csuklóval egymás mellé fektetett csúcstagja és középtagja között kialakuló vályú alakú térbe a gém válltagját be lehessen forgatni. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti önszerelő toronydaru, amely rendeltetési helyére a közúti rakszelvényen belül elférő egyetlen szállítási egységként összehajtogatva szállítható, és amelynek futómacskával vízszintes és ferde gémállás mellett egyaránt bejárható, tagokból összeállított nagykinyúlású háromövű rácsos gémje, egymástól kitolható és egymásba visszasüllyeszthető teleszkopikus tagokból levő három- vagy négyövű rácsos törzse, fölállított állapotában általában kényszerpályához kötött, összecsukott állapotában közúton vontatható, a daru törzsét forgóváz közbeiktatásával alátámasztó alváza, valamint a megfogott teher emelését és süllyesztését, a macska mozgatását és a gém billentését végző dobhajtású, zártrendszerű kötélzete van, a gém három öve egymáshoz viszonyítva úgy van elhelyezve, hogy közülük kettő alsó övként, egy pedig fölső övként van kialakítva, a daru forgóváza a daru fölállítását, lefektetését és üzemeltetését szolgáló gépészeti egységgel, az alváz pedig a daru haladó mozgását szolgáló gépészeti egységgel van ellátva, a forgóvázon a gém önsúlyát és hasznos terheit kiegyenlítő ellensúly van elhelyezve, közúti szállításkor az alváz közúti járókerekekkel rendelkező futóműre van helyezve, a szállítási helyzetbe fektetett törzs és gémtagok pedig az alvázon kívül járulékos utánfutókra is rá vannak ültet5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
